Az Érdekes Ujsag, 1916. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-02 / 1. szám

2 áldott kezek, melyek mannlichert szorongatnak mi érettünk? Kint a fronton megkezdődött a téli háború. És ez nem jelent megnyugvást és pihenést, s nem jelenti a fegyverzaj szünetelését. Szerbiában nem a beköszöntött tél legborzasz­tóbb hidegében vívtuk-e meg a nagy há­borút. Az olasz fronton a tél dacára szünetel-e a harc. És Oroszország­ban csend van-e mindenütt a végtelen hosszú fronton? A tél ma nem az az aka­dály, ami valamikor volt, a háborúnak ma nincsenek leküzdhe­tetlen akadályai, nin­csenek lehetetlensé­gei, a háború ma, amit akar, mindent megcsinál. Télen is harcolunk, mint ahogy harcoltunk a tavaly té­len a Kárpátokban és meg­vívtuk győzelmesen a világ legborzasztóbb csatáit. Kint a fronton nem is várnak a téltől nyu­godalmat, a télre okosan berendezkednek. Elő­kerülnek újra a fehérköpenyegek, melyeket magukra vesznek a járőrök, hogy a csuka­szürke ne feketéljen a hóban, előkerülnek a szának és a ski-talpak, megszületik egy új téli hadsereg, könnyű bakancs helyett meleg lábbelit kapnak a bakák, meleg alsó­ruhákat és a sziklás hegyek között skin fut a járőr, szán­talpakra kerül a trénszekér és melengető tűz lobog a tábor­ban. De, ha minden óvó gondolatunk kész volna, akkor sem tudnánk megvédeni mindenkit a hidegtől, a fagyástól, a tél rémségeitől. A téli háború borzalmait Napóleon kata­sztrófája véste az emlékezetünkbe és ennek emlékeit nem enyhíti az idő, nem könnyebbíti az, hogy ma más idők és más körülmények vannak, a téli háború a mi pol­gári szemünkben ma is a leg­több szenvedés háborúja. Hiszen Télen nem az ellen­ség a katona legnagyobb veszedelme, hanem a természet, ez az örök­ké fenyegető és min­­den fegyvernél erőseb­ben pusztító ellen­ség. A télnek is meg­vannak a maga negy­venkettesei : a min­dent eltemető hóviharok, az embergyilkos hideg, a jég és fagy, amely elől nem lehet elmenekülni, amelyet épp olyan idegekkel, olyan bátorsággal és szenvedéssel kell kibírni mint az ellenség dobpergésszerű tüzelését. A fronton még a tél is leleményessé teszi a katonát, a magyar baka kitalál ellene uj és uj védekezési módot s ha raj­vonalból hátrább húzódik a fronton, akkor még meg is békél a hideggel. És azok, akik még hátrább élnek, akik a tél és főként az orosz tél didergései ellen viselik a harcot, azok egészen beletanulnak ebbe a téli orosz világba. A tolmeini sziklák között. Katonatemetés orosz földön. (Pósfay Andor felvétele.) 1. szám.

Next