Az Est, 1915. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1915-01-01 / 1. szám

Budapest, 1915 * Pétitek * január 1, VI, évfolyam * /. szám. Előfizetési árak: Egésm évre18.— korona Negyedévre 4.50 korona JS#y hóra 9.60 korona Egye» ssám, ára a fővárosban és a vidéken ff fillér. Wien• ben 8 fillér. •% Megjelenik délután *> atRRHMMHBHI Állj, Ki vagy, a • kit már. csak órák szűk köze választ el tőlünk? Mondd ki a jelszót, mutasd meg arcod : an­gyal érkezett-e, vagy furia jött közénk ? Mi a jelszó : béke vagy háború ; épités vagy rombolás ? Mutasd a szemed : kék tó-e, vagy fekete örvény ? Lássuk a kezed : fehér liliomszál-e, vagy véres gorilla-mancs? Szólj, hogy hall­juk: lágy zengés-e a hangod, vagy hangorkán ? Lépj elő, mutasd: virág van-e nálad, vagy kétélű kard? Iszákodban friss harmat kotyog-e, vagy köny és verejték ? Gyengéd, omló selyemruha van-e rajtad, vagy mogorva vérrozsdás páncél: szólj, ki vagy ? Az örök Idő kis Herkulest szül tán nekünk, a ki a bölcsőben meg­fojtja a háború kígyóját. Mily jó volna tudni, hogy mikor a Távozó utolsó tizenkét lépésétől zeng a föld ma éjjel: sirjunk-e, vagy fogsorunkat tövéig villogtatva nevessünk? Mily jó volna tudni, ekével jön-e, hogy a gondok és szenvedések uj barázdáit szántsa, vagy boronával, hogy a régieket elsimítsa. De igazán jó volna-e tudni, hogy ki jön és mit hoz magával ? Hiszen akkor nem lenne értelme az életnek. Ha tudnánk, hogy minek kell elkövetkezni, akkor nem volna érdemes küzdeni, dol­gozni, akkor örökre elveszne az emberiség világfentartó illúziója : hogy minden az ő müve, a mi lesz és történik, nem pedig a Végzeté. Ha ez a homály elszállna, az em­beriség letenné a fegyvert, mert nem lenne miért küzdeni. Az emberi élet és cselekvés leg­erősebb rugója az a nagyzoló hit, hogy a porszem sikerrel küzd a Természet ellen, s hogy a világ­ban az történik, a mit ő akar. Ez a makacs, gyermekes eről­ködés ad szárnyat az emberiség­nek és a napszámosnak épp ugv ez nyomja kezébe az ásót, mint Michelangelónak a vésőt, Kolum- busnak az evezőt, Edisonnak a műszert, és Dosztojevszkijnek a tollat. Az igazság pedig az, hogy nemcsa^a Jövőt nem ismerjük, de még’a Menőt sem. És arról a tagbaszakadt, nagycsontu öreg­ről, a ki meg sem mosott véres kézzel, pirossaras csizmával ma éjjel elmegy, épp oly kevéssé tud­juk, hogy ördögünk, vagy angya­lunk volt-e, mint arról, a ki a szem­nek abban a pillanatában ott áll márazon a poszton, a mely a világ vegéig soha nem lehet elhagyott. Politikai napilap . •* Felelős szerkesztő.* Miklós jinbor Szerkesztőség a üli. kerület, Miksa*utca S. sz. Kiadóhivatal s üli. kér., Erzsébet*körut 20. Fiók*kladóhivatalok i O., Vilmos császárját 14, tZij és IV., Václ*utca 12. Wienben s Favoritenplatz 8. M németek támadnak Franciaországban Rotterdam, december 31. (Az Est ludósitójálól) A »Daily Mail« jelenti C a I a i s b ó 1 tegnapi kelettel: Erős német hadosztályok vehemens támadást intéztek a Bcthune—Calais vonal ellen és több fontos ponton áttörték a vonalat. Másik heves támadás Fest-Hubert és Givenchy mellett volt, a hol indusok védték az angol lövész­árkokat. Több órás elkeseredett harc után a németek győztek. Ekkor angol és francia ezredek vonultak a németek ellen. Rettenetes tusa kez­dődött, szuronynyal, késsel támadtak egymásra. yan Dyl. Ti Katplsnufte hősei Kopenhága, december 31. (Az Est tudósítójától) Hamburgból érkező utasok beszé­lik, hogy a vasúton találkoztak a Karlsruhe német cirkáló legénységé­vel s ő tőlük tudják, hogy a »Karls­ruhe «-nak a nagy ködben sikerült átkelnie az Északi tengeren és a cir­kál) bejutott a wílhelmsha'eni ki­kötőbe A portugálok veresége Angolában Reims ostroma Berlin, december 31. (Az Est tudósítójától) Rotterdamból jelentik: A