Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)

1914-08-01 / 187. szám

V. évfolyam * lS7, szám. fU&fljtmtisl Arak t Mk*mm émra.-~- Hfmgrmdémrm ÄjT» *<r« 4J$C Wf*«4l /.5Ű kormmm £gy*t s*dm Ara « fűráratbam és a midiken & fillér. Wlmtu ben 3 fillér. Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Amdor •b Megjelenik délután m JsrerkvAxtőeég .• Un. k+rület, Mlkwutcu 4. «m. Saladé hivatal > tNtM• her*, Erzsébetek Urát S*& Fíákekl adóhivatalt U. kerület. Váci-kőrút 14. sík Fälsis^ as ^iiánp©iitilcáS$a®i A gSSsttis érái Az erkölcsi igazság mint lángpallos tündököl kezünk­ben és kényszeríti tiszteletre Eu­rópa népeit. Erőnknek és eré­lyűnknek ez a motorja, ez röpít bennünket a megbántottak utján, hogy megbüntessük áz alávaló királygyilkosokat s hogy végre békére kényszeresük azt a go­nosz indulatu szomszédot, a ki a maga tengerének hozzánk be­szivárgott cseppjeit állandó titkos és sunyi hűtlenségre s hálátlan­ságra akarta kényszeríteni. A le­győzhetetlen erkölcsi igazság bé­nítja meg a többi országot s teszi lehetelenné ellenséges mozdula­tait. A mai nap a világ történetének egyik legkritikusabb huszonnégy órája. A krízis ma érte el maxi­mumát, ma dől el az európai háború kérdése azzal, hogy meg­törik-e Oroszország intrikus.ma­kacssága? Hü szövetségesünk, Né­metország, egy lépést sem tagit oldalunk mellől s ezzel még job­ban odaszögez minket különben is rendíthetetlen elhatározásunk­hoz, hogy a míg munkánk le jesen nem kész, a fegyvert kezünkből le nem teszszük. Oroszország már nem oly sze­rencsés barátaival, mert e perc­ben úgy Anglia, mint Francia- ország hűvösen eltávolodik tőle. A francia nép, a francia saj tó és a hivatalos világ hallani sem akar háborúról. Anglia végső lehelje­iéig kitart a béke mellett s igv könnyen megeshet, hogy a dúló vihar első áldozata a hármas en­tente lesz, a mely máris recseg- ropog ime. Azt csak a legnagyobb vutkimámorban lehetett elkép­zelni, hogy a szerbek orgyilkos nemzetségéért egyetlen francia ember is bevereti a fejét. Nagyon hamar ki fog ábrán- tíulni Oroszország s magára ma­radva, mégis csak fontolóra veszi, hogy milyen mértékig lehet egy rokonnak felháborodni azon, ha gyilkos atyafiát megbüntetik. Se a háború előtt nem tűrtünk ebbe beleszólást, se közben, se utána. A diplomácia meddő fecsegését megkerülve, fegyvereinkre bíz­tuk, hogy Szerbiát múlt bűneiért büntessék s kényszerítsék, hogy jövőre életünk békességét meg ne zavarják. Országunkban nyu­godtan akarunk élni, dolgozni, gyarapodni s jogunk van hozzá, hogy mindenkit eltapossunk, a ki istennek tetsző békés szándékunk­ban rosszindulattal gátolni és zavarni akarna. — Az Est bécsi munkatársától. — Ausztria-Magyarország energikus magatartása és lendülettel megin­dult katonai akciója, a mint érte­sülünk, sietteti a döntést a világ- politika terén. Asquith angol minisz­terelnök olyan nyíltsággal beszélt a helyzet komolyságáról, hogy ez már maga is a legkomolyabb szimp- tóma. - — • '• ■■ ■ De ez a feltűnő beszéd nem az egyedüli jele a krízisnek. Értesülé­seim azt mondják, hogy vala­mennyi európai kabinet válságosnak vallja a helyzetet. Politikusok és diplomaták bizalmas nyilatkozatai­ról van tudomásom, a melyek mind találkoznak abban a felfogásban, hogy Európa békéjének sorsa dől el a legközelebbi 48 órában. A diplomáciai eszmecsere folyton folyik ugyan és az érintkezés minden hatalom között fennáll még, de a diskusszió kezd kimerülni és közel állunk ahhoz a helyzethez, a hol mindenik fél az utolsó szót mondja ki. A békés viszony, melyről egy orosz kommüniké beszél, még fenn­áll, de rövid pár óra kérdése lett az, hogy továbbra is fentarthatő-e. Londonban, Parisban és Berlinben szinte permanens