Kornis Gyula szerk.: Athenaeum 1925. Új folyam 11. kötet (Budapest, 1925)
4-6. szám - Magyary-Kossa Gyula: Adatok a magyar géniusz biológiájához
ADATOK A MAGYAR GÉNIUSZ BIOLÓGIÁJÁHOZ. Irta: MAGYARY-KOSSA GYULA. Már a mindennapi ember jelleme, lelkülete és idegélete is megérdemli, hogy orvosi és lélektani szempontból foglalkozzunk vele, úgy mint bármely más életjelenséggel, mely egy bonyolult szervezethez kapcsolódik, de még sokkal inkább elmondhatjuk ezt a geniális emberre vonatkozó tanulmányokról, mert ezek egy, a szokottnál szövevényesebb organizmus belső alkotására, összetételére, természetére vetnek világot. Az,mit egy lángeszű ember életében alkotott, rendszerint annyira össze van forrva az emberiség egyetemes haladásával, hogy a géniusznak, mint egyénnek a tanulmányozása is tulajdonkép úgy tekinthető, mint é±dekes és a fáradságot megérdemlő művelődéstörténeti analízis. Atömegek önmagukban nem tudnak nagyot művelni. Szuggesztív erejű vezér, hodegus és kezdeményező*, hatalom kell nekik, olyan, ki a tömegek cselekedeteit és fantáziáját inspirálja, aki független, nem befolyásolható s hozzá még meg van benne a nagy kezdeményezők exaltációja is. Mind olyan tulajdonságok ezek, melyek a legtöbb lángeszű emberben megvannak. A lángész legnagyobb érdeme tehát, hogy ő az emberiség kezdeményező szelleme: termékeny eszmék szerzője vagy nagy tetteknek és új korszakoknak alkura nem kapható megindítója, aki sok ezer ember helyett lát és gondolkozik és aki — ha a lángeszű embereknek abból a fajtájából való, melyet tett-genenek, a tettek emberének nevezhetünk — egész nemzetek sorsának és jövőjének ad új irányt. (Napoleon). A történelem és a kultúra fejlődése nem megszakíttatlan, egyenletes folyamatban, hanem ugrásokban történik s minden ilyen ugrásnak a kiinduláspontja egy lángeszű embernek az agyveleje. A nagy tömegek lelki világában sok a tisztán animális vonás, úgy értve ezt, hogy csakis érzelmei, vágyai és hangulatai vannak, ellenben a gondolatokat mindig csak asszimilálja, átveszi az egyes embertől, mégpedig a talentumtól. A talentum mintegy közvetítő kapocs a genie és tömeg között. Ő az, ki a lángész ideáit felkapja, részletkérdésekben továbbfejleszti, minden oldalról meghányja-veti, népszerűbb alakba formálja és a tömegek közt széthinti. Hogy a ge- 1 Egy hasonló című nagyobb munka első fejezete, egyszersmind :a szerző m. tud. akadémiai székfoglalója.