Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)

1915-07-01 / 183. szám

Budapest, 1915 * Csütörtök * jalius 1, VI, évfolyam * 183. szám Előfizetési árak: Egész évre13.— korona Félévre .........•# .. 9.~ korona Ne gyedévre^".. 4.SO korona * Megjelenik délután * Politikai napilap Szerkesztőség t VII. kerület, Miksamtca 3. sz. kiadóhivatal t VII. ker.§ Brzsébet'körut 20• Fiókkiadó hivatalok: Egyes szám ára az országban 6 fül., Ausztriában S fUl. Minden közleményünk utána nyomása tilos. Felelős szerkesztő : Miklós Andor V., Vilmos császdr-ut 14. ez. és IV., VácUutca 12. Wlenben: Wlpptlngerstr. 29. A montenegróiak bevonulása Skutariba Chiasso. funius 30. (Az Es tudósítójától/ Vasárnap, junius 27-én délben vonultak be a montenegrói csa­patok Skutariba, miután az utóbbi napokban megszállották Meduát, Alessiot és a matisszorok több helységét. Skutari átadását Mar­tinovics ottani montenegrói konzul előzetesen megbeszélte P r e n k Bib Dodával. A bevonulás nagyon tinnepies volt. A csapatok zöme előtt körülbelül ezer főnyi gyalogság, lovasság és hegyi tüzérség vonult be zeneszóval. A skutarii osztrák és magyar konzul megelő­zőleg a görög konzul védelme alá helyezte magát. Vukotics montenegrói tábornok vezette a bevonuló csapa­tokat. Nikita király nevében kihirdette, hogy birtokba veszi Skutarit, azután a konakba ment és ott fogadta az előkelő polgárság kül­dötteit. Kinyilatkoztatta, hogy mostantól fogva Skutari lakos­sága montenegrói polgár, és minden engedetlenséget a haditörvényszék fog megtorolni. A tábornok értesítette az idegen konzulokat is, hogy a montenegrói király nevében birtokába vette Skutarit. . ­„JZz olasz ottenzwa tökéletesen meghiúsult“ Európa rabszolgái lesznek a németek. A szorgalmas germán fajta száz esztendeig csak azért fog görnyedten dolgozni, hogy a belgákra és fegyvertár­saikra keressen/A rabszolgatartók már fonják is a korbács-kigyókat s hasítják erős ökrök bőréből a szijjakat, a melyekre majd a német rabszolgák sok millió sze­mű emberfürtjeit fűzik. Európa aranykora lesz ez a kor, a mely nem fogja ismerni a munkát, csak a gyönyört, az élvezetet, a henyélést. Minden munka a né­meteké lesz s minden eredmény az entente-é. Ez az idő már sok­kal közelebb van, mint az em­berek hiszik. így mondja Maeter- linck; a hires és nagy belga költő. A gyönyörű napok érdekében még mindössze csak azt kell meg­tenni, hogy a németeket Belgium­ból rajnai váraik mögé űzzék. Messzebbre nem akarja őket űzni, hiszen ha az oroszok, a románok, a szerbek és az olaszok még előbbre fognak nyomulni, mint eddig nyomultak, akkor úgyis vége a háborúnak s a béke még­akadályozza a belga hadsereget, hogy a németeket esetleg az egész világból kiszorítsák. Mindezeket komolyan mondta Maeterlinck. Az embernek nyitva marad a szája ily inonstruózus naivság hallatára, a mely már oly veszedelmesen hasonlít a bu­tasághoz. Az ember, a ki ezeket mondta, nem is sejti, hogy mi történt és mi történik a csata­tereken. Ez a derék költő ko­molyan hiszi, hogy a szerbek, a románok, az oroszok és olaszok diadalmas rohamban nyomulnak ellenünk s már közel a kegyelem­döfés perce ! A Maeterlinck-féle szamárfülü naivitás, hazugságokon meghízott tudatlanság szimbóluma az en­tente gondolkodásának. A belga iró szavain át megértjük a nyu­gati hatalmak katonai kudarcát, hiszen ezek semmit sem tudnak arról, hogy kivel állnak szemben. Ezek nem tudnak mást a né­metekről, csak azt, hogy szeretik a sört, hogy rosszul öltöznek, hogy hangos és erőszakos em­berek ; a németnek csak karrika- turáját ismerik és nem a fotográ­fiáját. A lenézett és félreismert ellenség most iszonyú csapások­kal akarja a rossz diák fejébe verni a meg nem tanult leckét, de az, mint egy idióta, még most is megláncolt rabszolgának véli a vasöklü tanítók Rotterdam, junius 10. (Az Est tudósítójának távirata) A Nieuve Rotterdamsche Courant katonai szakértője, Schneider tábor­nok az olasz harctérről ezeket irja: Az olaszok