Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)

1970-11-21 / 22. szám

AZ ABRONCS FELSZERELÉSÉRŐL, KARBANTARTÁSÁRÓL, A HÓLÁNCRÓL ÉS A VEZETÉSI STÍLUSRÓL FELSZERELÉS Különösebb, nagyobb szak­értelmet a szerelés nem kí­ván, de... aki nem ért hozzá — javasoljuk —, elő­ször tanulja meg. Az elsőrendű szempont az, hogy csak hibátlan, sérü­lés- és rozsdamentes ke­réktárcsára szereljük az abroncsot. Természetesen a gumiabroncsnak is tisztá­nak kell lennie felszerelés előtt. Ez új abroncsnál adott tulajdonság, de a használt abroncsot újrasze­­relés előtt tisztítsuk meg, főleg a perem környékét sármentesítsük. Ha tömlőt szerelünk az abroncsba, az átvizsgált, hibátlan, tiszta tömlőt he­lyezzük be úgy, hogy elő­zőleg síkport — esetleg hintőport — szórunk a kö­peny belsejébe. A köpeny körbeforgatásával a port a teljes belső felületen el­osztjuk, majd a felesleget eltávolítjuk. Ezután behe­lyezzük a tömlőt, enyhén felfújjuk, és hozzákezdünk a szereléshez. Szerelőszerszámunk min­den esetben a köpeny nagyságához igazodjék. A peremet apró — 2—3 cen­timéterenkénti — „lépé­sekkel” rakjuk be a he­lyére, nagyon ügyelve arra, hogy a peremhuzal-karikát túlzottan ne feszítsük meg. Helytelen, erőszakos szere­lés következménye — mint az első fényképen látható — a peremhuzal-karika el­­szakítása. Felszerelés után az előírt légnyomásnál 1—2 att-val több levegőt fúvassunk be azért, hogy a köpeny pere­mei jól feküdjenek be a helyükre, s majd csak ez­után szabályozzuk be az előírt légnyomást. Ha eset­leg ez nem segít, akkor a felfekvő peremeket gliceri­nes vattával kenjük be, majd az előbbiekben emlí­tett módon fújjuk fel a tömlőt. Amennyiben tömlő nélküli köpenyt szerelünk fel, a keréktárcsán — különösen­­a peremek felfekvési he­lyein — semmiféle ütés, nyom, dudor vagy horpa­dás nem engedhető meg. A tökéletes légzárás érdeké­ben — mivel a tömlő sze­replét csakis a gumiabroncs belső felületén levő légzáró réteg biztosítja — kizáró­lag sérülésmentes kerék­tárcsát lehet szerelni. A felfekvő peremeket azonban gumiragasztó ol­dattal bekenhetjük, hogy a légzárása tökéletesebb le­gyen. A tömlő nélküli gumiab­roncs felfújásához egyszer­re, lökésszerűen nagyobb mennyiségű levegő szüksé­ges, amit csak nagy telje­sítményű kompresszor tud biztosítani. KARBANTARTÁS Gumiabroncsaink különö­sebb karbantartást nem igényelnek — azonkívül, hogy gyakran ellenőrizzük a köpenyek légnyomását és azt szükség szerint az elő­írt szintre állítsuk be. Ha nem tartjuk be a gyári ja­vaslatokat, akkor már rö­vid használat után is erős kopások mutatkoznak kö­penyeinken. Elgondolkoz­tató példaként: a) az előírtnál magasabb légnyomás esetén a má­sodik fényképen látható, koronavonalban jelent­kező kopáskép alakul ki; b) az előírtnál alacsonyabb légnyomás esetén a gu­miabroncsaink nem ko­ronavonalban, hanem váll-alakban kopnak erőteljesen,­­ amint a harmadik képen látni. A gumiabroncs futófelülete — teljes felülete — csak akkor fekszik fel a talajra, ha az előírt légnyomással egyensúlyban van a terhe­lés. Az említett p­éldák bár­melyike gyorsan alakul ki, rövid egy-kétezer kilomé­teres futás után. A légnyomás beállításánál viszont fontos szabály, hogy csak hideg abroncson mér­jük! Amennyiben hosszabb utazást követően a felme­legedett abroncson mérünk légnyomást, azt ne csök­kentsük még akkor sem, ha az előírt értéknél jóval magasabb, mert eset­leg a megtévesztően magas légnyomásérték csak a fel­­melegedés következménye. A KEREKEK HELYCSERÉJE ÉS A VEZETÉS JELLEGE A rendszeres — a gépkocsi kezelési utasítása szerinti — kerékhelycserék elvég­zése egyenletes elhasználó­dást, a köpenyek hosszabb élettartamát eredményezi. A kipörgő kerekekkel in­dulás hatásos, de nem jó módszer. A menet közbeni hirtelen fékezés — blokko­lás — nemcsak rossz fék­hatást fog eredményezni, hanem a negyedik fényké­pen látható erős kopást is. (Ily módon válik sokszög­letűvé köpenyünk futófelü­lete.) A kanyarokban „visító” gumiabroncsok hangja két­ségkívül az autóversenyzés benyomását keltheti, de nagyon költséges szórako­zás, mert gyors futókopás­hoz vezet. Tartózkodjunk a túlzottan sportos vezetés­től, a hirtelen gyorsítások­tól és a kanyarokban „han­gos” gumiabroncsoktól. A tartósan nagy sebességgel történő utazás — amellett, hogy benzintúlfogyasztás­sal is jár — köpenyeink futási élettartamát is je­lentősen csökkenti. AZ M-IS MINTÁZATÚ SZÖGES KÖPENYEK Egyes „hó +­sár” típusú köpenyek oly módon van­nak kialakítva, hogy azok futófelületébe úgynevezett jégszögeket lehet belőni. Az ilyen speciális szögek beütésére csak új köpenyek alkalmasak. A futófelület ugyanis a gyártás során úgy kerül kiképzésre, hogy a kiugró mintaelemekbe a szögek számára lyukakat alakítanak ki. Ezek a lyu­kak a használat során el­­tömődnek és deformálód­nak, ezért a később „be­lőtt” fémtüskék nem il­leszkednek szorosan, kive­rődnek. Ennek kettős a kö­vetkezménye: — A költséges szögeltetés ellenére a kiverődő fém­­tüskék miatt mégsem tu­dunk biztosítani kielégítő kapaszkodást. —­ A forgó kerekekből ki­repülő iidra-hegyű fémtüs­kék a mögöttünk haladó gépkocsi szélvédő­ üvegét is szétroncsolhatják. HÓLÁNC HASZNÁLATA A hólánc használata ol­csóbb, mint a szögelt köpe­nyé, de csak akkor tegyük fel a láncot, amikor havas, illetve jeges úton vagyunk kénytelenek közlekedni. Aki száraz úton hólánccal közlekedik, hamar tönkre­teszi a gumikat. (Ezt egyébként a Kresz is tilt­ja!) ÖSSZEFOGLALVA: Aranyszabályként fogad­juk el, hogy gumiabron­csunk csak akkor lesz hosz­­szú életű, ha járművünk mechanikailag hibátlan, az abroncsra vonatkozó keze­lési utasításokat betartjuk, és figyelmesebben veze­tünk. Meiszner Imre oki. gépészmérnök OGY Szakfelügyelet 12

Next