Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)
1970-11-21 / 22. szám
NEVEZHETNÉNK EGYSZERŰEN „märklin-autónak” is Ugye szép? Alaptermészete, hogy csúnya, de ugyanakkor szép és jó. Titkai vannak. Igen, titkolja a korát. Szégyelli és büszke rá. Én elárulom: 57-es, azaz 13 éves. Magyarországon hétszer ment férjhez, a hetedik tulajdonosa vagyok. Eleinte én is szerettem volna tudni, hogy mennyit futott, ma már nem érdekel, hiszen jó — és mi kell még? 424 cm3-es motorja még ma is 90—95 km-es sebességre gyorsítja az állandóan szomorú és sajnálatra méltó karosszériát. A nagy gyorsulástól még senki sem szédült benne. Egyszerűen nem hagyja magát zavarni. Nem ideges — hosszú életű. Nincsenek hangulati változásai — mindig ugyanolyan kedves. Egy cseppet sem iszákos, akárhol is rohangál, 4,5 liternél többet még sohasem igényelt 100 km-re. Sutának hat, ahogyan megy, pedig ügyes. Egy jó terepjáró tulajdonságait utánozza, neki nincs rossz út. Híresztelik róla, hogy hidraulikus rugói vannak, mint idősebb testvérének. Nem igaz, két oldalán a küszöb alatt jól láthatók azok a csövek, melyekben 2—2 spirálrugót bújtattak el. Nyomórugók, egy rúddal a lengőkarhoz csatlakoztatva. A nagyra méretezett burkoló csövek még tehermentesítik az alvázat is, mert felveszik az első és hátsó kerék közötti erőhatásokat. Megpróbálom lerajzolni és szöveggel magyarázni. Nos, valami ilyesmi. A lengéseket dörzstárcsás csillapító fékezi. Újabban már hátul teleszkóp lengéscsillapítót kapott, azt hiszem, megérdemli. Ruhája nem szép, bár praktikus, szellemes. Az első sárvédőt öt csavar meglazítása után kezünkbe adja, sőt az ötödik csavar már az indexvezetéké. A gépháztetőt és a csomagtartófedelet kinyithatjuk, és csak egyszerűen oldalra lehúzzuk. Nevezhetnénk csak egyszerűen „markiin-autónak”. Hogy nincs luxus? De van. Mindkét fényszórót függőleges irányban nagyon széles határok között a kocsiból lehet állítani. Kényelem szempontjából, csővázas ülésének ellenére is sok más kocsi csak szolgája lehet. És a nyitható tető! Nyáron strandkocsi, ősszel esernyő, télen nagykabát. Persze fűthetne jobban, de a rövid városi utak ajtónyitogatásai nem engedik, hogy melegebb legyen. Ez itt a képen 13 éves, az enyém, és szeretem. Hogy mennyit futott? Már írtam, nem tudom, nem érdekel, pedig autós vagyok. Nem a lefutott kilométer a lényeg, hallani, érezni, hogy még jó. Két deci olajat fogyaszt, ez a korát tekintve is rosszabb az átlagnál, de azt hiszem, ez sem sok. Végezetül: rokon jött Párizsból, egy másik 2 CV. ő is régi, 15 éves. Idős házaspár használja. Húsz alkalommal járt Párizsból Belgiumban, háromszor volt Magyarországon. Az órája 150 ezret mutat, két olajcsere közt nem fogyaszt. Még szelepcsiszolva sem volt, négy garnitúra gumit használt el (nem a kíméletes vezetés okozza). A házaspár átlagos életkora 55 év. Hogy hogyan nyilatkoznak? — Ez már nekünk kitart — mondták. Kis gondolkodás. Nyolcvan év az átlagos életkor — akkor ez még hány év? Igen, körülbelül 25, de ahogy én láttam, még több. Ugyebár nem is olyan csúnya ez az autó, sőt szép, kedves . . . Surányi Péter (Fotó: Lévai András)