Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-01 / 61. szám
Budapest 1916 * Szerda * március 1. Előfizetési árak: Egy hónapra• • £■— korona Negyedévre « • 5#— korona Egész évre~ • • W.- korona * Megjelenik délután «* Egyes szám ára a» országban 6 2&tt~g Ausztriában & fitt* Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap •o Felelős szerkesztő: Miklós Andor FT1. évfolyam * 6. szám Szerkesztőségi Oil* kerület, Erzsébet-körat 8» Kiadóhivatal Oil», Erzsébetkörat »A—JA Fiókókiadóhivatalok• Om Vilmos császárjai 14. az# 1O. Váciba tea tg. telenben * t.. Kohlmarkt 7» / Köszönő Körútra indul jövő hónapban a szerbek trónjának örököse. Elmegy Rómába, Parisba és Londonba s mindenütt alázatosan meg fogja köszönni az entente Szerbiának nyújtott segítségét. Nikita már megköszönte, Péter is, Albert szintén. Egész szép társaság gyűlt már össze azokból, akiket az entente, megsegített. A legközelebbi megköszönő alighanem Esszad pasa lesz, az áruló, szökevény töröki saja Caftornának, tovább is ilyen sikeres. Lesznek, a köszönőkórus Viktor Emánuellel, vagy amint a kabarékban mondják .Győző Manóval is ki fog bővülni.. Ezeknek a híreknek humoros tartalmánál csak érthetetlenségük nagyobb. Ali bírjará az entente pártfogoltjait arra, hogya' világot '■'átformáló, események földindulásában, égszakadásában egy bögre homokba dugják fejüket és semmiről ne vegyenek tudomást. Az entente megsegítette Szerbiát. Belekényszerítette a háborúba és nagy orosz sereget ígért neki. Küldött e helyett néhány nehéz francia ágyút legénységgel, csekélyszámú repülőgépet,és amikor a tífusz a fegyvereknél is jobban pusztította a szerbeket, küldött néhány láda orvosságot. Megségítetté "szentente Montenegrót, ugy hogy a tőlünk elfoglalt ország királyának és családjának ingyen szállást adott. Azt, hogy Belgiumot mint segítette meg, már tudjuk régen. Most kezdjük azonban megtudni, hogyan segíti Olaszországot. Körülbelül úgy, mint az uzsorás az áldozatát. Mi bírja hátra az entente áldozatait, hogy magukat megsegítetteknek ismerjék el s még kezet is csókoljanak Párisban, Londonban és Péterváron ? Valahol ott kell ennek is okát keresni, ahol annak magyarázata keresendő, hogy a franciák ma nem győzik lekicsinyelni Verdun jelentőségét, holott eddig nem győzték felmagasztalni. Az olaszokkifizetvén Durazzóból, tele szájjal fitymálják e várost. Teljes erkölcsi és szellemi megzavarodottság jellemzi a szövetségeseket és a Zsoltijukban szolgáló apró népeket. Hihetetlen konokságuk miatt oly nehéz a mi helyzetünk. Nem elég ezeket legyőzni, össze kell őket zúzni egészen, hogy meg tudjuk őket győzni vereségükről. Verdimnél változatlan hevességgel folyik a harc Berlin, február 29 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A német nagy főhadiszállásró jelenti a Deutsche Tageszeitung haditudósítója: A Maas nyugati partján, a megáradt folyó mentén jutottam a franciáktól elragadott területre, olyan falvakon keresztül, amelyek még csak néhány nappal ezelőtt folyton tűz alatt állottak, a Maas túlsó partján lévő német ütegek szakadatlan ágyutüze alatt. — Most már egyéb dolguk van a franciáknak, mint minket itt zavarni — mondták nekem német katonák nagy vitáman azok közül a német csapatok közül, amelyek itt pihenik ki fáradalmaikat; e csapatok részt vettek az utolsó napok véres csatáiban, s most messze a francia ágyúk tüzkörétől pihenőre tértek. A sűrű erdőséggel borított magaslatokon keresztül sikerült eljutnom egészen a franciáktól elfoglalt hadállások vonaláig és meggyőződtem arról, hogy a franciák az állóháború minden modern eszközével nagyszerűen kiépítették azokat, tehát meglehetős joggal mondhatták hadállásaikat bevehetetleneknek. A német nehéztüzérség gyönyörű munkát végzett. A francia hadállások valósággal szét vannak lőve. Sok mindent láttam eddig a nyugati hadszíntéren, láttam a német ágyuk irtózatos pusztításait, de olyat, mint itt, még soha. Haumontfalva egy óriási halálkatlan, amelybe a német nehéz ütegek lövedékei minden