Athenaeum, 1839/1. félév
1839-01-03 / 1. szám
A -f yi £ nu sji, ^ TUDOMÁHIYOK’ ÉS SZEPütVESZETEK’ TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEFI , VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. 0 -------------------- mr HARMADIK tv^*—— Első félév. rest. Januarius’ 3. 183». 1. szám. Tartalom : Föld és emberiség (Szenczy Imre). — A’ színésznő. Eredeti novella (Kúthy Lajos). — Egyveleg. Enhl és emberiség, a •A föld évezredek óta futja pályáját, az alatt képződik, fejük, tökéletesül, vagy elérvén a’ tetőpontot már vénül is. Rajta a’ művelődés keleten kezdődvén, nyugotra terjedt, ’s folyvást úgy látszik nyugotnak tart, ’s mire a’ nagy kört megtenné: ki tudja e’ nagy telep nem leszen-e lakásra alkalmatlan? ki tudja a’ vak természetszükség’ örökké egyenlő, változatlan törvényei szerint, nem gyéríttetik, nem meríttetik-e ki az életműség, ’s kapnak uraságra a’ vegytani erők? *) mert nyilván úgy látszik, hogy alsóbb ’s felsőbb rendű életműves lények föltételes hatással vannak kölcsönös létesülhetésökre; úgy hogy általok a’ növényországhozi arányban tenyészhetnek csak, ’s viszont a’ növényzet az állatok’ kigőzölgései’ választékai’ stb. következtében ezek’ sokaságához képest bujálkodhatik inkább, leginkább pedig az embereknek, a’ barmokat tenyésztő ’s földet ásó véső embereknek számától függesztetik ez föl, kik a’ föld’ színét nyugodni, önnehézsége által szilárdulni, a’ növényzetre fogékonytalanná lenni nem engedik; mert hol ez nem történik, ’s a’ levegő-befolyásnak — a’ milliónyi életcsirát magában rejtő levegő’ befolyásának — a’ földszin alá tér ’s itt nem nyittatik, ott időjártával magok az állatok ’s azok’ maradványai kövekké alakulnak. Ehrenberg’ fölfedezéseire gondoljunk csak ’s az ázharcsákból lett palakőre. — ’S tapasztaljuk min magunk, a’ nélkül, hogy századok ’s ezredekre kellene okoskodva visszatérnünk, rövid éltünk’ lefolytában is egy részről, hogy a’ kopár sziklákat, falakat, házfedeleket stb. gombák, bodrányok, mohok lepik el; mi az életmás természetnek magát fenntartani törekvő küzdéseire mutat; más részről ellenben azt is, hogy ez leginkább csak ott történik, hol vagy sok állat létezik, vagy számos felsőbb rendű növény oszlik szét ’s porlik elaz elerdőtlenített puszták’ sivatagain, hol fák nedvet sem nem lehelnek ki, sem a’ légből nem vonnak, ez vagy nem, vagy csak igen silányúl esketik meg), leginkább pedig azt, hogy a’ műveletlenül hagyott földön, réten a’ jó fű évenként gyérül, a’ te *) lásd Czilberttől a’ föld’ elévüléséről közlött fölötte érdekes adatokat az 1838. Athenaeum, I. 11. szám.