Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)

1916-03-01 / 61. szám

Budapest 1916 * Szerda * március I. FT1. évfolyam * ő/. szám Előfizetést árak: Egy hónapra• > £■-— korona Negyedévre « • 5#— korona Egész éore~ • • W.- korona * Megjelenik délután «* Egyes szám ára a» országban 6 2&tt~g Ausztriában & fitt* Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap •o Felelős szerkesztő: Miklós Andor Szerkesztőség i Oil* kerület, Erzsóbet-kőrat 8» Kiadóhivatal t Oll», BrzsébeUkörat »Ä—JÄ Flókékladóhloatalok• Om Vilmos császárjai 14. ar# lO; Váciba tea tg. tVlenben * t.. Kohlmarkt 7» / Verdimnél változatlan hevességgel folyik a harc Köszönő Körútra ijidul jövő hónapban a szerbek trónjának örököse. Elmegy Ró­mába, Parisba és Londonba s mindenütt alázatosan meg fogja köszönni az entente Szerbiának nyújtott segítségét, Nikita' már megköszönte, Péter is, Albert szintén. Egész szép társaság gyűlt. már össze azokból, a kiket az en­tente, megsegített. A legközelebbi megköszönő alighanem Esszad' pasa les*, az áruló, szökevény tpröki s jja Cafiornápak. tovább is ilyen sikerei. Lesznek, a köszönő­kórus Viktor Emánuellel, vagy a mint a kabarékban mondják t .Győző Manóval is ki fog bővülni.. Ezeknek a híreknek humoros tartalmánál csak érthetetlen- ségük nagyobb. Ali bírja .rá az entente párttogoltjait arra, hogy <a' világot '■'átformáló, események löldin.dulásában, égszakadásá­ban egy bögre homokba dugják fejüket és semmiről ne vegyenek tudomást. Az entente megsegí­tette Szerbiát. Belekényszeritette p háborúba és nagy orosz sereget ígért neki. Küldött e helyett né­hány nehéz francia ágyút legény­séggel, csekélyszámu röpülőgépet, •és-’ mikor a tífusz a fegyvereknél is jobban pusztította a szerbeket, küldött néhány láda orvosságot. ! Megáégitétté "$z\ entente Mou- lénegrót, ugv hogy a tőlünk el­foglalt ország királyának és csa­ládjának ingyen szállást adott. Azt, hogy Belgiumot mint segí- íétte meg, már tudjuk régen. Most kezdjük azonban megtudni, hogyan segíti Olaszországot. Kö­rülbelül úgy, mint az uzsorás az áldozatát. Mi bírja hát. rá az entente áldozatait, hogy magukat meg- segitetteknek ismerjék el s még kezet is csókoljanak Párisban, Londonban és Péterváron ? Va­lahol ott kell ennek is okát ke­resni, a hol annak magyarázata keresendő, hogy a franciák ma nem győzik lekicsinyelni Verdun jelentőségét, holott eddig nem győzték felmagasztalni. Az ola­szok -kifizetvén Durazzóból, tele szájjal fitymálják e várost. Teljes erkölcsi es szellemi megzavaro- dottság jellemzi a szövetségeseket és a Zsoltijukban szolgáló apró népeket. Hihetetlen konokságuk miatt oly nehéz a mi helyzetünk. Nem elég ezeket legyőzni, össze kell őket zúzni egészen, hogy meg tudjuk őket győzni veresé­gükről. Berlin, február 29 (Az Esi rendes tudósítójának távirata) Anémetnagyfőhadlszál- 1 ásrő 1 jelent! üDentscbe Ta­geszeitung haditudósítója: A Maas nyugati partján, a megáradt folyó mentén jutottam a franciáktól elragadottte- r ü 1 e t r c, olyan falvakon keresztül, a melyek még csak néhány nappal ez­előtt folyton tfiz alatt állottak, a Maas túlsó partján lévő német ütegek szaka­datlan ágyutüze alatt. — Most már egyéb dolguk van a franciáknak, mint minket itt zavarni — mondták' nekem német katonák nagy vlláman azok közül a német csapatok közül, a melyek itt piheuik ki fáradatmaikat; e csapatok részt vettek az utolsó napok véres csatái' ban, s most messze a francia ágynk tüzkörétől pihenőre tértek. A sűrű erdőséggel borított magas­latokon keresztül sikerült eijntnom egészen a franciáktól elfoglalt had­állások vonaláig és meggyőződtem arról, bogy a frsneiák az állóháború minden modern eszközével nagysze­rűen kiépítették azokat, tehát meg­lehetős joggal mondhatták hadállásai­kat bevehetetlen cknek. A német ne­héz tüzérség gyönyörű munkát végzett. A francia hadállások valósággal szét vannak lőve. Sok mindent láttam eddig a nyugati hadszíntéren, láttam a német ágyuk irtózatos pusztításait, de olyat, mint itt, még soha. H a u- m o n t falva egy óriási halálkatlan, a melybe a német nehéz ütegek lövedé­kei minden élő lényt és minden falubeli holmit összesöpőríHf, semmi sem ma­radt épen, minden! megszűnt elírt : egy fantasztikus sirgödör a falu.