németek ismét nagy hevességgel ostro­molják Reimst. A német tüzérségi hadállások már egészen közei vaunak a városhoz. Az Egyesült* Államok fellépése Anglia ellen .Rotterdam, december 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az amerikai kormánynak Angliá­hoz intézett jegyzéke, a melyben mi­előbbi jobb elbánást követel az angol flottától az amerikai kereskedelem számára, nagyon kedvezőtlen hatást tett Londonban. Az angol lapok jelen­téseiből kitűnik, hogy Amerika vá­ratlan erélyes fellépése meglepte és elkedvetlenítette az angol kormány­köröket. Különösen kifogásolják a jegyzéknek azt a kijelentését, hogy Anglia az oka az amerikai keres­kedelem és ipar ellankadásának. A jegyzék barátságos hangjából mégis azt következtetik, hogy Amerika nem jog a szövetségesek ellen dolgozni, és remélik, hogy az illetékes körök módot fognak találni az ügy békés elintézésére. Ezzel szemben a washingtoni táv­iratok azt mutatják, hogy az egész amerikai közvélemény helyeslőén *jo­gadta Wilson jegyzékét. Általában pártolják a kormány erélyes fel­lépését. A Morningpost igy ir : — Előkelő képviselők kifejtet­ték lapunkban, hogy Anglia az utóbbi időben teljesen megváltoz­tatta az amerikai kereskedelemmel szemben régebben követett barát­ságos eljárását. Anglia politikája egyenesen felelős az amerikai ipar cl- lanyhulásácrt. Maga Wilson egy intervjuban ki­jelentette, hogy Amerika jegyzéke nem akar fenyegetés lenni Angliával szemben, de a demokrata párt is helyesli, ha az Egyesült-Államok be­csülete érdekében a kormány erélyesen jár el. yan Dyi. Hol van az Emden kapitánya ? Berlin, december 31. (Az Est tudósítójának távirata) Müller kapitányi, az »Emden« hős parancsnokál, mint hadifoglyot Kairó­ba vitték, a honnan Londonba fogják szállítani, q. Rotterdam, december 31. (Az Est tudósítójának távirata) Müller kapitány, az »Emden« pa­rancsnoka üincs Máltában, mini az eddigi hűek jelentették, hanem Angliá­ba hozták, a hol Tilburyban őrzik. V. JD. Hnmentiénes bombázása Kopenhága, december 31. /Az Est tudósítóiától/ A Politiken harctéri tudó­silója jelenti Boulogneból: Armeníiéres bombázása a múlt hét végén érte el tetőpontját. Péntek estétől szombat reggelig több mint ezer gránát esett le a v ájr o s b a. A pusztulás leírhatatlan. Rotterdam, december 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A londoni jelentések is beismerik, hogy a német seregek néhány nappal ezelőtt Angolában megverték a por­tugálokat. A németek támadtak Nautilánál és visszaszorították a portugálokat. Nyolc portugál tiszt meghalt vagy eltűnt. A veszteség­lista még nem teljes. y. £>. * Angola Portugália nyugatafrikai gyarmata, tőle délre van Német- Délnyugatafrika. Románia és Bulgária egyetértése Becs, december 31, A Vossischc Zeitung jelenti Péter- várról: A »Novoje Vremja« diplo­máciai forrásból arról értesül, hogy Bulgária és Románia között az utolsó időig félreértés volt, a mely azonban most föntartás nélkül megszűnt. Ki­derült ugyanis, hogy a két állam politikai érdeke teljesen azonos. Bul­gáriában Bratianu román miniszter- elnöknek politikai irányáról tett leg­újabb kijelentései megnyugvást kel­tenek. Románia és a Dardanellák Bukarest, december 31, A »Viitorul« közli Bascanu-nak a liberális klubban a tengerszorosok kérdéséről tartott előadását, melyben a szónok kifejtette, hogy Romániá­nak semmiképpen sem szabad eltűrnie, hogy a tengerszorosok az oroszok ke­zére jussanak ; ellenkezőleg, Romáid- niának a tengerszorosok nemzet­közivé tételét kell kívánnia. Milyen idő várható? — A meteorológiai intézet jelentése. —. Éjjeli fagy és nyugaton elvétve csapadék várható. Sürgönyprog• nózis: Éjjeli fagy, nyugaton el* vétve csapadék. Déli hőmérséklet: 4-/*2 fok C

Next

/
Thumbnails
Contents