élőlényt és minden falubeli holmit összesöpörít, semmi sem maradt épen, minden megszűnt elírt : egy fantasztikus sírgödör a falu. - A Maas partján tőszomszédságban fekvő Brabant falu, éppen ilyen pusztulást mutat. Mikor innen tovább nyugat felé haladtam, a francia tábori tüzérség elhagyott állásaiig, tanúja voltam a távolabb még mindig dúló óriási csatának, amely egy csöppet sem lankadt. A francia ágyuk alig-alig szólalnak meg, mert a német ütegek tüze elárasztja azokat és szinte percről-percre észlelni lehet, amint a német nagy lövedékek örökre elnémítanak egy-egy francia ágyat. Megfigyelhettem, amikor a szomszédos magaslatokon levő erődökből a messze fölöttük meredő Douaumont-t a francia ütegek messzehordó lövedékei keresték, hogy tűzzel áraszszák el, de alig szólaltak meg a francia ágyuk s alig avatkoztak a tűzharcba a francia tábori ütések, minten megdördültek a német nehéz 1övegek, úgy rengett a föld és reszketett, mint pusztító földrengéskor, percekre sűrü füst felhőbe volt burkolva minden és a francia agyuk elnémultak. Egy magas domb tetejéről láthattam Verdunt, amely szintén füstfelhőbe takaródzott. A székesegyház tornya magasan kiemelkedik a házak tömkelegéből. A város aránylag keveset szenvedett. Láttam az utcákon embereket nyüzsögni: a város lakossága apatikusan várja sorsát. Az utolsó napokban több helyütt tűzvész támadt — mondják nekem — de az égő házakat hamar eloltotta a nép és csak a város nyugati részén volt nagy tűzvész. Donaumont irányában egy falu most is nagy lánggal ég, a füstfelhő egészen ellepi, de néha-néha lángnyelvek csapkodnak elő. Az idő szeszélyes, egyszer kisüt a nap, majd felhő mögé rejtőzködik , gyakran havazik. Azok a német csapatok,, amelyek a legelső harcvonalból jönnek hátra, mondják, hogy a franciák tömegesen adják meg magukat. A francia katonák keservesen panaszkodnak, hogy a német gyalogság sortüze tűrhetetlen. Ke. X párisi lapok tragikus napokról írnak Genfi február 28. ( Az Est alkalmi tudósítójának távirata) A Figaro ÍrjaA tegnapi nap a háború legborzasztóbb napjai közé tartozik. Mintha ez 1914 őszének tragikus napjai tértek volna vissza. A közönség és a parlamenti körök izgalma egyforma nagy volt. Lázas érdeklődéssel kíséri mindenki a titáni küzdelem fejlődését. Humbert a Le Journal tegnapi számába a következőket írja: A harcok Verdimért egyforma hevességgel folynak. A németek ugyanolyan taktikával harcolnak, mint Galíciában, Lengyelországban és Szerbiában. A háború tizenkilenc hónapja alatt Németország sokat tanult. A német csapatok tökéletesen vannak felszerelve, állandóan erősítéseket kapnak, ma már rendszeresen és egységesen harcolnak, a tapasztalat tanulságai szerint. Clémenceau is elismeri a L’homme Enchainé tegnapi számában, hogy Németország csodálatosan van szervezve és szervezete mindenféle győzelmet lehetségessé tesz. L. M. Sydeham lord a vcrdunl'tdmaddsról BoUerdam, február 19. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Lord Sydeham beszélt az a 11 Mall Gazette munkatársával, aki a következőket jelentette ki: — Kétségtelen, hogy a német erőfeszítések arra irányulnak, hogy áttörjék a frontot. Ha ez a nagyszabású offenzíva nem sikerül, vagy csak részben sikerül, úgy ez összefüggésben az orosz hadsereg kisázsiai sikereivel, megváltoztatná az egész harctéri helyzetet és valószínű előhírnöke lenne az entente elkövetkezendő (?) győzelmének. ______ V. D. mmm Az albániai főparancsnokot a tiroli határra rendelték Bunano, február 27. ’f Az Est rendes tudósítójának távirata) Bertotti tábornok, Albánia főparancsnoka, aki azelőtt a módénál dandár parancsnoka volt, majd a vezérkarban működött, Cantore halála után átvette a parancsnokságot a Cortina d'Ampezzo körül operáló csapatok fölött. La Norvégia védi semlegességét Eriaz Hánia, február 28. Az államtanács utolsó ülésén elhatározták, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújt be 10 millió korona megszavazása céljából. Ez az összeg a semlegesség védelmére fog szolgálni.