Az Est, 1915. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1915-01-01 / 1. szám

Budapest, 1915 * Pétitek * január 1. Előfizetési árak: Egész évre 18.— korona Negyedévre 4.50 korona JS#y hóra 9.60 korona Egye­­szám, ára a fővárosban és a vidéken i1 fillér. Wien• ben 8 fillér. •% Megjelenik délután *M­atRRHMMHBHI Politikai napilap . •* Felelős szerkesztő.* Miklós Im­dor Állj, ki vagy, a­­­kit már­ csak órák szűk köre választ el tőlünk? Mondd ki a jelszót, mutasd meg arcod : an­gyal érkezett-e, vagy furia jött közénk ? Mi a jelszó : béke vagy háború , építés vagy rombolás ? Mutasd a szemed : kék tó-e, vagy fekete örvény ? Lássuk a kezed : fehér liliomszál-e, vagy véres gorilla-mancs? Szólj, hogy hall­juk: lágy zengés-e a hangod, vagy hangorkán ? Lépj elő, mutasd: virág van-e nálad, vagy kétélű kard? Iszákodban friss harmat kotyog-e, vagy köny és verejték ? Gyengéd, omló selyemruha van-e rajtad, vagy mogorva vérrozsdás páncél: szólj, ki vagy ? Az örök idő kis Herkulest szül tán nekünk, a­ki a bölcsőben meg­fojtja a háború kígyóját. Mily jó volna tudni, hogy mikor a Távozó utolsó tizenkét lépésétől zeng a föld ma éjjel, sírjunk-e, vagy fogsorunkat tövéig villogtatva nevessünk? Mily jó volna tudni, ekével jön-e, hogy a gondok és szenvedések új barázdáit szántsa, vagy koronával, hogy a régieket elsimítsa. De igazán jó volna-e tudni, hogy ki jön és mit hoz magával ? Hiszen akkor nem lenne értelme az életnek. Ha tudnánk, hogy minek kell elkövetkezni, akkor nem volna érdemes küzdeni, dol­gozni, akkor örökre elveszne az emberiség világfentartó illúziója , hogy minden az ő műve, a­mi lesz és történik, nem pedig a Végzeté. Ha ez a homály elszállna, az em­beriség letenné a fegyvert, mert nem lenne miért küzdeni. Az emberi élet és cselekvés leg­erősebb rugója az a nagyzoló hit, hogy a porszem sikerrel küzd a Természet ellen, s hogy a világ­ban az történik, a­mit ő akar. Ez a makacs, gyermekes eről­ködés ad szárnyat az emberiség­nek és a napszámosnak épp úgy ez nyomja kezébe az ásót, mint Michelangelónak a vésőt, Kolum­­busnak az evezőt, Edisonnak a műszert, és Dosztojevszkijnek a tollat. Az igazság pedig az, hogy nemcsak a jövőt nem ismerjük, de még­ a Menőt sem. És arról a tagbaszakadt, nagycsontú öreg­ről, a­ki meg sem mosott véres kézzel, pirossaras csizmával ma éjjel elmegy, épp oly kevéssé tud­juk, hogy ördögünk, vagy angya­lunk volt-e, mint arról, a­ki a szem­nek abban a pillanatában ott áll már azon a poszton, a­mely a világ végéig soha nem lehet elhagyott. A németek támadnak Franciaországban Rotterdam, december 31. (Az Est tudósítójáról) A »Daily Mail« jelenti C­a­l­a­i­s­t a­­ tegnapi kelettel. Erős német hadosztályok vehemens támadást intéztek a Béthune—Calais vonal ellen és több fontos ponton áttörték a vonalat. Másik heves támadás Fest-Hubert és Givenchy mellett volt, a­hol indusok védték az angol lövész­árkokat. Több órás elkeseredett harc után a németek győztek. Ekkor angol és francia ezredek vonultak a németek ellen. Rettenetes tusa kez­dődött, szuronynyal, késsel támadtak egymásra. van Dyl. A portugálok veresége Angolában Reims ostroma Berlin, december 31. (Az Est tudósítójától) Rotterdamból jelentik: A németek ismét nagy hevességgel ostro­molják Reimst. A német tüzérségi hadállások már egészen közel vannak a városhoz. Az Egyesült­ Államok fellépése Anglia ellen ,Rotterdam, december 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az amerikai kormánynak Angliá­hoz intézett jegyzéke, a­melyben mi­előbbi jobb elbánást követel az angol flottától az amerikai kereskedelem számára, nagyon kedvezőtlen hatást tett Londonban. Az angol lapok jelen­téseiből kitűnik, hogy Amerika vá­ratlan erélyes fellépése meglepte és