Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)

1914-08-01 / 187. szám

fU&fljtmt­sl Arak t Mk*mm émra.­~­­Hfmgrmdemrm AjT» *f r« 4J$C Wf*«4l /.50 kormmm £gy*t s*dm Ara­k fűjáratbam és a midiken & fillér. Wlmtu­ben 3 fillér. Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Amdor V. évfolyam * lS7. szám. •b Megjelenik délután m­űszerkvAetőcég .• Un. kerület, Mlkwutca 4. «m. Saladé hivatal­­­tNtM• her*, Erzsébetek Urát S*& Fiákekl adóhivatalt II. kerület, Váci-körút 14. sík Az erkölcsi igazság mint lángpallos tündököl kezünk­ben és kényszeríti tiszteletre Eu­rópa népeit. Erőnknek és eré­lyünknek ez a motorja, ez röpít bennünket a megbántottak utján, hogy megbüntessük az alávaló királygyilkosokat s hogy végre békére kényszeresük azt a go­nosz indulatu szomszédot, a ki a maga tengerének hozzánk be­szivárgott cseppjeit állandó titkos és sunyi hűtlenségre s hálátlan­ságra akarta kényszeríteni. A le­győzhetetlen erkölcsi igazság bé­nítja meg a többi országot s teszi lehetelenné ellenséges mozdula­tait. A mai nap a világ történetének egyik legkritikusabb huszonnégy órája. A krízis ma érte el maxi­mumát, ma dől el az európai háború kérdése azzal, hogy meg­törik-e Oroszország intrikus­ ma­kacssága? Ha szövetségesünk, Né­metország, egy lépést sem ta­it oldalunk mellől s ezzel még job­ban odaszögez minket különben is rendíthetetlen elhatározásunk­hoz, hogy a míg munkánk le­jesen nem kész, a fegyvert kezünkből le nem teszszük. Oroszország már nem oly sze­rencsés barátaival, mert e perc­ben úgy Anglia, mint Francia­­ország hűvösen eltávolodik tőle. A francia nép, a francia saj­tó és a hivatalos világ hallani sem akar háborúról. Anglia végső lehelte­téig kitart a béke mellett s igy könnyen megeshet, hogy a dúló vihar első áldozata a hármas en­tente lesz, a­mely máris recseg­­ropog ime. Azt csak a legnagyobb vutkimámorban lehetett elkép­zelni, hogy a szerbek orgyilkos nemzetségéért egyetlen francia ember is bevereti a fejét. Nagyon hamar ki fog ábrán­­t­ulni Oroszország s magára ma­radva, mégis csak fontolóra veszi, hogy milyen mértékig lehet egy rokonnak felháborodni azon, ha gyilkos atyafiát megbüntetik. Se a háború előtt nem tűrtünk ebbe beleszólást, se közben, se utána. A diplomácia meddő fecsegését megkerülve, fegyvereinkre bíz­tuk, hogy Szerbiát múlt bűneiért büntessék s kényszerítsék, hogy jövőre életünk békességét meg ne zavarják. Országunkban nyu­godtan akarunk élni, dolgozni, gyarapodni s jogunk van hozzá, hogy mindenkit eltapossunk, a ki istennek tetsző békés szándékunk­ban rosszindulattal gátolni és zavarni akarna. Falsis^ as ^iiánp©iitilcáS$a®i A gSSstt­s érái — Az Est bécsi munkatársától. — Ausztria-Magyarország energikus magatartása és lendülettel megin­dult katonai akciója, a­mint érte­sülünk, sietteti a döntést a világ­­politika terén. Asquith angol minisz­terelnök olyan nyíltsággal beszélt a helyzet komolyságáról, hogy ez már maga is a legkomolyabb szimp­­tóma. - — • '• ■■ ■ De ez a feltűnő beszéd nem az egyedüli jele a krízisnek. Értesülé­seim azt mondják, hogy vala­mennyi európai kabinet válságosnak vallja a helyzetet. Politikusok és diplomaták bizalmas nyilatkozatai­ról van tudomásom, a­melyek mind találkoznak abban a felfogásban, hogy Európa békéjének sorsa dől el a legközelebbi 48 órában. A diplomáciai eszmecsere folyton folyik ugyan és az érintkezés minden hatalom között fennáll még, de a diskusszió kezd kimerülni és közel állunk ahhoz a helyzethez, a­hol mindenik fél az utolsó szót mondja ki. A békés viszony, melyről egy orosz kommüniké beszél, még fenn­áll, de rövid pár óra kérdése lett az, hogy továbbra is fentartható-e. Londonban, Parisban és Berlinben