felvonulását megállították. Az olasz hadsereg a háború első hónapjában semmiféle jelentős ered­ményt nem ért el. Úgy látszik, hogy az olasz parancsnokok súlyos vesz­teségektől tartanak. Kétséges, hogy Olaszország, a nélkül hogy nagy veszélyeknek tenné ki magát, később is tud-e valami eredményt elérni Magyarországgal és Ausztriával szem­ben, a mely már egy év óta háború visel ? Amerika jegyzéke a William Frye elsülyesztés'e ügyében Washington, junius 30. (Rruter) A külügyminisztérium közzéteszi a junius 24-én a német kormányhoz iutézett jegyzék szövegét. A jegyzék felszólítja Németországot, ne vona­kodjon tovább közvetlen diplomáciai tárgyalásokba bocsátkozni a William Frye gőzös elsiilyesztésével kapcsolat­ban Amerika részéről támasztott igé­nyekről. A jegyzék kifejti, bogy miután Németország az clsülycsztésért a fele­lősséget elismeri, döntőbírósági tár­gyalás felesleges. Az Egyesült- Álla­Az olaszok átléphették a védtele­nül hagyott határt, de további előnyo­mulásról egyáltalán nincs szó. Az olasz offenziva tökéletesen meghiúsult. Ez a háború nem fogja befolyásolni az európai háború általános lefolyását. Ugylátszik, hogy az a szemrehányás, hogy Olaszországban nem volt meg a szervezett előkészület, nem alaptalan. Az olaszok főcélja Trieszt elérése, tehát Cadornának itt a legnagyobb elővigyázat ellenére is nagy erőkkel kell fellépnie. Ha ez nem történik meg, akkor az osztrákok és a magyarok nagyobb aktivitással lépnének offen- zivába, benyomulnának Velence terü­letére és a dogék régi városában ki­tűznék zászlójukat. V. D. mok nem ismerik el a német kormány­nak azt az álláspontját, hogy Német­országnak joga van dugárunak ame­rikai hajókon való szállítását azzal lehetetlenné tenni, hogy a dugárut és az azt szállító hajót elpusztítja. Rotterdam, junius SO. (Az Es iUdósiló/ánalc távirata) Abban a jegyzékben, a melyet Washington junius 26-án küldött Németországnak, az Egyesült-Ál­lamok kormánya azt kérdezi Német­országtól, hogy hajlandó-e közvet­len diplomáciai tárgyalás tárgyává tenni Amerika követeléseit az elsü- lyesztett William Frye ügyében. Amerika kijelenti, hogy a zsákmány- bíróság előtt való tárgyalás felesle­ges és nem köti Amerikát, miután Németország úgyis elismeri, hogy őt terheli a felelősség a hajó elsülyesz- téséért. V. D. Németország válasza Amerikának Rotterdam, junius 30. (Az Est tudósítójának távirata) A Reuter-ügynökség jelenti: Az amerikai külügyi hivatal jelenté­seket kapott Berlinből, a melyek szerint Németországnak a legutóbbi amerikai jegyzékre adandó válasza kedvező hangú lesz. V. D. áthelyezek a gaBieift-i orssz püspökség székhelyéft Berlin, junius 30, (Az Est tudósilójának távirata) A Vossischo Zeitung je­lenti Fétervárról, hogy az oroszok által Lcmbergbcn szervezett püspök­ség székhelyét az orosz hadsereg Galíciából való kivonulásának kezde­tekor Brodyba helyezték át. Most az az értesítés érkezik, hogy a hírhedt Eulogiosz püspök Brodyból is kénytelen lesz a püspökség egész személyzetével elvonulni és jövőben a »galíciai püspökség« Sitomirban (Volhyuia-tartomány) fog székelni. Valószínűnek tartják azonban, hogy a püspökség itt sem fog megmarad­hatni és a szövetséges csapatok előre­nyomulása következtében kényte­len lesz Kievbe költözni. k. m. Uj német követ Szófiában Bukarest, junius 30. (Az Est tudósítójának jelentése) Szófiából jelentik a Dimineacá-nak, hogy Michaelis szófiai német követet legközelebb visszahívják s a berlini külügyminisztériumba fogják beosz­tani. A walesi munkás­mozgalom Rotterdam, junius 30. (Az Est tudósítójának távirataj A dél-walesi munkászavargások tovább tartanak. Runcimannak nem sikerült megegyezést létrehozni a munkásokkal. Hétfőn Asquith pró­bált egyezséget létrehozni, de ered­ménytelenül. Azután Lloyd-Georga is kísérletet tett, de szintén ered­ménytelenül. Hire jár, hogy a kor­mány semmi szin alatt sem fogja megengedni, hogy a munkások sztrájkba lépjenek. V. D.

Next

/
Thumbnails
Contents