Athenaeum, 1839/1. félév

1839-01-03 / 1. szám

A -f yi £ n­u sji, ^ TUDOMÁHIYOK’ ÉS SZEPütVESZETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEFI , VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. 0 -------------------- mr HARMADIK tv^*—— Első félév. rest. Januarius’ 3. 183». 1. szám. Tartalom : Föld és emberiség (Szenczy Imre). — A’ színésznő. Eredeti novella (Kúthy Lajos). — Egy­veleg. En­hl és emberiség, a •A föld évezredek óta futja pályáját, az alatt képződik, fejük, tökéletesül, vagy el­érvén a’ tetőpontot már vénül is. Rajta a’ művelődés keleten kezdődvén, nyugotra ter­jedt, ’s folyvást úgy látszik nyugotnak tart, ’s mire a’ nagy kört megtenné: ki tudja e’ nagy telep nem leszen-e lakásra alkalmatlan? ki tudja a’ vak természetszükség’ örökké e­­gyenlő, változatlan törvényei szerint, nem gyéríttetik, nem meríttetik-e ki az életmű­­ség, ’s kapnak uraságra a’ vegytani erők? *) mert nyilván úgy látszik, hogy alsóbb ’s fel­sőbb rendű életmű­ves lények föltételes ha­tással vannak kölcsönös létesü­lhetésökre; úgy hogy általok a’ növényországhozi arány­ban tenyészhetnek csak, ’s viszont a’ nö­vényzet az állatok’ kigőzölgései’ választékai’ stb. következtében ezek’ sokaságához képest bujálkodh­atik inkább, leginkább pedig az embereknek, a’ barmokat tenyésztő ’s földet ásó véső embereknek számától függesztetik ez föl, kik a’ föld’ színét nyugodni, önne­hézsége által szilárdulni, a’ növényzetre fo­­gékonytalanná lenni nem engedik; mert hol ez nem történik, ’s a’ levegő-befolyásnak — a’ milliónyi életcsirát magában rejtő levegő’ befolyásának — a’ földszin alá tér ’s itt nem nyittatik, ott időjártával magok az állatok ’s azok’ maradványai kövekké alakulnak. Eh­renberg’ fölfedezéseire gondoljunk csak ’s az ázharcsákból lett palakőre. — ’S tapasztal­juk min magunk, a’ nélkül, hogy századok ’s ezredekre kellene okoskodva visszatérnünk, rövid éltünk’ lefolytában is egy részről, hogy a’ kopár sziklákat, falakat, házfedeleket stb. gombák, bodrányok, mohok lepik el; mi az életmás természetnek magát fenntartani tö­rekvő küzdéseire mutat; más részről ellen­ben azt is, hogy ez leginkább csak ott tör­ténik, hol vagy sok állat létezik, vagy szá­mos felsőbb rendű növény oszlik szét ’s por­­lik el­­az elerdőtlenített puszták’ sivatagain, hol fák nedvet sem nem lehelnek ki, sem a’ légből nem vonnak, ez vagy nem, vagy csak igen silányúl esketik meg), leginkább pedig azt, hogy a’ műveletlenül hagyott föl­dön, réten a’ jó fű évenként gyérül, a’ te­ *) l­ásd Czilb­erttől a’ föld’ elévüléséről közlött fö­lötte érdekes adatokat az 1838. Athenaeum, I. 11. szám.

Next