elkedvetlenítette az angol kormány­köröket. Különösen kifogásolják a jegyzéknek azt a kijelentését, hogy Anglia az oka az amerikai keres­kedelem és ipar ellankadásának. A jegyzék barátságos hangjából mégis azt következtetik, hogy Amerika nem fog a szövetségesek ellen dolgozni, és remélik, hogy az illetékes körök módot fognak találni az ügy békés elintézésére. Ezzel szemben a washingtoni táv­iratok azt mutatják, hogy az egész amerikai közvélemény helyeslően­t fo­gadta Wilson jegyzékét. Általában pártolják a kormány erélyes fel­lépését. A Morningpost így ír :­­ Előkelő képviselők kifejtet­ték lapunkban, hogy Anglia az utóbbi időben teljesen megváltoz­tatta az amerikai kereskedelemmel szemben régebben követett barát­ságos eljárását. Anglia politikája egyenesen felelős az amerikai ipar el­­lanyhulásáért. Maga Wilson egy intervjúban ki­jelentette, hogy Amerika jegyzéke nem akar fenyegetés lenni Angliával szemben, de a demokrata párt is helyesli, ha az Egyesült­ Államok be­csülete érdekében a kormány erélyesen jár el, van­nyi. Hol van az Emden kapitánya ? Berlin, december 31. (Az Est tudósítójának távirata) Müller kapitányt, az »Emden« hős parancsnokát, mint hadifoglyot Kairó­ba vitték, a­honnan Londonba fogják szállítani. g. Rotterdam, december 31. (Az Est tudósítójának távirata) Müller kapitány, az »Emden« pa­rancsnoka nincs Máltában, mint az eddigi hűek jelentették, hanem Anglia­ ba hozták, a­hol Tilburgban őrzik. V. JD. Hamentiénes bombázása Kopenhága, december 31. /Az Est tudósítójától/ A Politiken harctéri tudó­sítója jelenti Boulogneból. Armentiéres bombázása a múlt hét végén érte el tetőpontját. Péntek estétől szombat reggelig több mint ezer gránát esett le a v­á­r­o­s­b­a. A pusztulás leírhatatlan. VI. évfolyam 1­­. szám. Szerkesztőség a üli. kerület, Miksa*utca 1. sz. Kiadóhivatal s üli. ker., Erzsébet*körút 20. Fiók*kiadóhivatalok I 6., Vilmos császárját 14. IZrj és IV., Váci*utca 12. Wienben­s Favoritenplatz 8. Ti Katplsnufte hősei Kopenhága, december 31. (Az Est tudósítójától) Hamburgból érkező utasok beszé­lik, hogy a vasúton találkoztak a Karlsruhe német cirkáló legénységé­vel s ő tőlük tudják, hogy a »Karls­ruhe «-nak a nagy ködben sikerült átkelnie az Északi tengeren és a cir­káló bejutott a wilhelmshageni ki­kötőbe Rotterdam, december 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A londoni jelentések is beismerik, hogy a német seregek néhány nappal ezelőtt Angolában megverték a por­tugálokat. A németek támadtak Nautilánál és visszaszorították a portugálokat. Nyolc portugál tiszt meghalt vagy eltűnt. A veszteség­lista még nem teljes. y.­­­. * Angola Portugália nyugatafrikai gyarmata, tőle délre van Német- Délnyugatafrika. Románia és Bulgária egyetértése Bécs, december 31. A Vossische Zeitung jelenti Péter­­várról. A »Novoje Vremja« diplo­máciai forrásból arról értesül, hogy Bulgária és Románia között az utolsó ideig félreértés volt, a­mely azonban most fentartás nélkül megszűnt. Ki­derült ugyanis, hogy a két állam politikai érdeke teljesen azonos. Bul­gáriában Bratianu román miniszter­­elnöknek politikai irányáról tett leg­újabb kijelentései megnyugvást kel­tenek. Románia és a Dardanellák Bukarest, december 31. A »Viitorul« közli Bascanu-nak a liberális klubban a tengerszorosok kérdéséről tartott előadását, melyben a szónok kifejtette, hogy Romániá­nak semmiképpen sem szabad eltűrnie, hogy a tengerszorosok az oroszok ke­zére jussanak ; ellenkezőleg, Romaid­­niának a tengerszorosok nemzet­közivé tételét kell kívánnia. Milyen idő várható? — A meteorológiai intézet jelentése. —­ Éjjeli fagy és nyugaton elvétve csapadék várható. Sürgönyprog­­nózis: Éjjeli fagy, nyugaton el­­vétve csapadék. Déli hőmérséklet: 4­/*2 fok .

Next