Ars Hungarica, 1999 (27. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Sisa József: A füzérradványi kastély

TANULMÁNYOK Sisa József A FŰZÉRRADVÁNYI KASTÉLY Füzérradvány kis falu a nagyrészt erdővel borított Hegyközben, az egykori Abaúj, illetve Abaúj-Torna vármegyében, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Neve eredetileg Radvány (Radván) volt, de már a 19. században Fii­zérradványnak is nevezték, megkülönböztetésül a történelmi Magyarország egyéb „Radvány" nevű helyiségeitől, többek közt a hasonnevű, viszonylag jelentős Zólyom megyei kisvárostól. E faluban áll egy óriási parkkal körül­vett kastély, jelen tanulmányunk tárgya. A dombtetőn emelkedő, festői meg­jelenésű épület története a késő középkorig nyúlik vissza, ám jelenlegi for­máját a 19—20. században, a Károlyiak birtoklása idején nyerte. A mai kastély F alakú, tájolása hozzávetőleg észak-déli irányú. Emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot, a keleti szárny folytatása észak felé emeletes mellékszárny. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete, tényleges főhomlokzata. Közepén 3+3+3 tengelyes, emeletes loggia húzódik, ehhez jobbról nyolcszög alaprajzú, vékony és magas torony és eny­hén hátraugró 4 tengelyes szakasz csatlakozik. A homlokzat bal szélét a déli szárny háromtengelyes előreugró keleti vége, jobb szélét a mellékszárny elő­relépő háromtengelyes rizalitja és ugyancsak háromtengelyes alacsonyabb szakasza egészíti ki. A pilléreken nyugvó, eredetileg végig nyitott loggia föld­szintjén félköríves záródású, emeletén egyenes záródású nyílások sorakoznak; az egy nyilástengelynyire előreugró, a kerthez középtengelyében lépcső­feljáróval kapcsolódó középrizalit földszintjétől eltekintve jelenleg vala­mennyi beüvegezett. A loggiát a főpárkányra helyezett mellvéd zárja le, me­lyet a középrizaliton félköríves mezőbe zárt, 11 ágú koronával kiemelt családi címer egészít ki. A torony alsó részét résablakok, felső harmadát valamennyi oldalon egy-egy hosszú ablak töri át, míg teteje konzolsoron ülő, mellvéddel koronázott párkány által válik némileg vaskosabbá. A jobbról következő négytengelyes szakasz földszintjét félköríves záródású, üvegezett árkádok, emeletét kosáríves záródású ablakok sora tagolja, míg a főpárkányon ba­lusztrád húzódik. A mellékszárny rizalitjának földszintjén folytatódik a fél­köríves nyílások sora, míg az alacsonyabb szakaszon vakárkádok formájá­ban jelenik meg. A bal oldalrizalit architektúrája érezhetően különbözik a keleti homlokzat többi részétől: földszintjének egyeneszáródású ablakait vaklunettás-válpárkányos tagolás, hasonló emeleti ablakait egyenes szemöl­dökpárkányok sora hangsúlyozza, a falsíkok széleit armírozás emeli ki, míg tetőzete manzárdos kialakítású.

Next

/
Thumbnails
Contents