tanácskozásokban keresik a kivezető utat a bonyoda­lomból, melynek súlyossága a világ­történelemben példátlanul áll. De egyelőre nem találtak egyebet a dip­lomaták, mint formulákat, miket senki sem fogadhat cl. A megoldás legtermészetesebb módját, hogy t. i. Ausztria-Magyarországot magára hagyják a küzdőtéren a békezavaró szomszéddal, Oroszország nem tudja — vagy nem akarja — elfogadni. Minden egyéb megoldási mód és javaslat veszedelmeket rejt magá­ban. És igy a háború lokalizálása dinén megindított diskusszió lett az európai béke legnagyobb vesze­delme. Pétervár és Bées között napok óta folyik a tárgyalás. Sebeko bécsi orosz nagykövet cs gróf Bcrchlold külügy­miniszter napok óta minden nap tárgyal egymással. Ezzel párhuzamo­san Pétervárott Szaszonov külügy­miniszter és Szapánj osztrák-magyar nagykövet konferált ismételten. Igen fontos az a konferencia, melyhez Carszkoje-Szclóba Szaszonov külügy­miniszter Pourtalés német nagykövet kíséretében utazott. Megerősítik vé­gül azt a hirt is, hogy táviratokat váltott egymással Vilmos császár cs Miklós cár, valamint királyunk és a cár is. Az uralkodók távirat- váltása annak a jele, hogy a diplo­maták kezéből a legfelsőbb felelősök, a béke és háború legfőbb urai készülnek átvenni Európa népeinek sorsa fölött a döntést. Úgy értesülök, hogy királyunk Becsbe érkezése is ezért történt. A tárgyalások nem húzhatók többé el, minden órára szükség van, és igy még azt az időt is ki kell használni, a mit az Ischl és Becs között való távirati érintkezés venne igénybe. A király tehát ott akar lenni, a hol a döntés be fog következni. támadás Vsss^a^erüKk a ssep&ek&t (Hivatalos tudósítás, jalias 31., délelőtt 10 órakor./ Tegnap kiváló határőrvadász- szakaszunk túlnyomó szerb táma­dást Klotievácnál, a Száva mel­lett, veszteség nélkül visszautasí­tott. A szerbek áilitólag egy tisz­tet és huszonkét embert vesz­tetlek. Bioicácl Nontenegr© eileü London, Julius 31. tAz Est tudósítójától.) A Times jelenti, hogy az osz­trák-magyar flotta egy része blokád alá vette Montenegró íö- kikötőjét, Antivárit. Bulgária fegyverkezik Szófia, julius 31. (Magyar Távirati Iroda./ A kormány tegnapelőtt a szo- branjeban törvényjavaslatot nyúj­tott be, a mely százötven millió megszavazását kéri hadi anyagra. A hitelt négy pénzügyi évre osztják fel. A miniszterelnök kérte a javas­lat sürgős elintézését és hang­súlyozta, hogy az már régebben ki van dolgozva. Azt hiszik, hogy a szobranje a javaslatot egyhangú­lag elfogadja. A szobranje legköze­lebb elnapolja ülését. Tíssa a királynál Becsből táviratozzák a Búd. Tud,­nak: Gróf Tisza István miniszter- elnök ma reggel Becsbe érkezett és a Magyar Házban szállott meg. A miniszterelnök a délelőtt folyamán ö felségénél külön kihallgatáson jeleni meg. Visszautazása iránt a minisz­terelnök még nem intézkedett. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Gróf Tisza István mi­niszterelnök és Teleszky János pénzügyminiszter ma reggel Buda­pestről ide érkezett. Az angol miniszfersk ttásijiSsskoxása London, fulius 31. /Magyar Távirati Iroda. I Grey külügyi államtitkár, a ki egész délelőtt a külügyi hivatalban dolgozott, délben félepy órakor ta­nácskozott Asquith miniszterelnökkel. £s ©Sassx t&ssslék Róma, fulius 31. (Magyar Távirati Iroda.) Az Italic citnü lap hangsúlyozza, hogy tegnap minden olasz tőzsde rendszeresen működött s úgy a ha­táridő-, mijnTTa készpénzüzletek ren­desen köttettek. Venizelosz Szaloniiliba utazott Brindizi, julius SÍ. A Stefanl-ügynökség jelenti: Veni- zelosz miniszterelnök, miután elbú­csúzott a görög konzultól és a görög kolónia előkelőségeitől, Szalonikiba utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents