Kornis Gyula szerk.: Athenaeum 1925. Új folyam 11. kötet (Budapest, 1925)

4-6. szám - Magyary-Kossa Gyula: Adatok a magyar géniusz biológiájához

ADATOK A MAGYAR GÉNIUSZ BIOLÓGIÁJÁHOZ.­ Irta: MAGYARY-KOSSA GYULA. Már a mindennapi ember jelleme, lelkülete és ideg­élete is megérdemli, hogy orvosi és lélektani szempontból foglalkozzunk vele, úgy mint bármely más életjelenség­gel, mely egy bonyolult szervezethez kapcsolódik, de még sokkal inkább elmondhatjuk ezt a geniális emberre vo­natkozó tanulmányokról, mert ezek egy, a szokottnál szö­vevényesebb organizmus belső alkotására, összetételére, természetére vetnek világot. A­z,­mit egy lángeszű ember életében alkotott, rendszerint annyira össze van forrva az emberiség egyetemes­ haladásával, hogy a géniusznak, mint egyénnek a tanulmányozása is tulajdonkép úgy te­kinthető, mint é±dekes és a fáradságot megérdemlő mű­velődéstörténeti analízis. A­­tömegek önmagukban nem tudnak nagyot mű­velni. Szuggesztív erejű vezér, hodegus és kezdeményező*, hatalom kell nekik, olyan, ki a tömegek cselekedeteit és fantáziáját inspirálja, aki független, nem befolyásolható s hozzá még meg van benne a nagy kezdeményezők exal­tációja is. Mind olyan tulajdonságok ezek, melyek a leg­több lángeszű emberben megvannak. A lángész legna­gyobb érdeme tehát, hogy ő az emberiség kezdeményező szelleme: termékeny eszmék szerzője vagy nagy tettek­nek és új korszakoknak alkura nem kapható megindítója, aki sok ezer ember helyett lát és gondolkozik és aki — ha a lángeszű embereknek abból a fajtájából való, melyet tett-gen­enek, a tettek emberének nevezhetünk — egész nemzetek sorsának és jövőjének ad új irányt. (Napoleon). A történelem és a kultúra fejlődése nem megszakít­tatlan, egyenletes folyamatban, hanem ugrásokban tör­ténik s minden ilyen ugrásnak a kiinduláspontja egy lángeszű embernek az agyveleje. A nagy tömegek lelki világában sok a tisztán animális vonás, úgy értve ezt, hogy csakis érzelmei, vágyai és hangulatai vannak, el­lenben a gondolatokat mindig csak asszimilálja, átveszi az egyes embertől, még­pedig a talentumtól. A talentum mintegy közvetítő kapocs a genie és tömeg között. Ő az, ki a lángész ideáit felkapja, részletkérdésekben tovább­fejleszti, mind­en oldalról meghányja-veti, népszerűbb alakba formálja és a tömegek közt széthinti. Hogy a ge- 1 Egy hasonló című nagyobb munka első fejezete, egyszersmind :a szerző m. tud. akadémiai székfoglalója.

Next