szinte permanens tanácskozásokban keresik a kivezető utat a bonyoda­lomból, melynek súlyossága a világ­történelemben példátlanul áll. De egyelőre nem találtak egyebet a dip­lomaták, mint formulákat, miket senki sem fogadhat el. A megoldás legtermészetesebb módját, hogy t. i. Ausztria-Magyarországot magára hagyják a küzdőtéren a békezavaró szomszéddal, Oroszország nem tudja — vagy nem akarja — elfogadni. Minden egyéb megoldási mód és javaslat veszedelmeket rejt magá­ban. És így a háború lokalizálása imnén megindított diskusszió lett az európai béke legnagyobb vesze­delme. Pétervár és Bécs között napok óta folyik a tárgyalás. Sebeko bécsi orosz nagykövet és gróf Berchtold külügy­miniszter napok óta minden nap tárgyal egymással. Ezzel párhuzamo­san Pétervárott Szaszonov külügy­miniszter és Szapány osztrák-magyar nagykövet konferált ismételten. Igen fontos az a konferencia, melyhez Carszkoje-Szeloba Szaszonov külügy­miniszter Pourtalés német nagykövet kíséretében utazott. Megerősítik vé­gül azt a hírt is, hogy táviratokat váltott egymással Vilmos császár és Miklós cár, valamint királyunk és a cár is. Az uralkodók távirat­­váltása annak a jele, hogy a diplo­maták kezéből a legfelsőbb felelősök, a béke és háború legfőbb urai készülnek átvenni Európa népeinek sorsa fölött a döntést. Úgy értesülök, hogy királyunk Bécsbe érkezése is ezért történt. A tárgyalások nem húzhatók többé el, minden órára szükség van, és így még azt az időt is ki kell használni, a­mit az Ischl és Bécs között való távirati érintkezés venne igénybe. A király tehát ott akar lenni, a­hol a döntés be fog következni. támadás Visszakerülik a ssepp eket (Hivatalos tudósítás, július 31., délelőtt 10 órakor./ Tegnap kiváló határőrvadász­­szakaszunk túlnyomó szerb táma­dást Klozsevácnál, a Száva mel­lett, veszteség nélkül visszautasí­tott. A szerbek állítólag egy tisz­tet és huszonkét embert vesz­tettek. Biok­ád­ Nontenegr© ellen London, Július 31. (Az Est tudósítójától.) A Times jelenti, hogy az osz­trák-magyar flotta egy része blokád alá vette Montenegró fő­­kikötőjét, Antivárit. Bulgária fegyverkezik Szófia, július 31. (Magyar Távirati Iroda.­ A kormány tegnapelőtt a szo­­branjeban törvényjavaslatot nyúj­tott be, a­mely százötven millió megszavazását kéri hadi­anyagra. A hitelt négy pénzügyi évre osztják fel. A miniszterelnök kérte a javas­lat sürgős elintézését és hang­súlyozta, hogy az már régebben ki van dolgozva. Azt hiszik, hogy a szobranje a javaslatot egyhangú­lag elfogadja. A szobranje legköze­lebb elnapolja ülését. Tissa a királynál Bécsből táviratozzák a Búd. Tud­­nak: Gróf Tisza István miniszter­­elnök ma reggel Bécsbe érkezett és a Magyar Házban szállott meg. A miniszterelnök a délelőtt folyamán ő felségénél külön kihallgatáson jelent meg. Visszautazása iránt a minisz­terelnök még nem intézkedett. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből. Gróf Tisza István mi­niszterelnök és Teleszky János pénzügyminiszter ma reggel Buda­pestről ide érkezett. Az angol miniszter ok ítási ki­sskodása London, július 31. /Magyar Távirati Iroda. I Grey külügyi államtitkár, a­ki egész délelőtt a külügyi hivatalban dolgozott, délben fél egy órakor ta­nácskozott Asquith miniszterelnökkel. As ©Sassx t&ssslék Róma, julius 31. (Magyar Távirati Iroda.) Az Italic cím­ű lap hangsúlyozza, hogy tegnap minden olasz tőzsde rendszeresen működött s úgy a ha­táridő­, mi­ntt a készpénzüzletek ren­desen köttettek. Venizelosz Szaloniik­ba utazott Brindizi, Julius St. A Stefani-ügynökség jelenti: Veni­­zelosz miniszterelnök, miután elbú­csúzott a görög konzultól és a görög kolónia előkelőségeitől, Szalonikiba utazott.

Next