Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)

1970-11-21 / 22. szám

ni. A gyors fejlesztést elengedhetetlenné teszi, hogy a mai kb. százezres magángépkocsi-állomány néhány év múlva öt-hatszázezerre növekszik Moszkvában.­ Értékelte a jelzőlámpás forgalomirányítás terén történt fejlődést. A külföldi fejlődés iránti érdeklődést mutatja az „INTERSZIGNALDORTRANSZ 70” nemzetközi ki­állítás megszervezése is. Szükségesnek tartotta központi kutató, tervező és kivitelező szerv létrehozását, amely a jelzőlámpás forgalomirányítás fejlesztése terén az egész országban jelentkező igényeket hatékonyan kielégíti. Nagyezsko kandidátus a műszaki eszközök alkalmazá­sának perspektíváival foglalkozott az utak forgalomszer­vezésében. Ismertette a legutóbbi fejlesztéseket és az elő­irányzatokat. 1968-ban egy területen forgalomszervező hivatalt létesítettek; ennek tapasztalatait felhasználják az egész országra történő kiterjesztésnél. Forgalombizton­sági kutatóbázist hoztak létre. Megkezdik a közúti jelzé­sek gyökeres megjavítását, külföldi módszerek felhaszná­lásával. A konferencia párhuzamosan folyó szekció­üléseken folytatódott, a következő témákban: — a forgalombiztonság általános problémái — forgalombiztonság városokban — forgalomszervezés autóutakon. Ezeken több előadás hangzott el, különböző fontos kérdésekről. A Forgalombiztonsági Konferencia idején Moszkvában tartózkodtam, a Moszkvai Autó- és Autóútépítő Intézet (Egyetem) meghívására, amely forgalombiztonsági elő­adások tartására szólt. Moszkvában kérték, hogy a kon­ferencia keretében tartsak előadást. Előadásomban a közúti és a városi forgalombiztonság általános kérdéseit foglaltam össze, ismertettem saját felfogásomat, és tájé­koztatást adtam a magyarországi forgalombiztonsági helyzet alakulásáról, a balesetmegelőzés terén elért eredményekről és a fejlesztési előirányzatokról. Ismer­tettem a budapesti baleseti vizsgálatok eredményeit. Javasoltam a magyarországi tapasztalatok hasznosítását. Az előadást — tehát a magyarországi helyzet ismerte­tését — nagy érdeklődés kísérte. Igen sok kérdést tettek fel (ezeket kb. egy óra elteltével félbe kellett szakítani). Nagy érdeklődés és készség mutatkozott meg a jövőbeni szakmai együttműködés iránt. A Forgalombiztonsági Konferenciával összefüggésben rendezték meg Moszkvában szeptember 26. és október 6. között az „INTERSZIGNALDORTRANSZ 70” nemzet­közi kiállítást, melyen Ausztria, Belgium, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc és Svédország vezető cégei mutatták be jelzőlámpáikat, automatikus forgalomirányító beren­dezéseiket, fényvisszaverő kivitelű jelzőtábláikat és út­burkolati jeleiket, kivilágított jelzőtábláikat stb. Az Opel cég például rendőrségi gépkocsikat és jól felszerelt balesetfelvételi gépkocsit mutatott­ be. A Siemens- cég a kiállításon bemutatott forgalomirányító automata be­rendezéssel­­működtette a közeli csomópontokon bemu­tatás céljából felszerelt jelzőlámpáit. A kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Megtekintése a Forgalombiztonsági Konferencia prog­ramjában is szerepelt. Felhívták a konferencia résztve­vőinek a figyelmét, hogy a látottakat terjesszék saját munkaterületükön. A nemzetközi kiállítással egyidőben a moszkvai közle­kedésrendészet bemutatót szervezett, ahol az általuk használt gépjárművek felszereltségét szakszerűen ismer­tették az érdeklődők részére. A bemutatott járművek között, szerepelt rádióval felszerelt motorkerékpár és oldalkocsis motorkerékpár, radar sebességmérővel fel­szerelt új Volga gépkocsi, a szükséges felszereltséggel ellátott balesetfelvételi (helyszínelési) gépkocsi (1. kép), vagy pl. filmvetítővel ellátott gépkocsi balesetmegelőzési propaganda céljára. Külön érdekesség volt a közlekedés­rendészet kutatórészlege által használt mérőkocsi, amely pl. a sebességmegállapításhoz fényképezőgépekkel, a csúszósúrlódási ellenállás mérésére vontatott befékezhető egykerekű mérőkészülékkel volt felszerelve (2. kép). Be­mutatták a gépkocsivezető-jelöltek vizsgáztatásához használt gépkocsikat (a vizsgáztatást a közlekedésren­dészet végzi), továbbá az útburkolati jelek felfestésére használt berendezéseket A magánszemélygépkocsi-állomány előirányzott — nö­vekvő ütemű — fejlődése hasonló gondokat és feladato­kat ad mindkét országban. Nem szabad kihasználatlanul hagyni a nemzetközi együttműködés nagy előnyeit. Több tapasztalat előnyösen felhasználható. A Szovjetunióban elsősorban a következő területeken célszerű fejlesztés — részben a magyarországi tapasztalatok felhasználásával: — baleseti adatok közlése, értékelése; — gépjárművezető-képzés és alkalmassági vizsgálatok fejlesztése; — gépjárművek időszakos műszaki felülvizsgálata; — közúti jelzések fejlesztése, főleg az útburkolati jelek nagymértékű elterjesztése; — jelzőlámpás forgalomirányítás fejlesztése; a jelző­lámpa-programok jobban igazodjanak a forgalom­hoz, s a forgalom nagyobb mértékben befolyásolja, illetve működtesse a jelzőlámpa-programokat; — a járművezetők és a gyalogosok együttműködésének fejlesztése; a járművezetők előzékenységének foko­zása, és a gyalogosok közlekedési fegyelmének meg­teremtése (a közlekedésrendészet ilyen irányú fokozott tevékenysége október elején már tapasz­talható volt Moszkvában). Magyarországon példának kell tekinteni a forgalombiz­tonság — és általában a forgalom, a forgalomszervezés — tényleges előtérbe helyezését, ilyen téren a bátor kri­tikát és a tettek igénylését. Több területen elég megemlíteni azt az előnyösebb helyzetet, amit követni kellene. Ilyen például: — megfelelően fejlődő forgalombiztonsági és forgalom­szervezési kutatóbázis áll rendelkezésre; — a mérnökképzésen belül forgalombiztonsági és for­galomszervezési szakosított képzés folyik, nagy arányban fejlődő laboratóriumi felszereltséggel. A tudományos bizottság működik a közlekedési szabá­lyok (KRESZ) érdemi fejlesztésének biztosítása­­ érdekében. Magyarországon az 1960-as évek közepén jelentős lépések történtek a céltudatos, szervezett balesetmegelő­­zési tevékenység megkezdése és fejlesztése terén. Ennek kedvező hatásait tapasztalni is lehetett A feladatok növekedésével nem fejlődött azonban megfelelő arány­ban ez a tevékenység, sőt ellanyhulás is tapasztalható. Az egyik moszkvai előadót idézve: „ki kell kerülni a papír-szakadékból”, tehát tervezetek küldözgetése helyett szakszerű, tényleges fejlesztésre, sürgős tettekre van szükség!

Next