Athenaeum, 1840/2. félév
1840-07-02 / 1. szám
Alf KlSIra ^3 dDBa. TUDOMEÁNYOK* ÉS SZÉP MŰVES* ETEK* TARA. Kiadó szerkesztők SCHEMEL, VÖRÖSMARTY , szerkesztő társ. BAJZA. *1 NEGYEDIK ÉT. Pest, Julius 3. 1840. 1. szám. Tartalom s Egy tekintet a’ kettős kamarai rendszerre (Fabriczy Sámuel). — Tavaszi dalok {Garay János ) — A’ kegyencz. Eredeti novella {A. G ) — Magyar játékszini krónika. — Művészet. második félév. Egy tekintet a’ kettős kamarai rendszerre. Azon rendszernek, melly a’ törvényhozótestet két külön tanácskozó házra, kamarára , táblára, vagy akárminek nevezzük, osztja el (das Zweikammersystem), ha más haszna nem volna is, azon egy haszna csakugyan van, hogy minden tövényjavaslat kétszer ’s két különböző emberek előtt jó vitatás alá, ’s így több oldalról vizsgálatik ’s érettebben fontoltatik meg. Ha az ész volna egyedül azon hatalom, melly az emberek’ nézeteit, meggyőződéseit, törekvéseit határozná el, úgy elég lenne a’ két törvényhozó gyülekezetbe a’ nemzet’ legokosabb férfiait meghűli; ’s bizonyosak lehetnénk a’ felöl, hogy mindenkor a’ legjobb törvények fognának hozatni. — Ámde az ész nem egyedül az, a’ mi igazgatja az embereket, hanem az érdek is, ’s innét van, hogy sokszor a’ legokosabb ember is nem azt tartja jónak, nem azt mozdítja elő, a’ mi valóban az igazsággal és a’ haza’ közjavával megegyez, hanem azt, a’ mit az ő magányos érdeke megkíván. Épen ebben áll az emberi gyarlóság, mellyböl ered p. o. az is, hogy minden, csupán democratiai elemekből alkotott gyülekezet, elébb utóbb, mint valami planum inclinatumon, észrevétlenül indul a’ lex agraria felé; pedig ez meg nem egyez a’ köztársaság’ czéljával, nb. nem csak a’ szegényekével, hanem a’ gazdagokéval is. — Azért szükséges minden magányos érdeknek ellensúlyt keresni, melly nélkül a’köztársaság’ erőműve jól nem foroghat. Az észnek ellensúly nem kellene , mert ez magában csak egy ’s maga magával megegyez. — A’ két kamara’ rendszerének tehát, ama’ felebb említett hasznon kívül, még más haszna is van : az t. i. hogy a’ törvényhozók’ egymástól különböző érdekeit egyensúlyban tartja. Menjünk már tovább. A’ nagy földbirtokosok’ érdekei néha különbözhetnek a’ kisebb birtokosok’ vagy az épen birtoktalan néposztály’ érdekeitől. Amazok tehát veszélyben forognának, ha a’ nagy földbirtokosoknak nem volna olly részük a törvényhozásban, mellynél fogva imezeknek káros törekvéseit meggátolhatnák. Bármilly nevetségesnek tessék tehát, hogy valaki törvényhozónak szülessék, holott tudnivaló, hogy az ész, melly a’ törvényhozó’ legfőbb tulajdona, örökösödés’ útján atyáról fiúra nem száll; — mégsem fog nevetségesnek látszani az örökös pakkamara’ intézete, ha felveszszük, hogy mn