- A Maas partján tőszomszédságban fekvő Brabant falu, éppen ilyen pusztulást mutat. Mikor innen to­vább nyugat felé haladtam, a francia tábori tüzérség elhagyott állásaiig, tanúja voltam a távolabb még mindig dúló óriási csa­tának, a mely egy csöppet sem lankadt. A francia ágyuk allg-alig szólalnak meg, mert a német ütegek tüze elárasztja azokat és szinte pere­ről-percre észlelni lehet, a mint a német nagy lövedékek örökre elné- mitanak egy-eyy francia ágyat. Megfigyelhettem, a mikor a szom­szédos magaslatokon levő erődökből a messze fölöttük meredő Douau- mont-t a francia ütegek messzebordó lövedékei keresték, hogy tűzzel árasz- szák el, de alig szólaltak meg a francia ágyuk s alig avatkoztak a tűz­harcba a francia tábori üt is gek, mVn t c n m e g dör­dül t e k a német nehéz 10- ve g c k, agy rengett n löld és resz­ketett, mint pusztító földrengéskor, percekre sürü füst felhőbe volt bur­kolva minden és a franeia agyuk elnémultak. Egy magas domb tetejéről láthat­tam Verdun t, a mely szintén íüstfelhőbe takaródzott. A székes­egyház tornya magasan kiemelkedik a házak tömkelegéből. A város arány­lag keveset szenvedett. Láttam az utcákon embereket nyüzsögni: a vá- r os lakossága apatikusan várja sorsát. Az utolsó napokban több he­lyütt tűzvész támadt — mondják nekem — de az égő házakat hamar eloltotta a nép és csak a város nyugati részen volt nagy tűzvész. Donaumont irányában egy falu most is nagy lánggal ég, a füstíelhő egészen ellepi, de ncba-néha lángnyelvek csapkodnak elő. Az Idő szeszélyes, egyszer kisüt a nap, majd felhő mögé rejtőzködik ; gyakran ha­vazik. Azok a német csapatok,, a melyek a legelső barcvonalbúl jönnek hátra, mondják, hogy n franciák töme­gesen adják meg magukat. A francia katonák keservesen panasz­kodnak, hogy a nemet gyalog­ság sortüze tűrhetetlen. Ke. X pdrlsi lapok tragikus napokról írnak Genfi február 28. ( Az Est alkalmi tudósítójának távirata) A Figaro ÍrjaA tegnapi nap a háború legborzasztóbb napjai közé tartozik. Mintha ez 1914 őszének tragikus napjai térlek volna vissza. A közönség és a parlamenti körök izgalma egyforma nagy volt. Lázas érdeklődéssel kiséri mindenki a titáni küzdelem fejlődését. Humbert a Le Journal tegnapi szá­mába a következőket írja: A har­cok Verdimért egyforma hevességgel folynak. A németek ugyanolyan tak­tikával" harcolnak, mint Galíciában, Lengyelországban és Szerbiában. A háború tizenkilenc hónapja alatt Né­metország sokat tanult. A német csa­patok tökéletesen vannak felszerelve, állandóan erősítéseket kapnak, ma már rendszeresen és egységesen har­colnak, a tapasztalat tanulságai sze­rint. Clémeneeau is elismeri a L‘honimé Enchainé tegnapi számában, hogy Németország csodálatosan van szer­vezve és szervezete mindenféle győzel­met lehetségessé tesz. L. M» Sydeham lord a vcrdunl'tdmaddsról BoUcrdam, február §9. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) Lord Sydeham beszélt a P a 11 Mall Gazette munkatársával, a ki a következőket jelentette ki: — Kétségtelen, hogy a német erő­feszítések arra irányulnak, hogy át­törjék a frontot. Ha ez a nagysza­bású oífenziva nem sikerül, vagy csak részben sikerül, úgy ez összefüggés­ben az orosz hadsereg kisázsiai sike­reivel, megváltoztatná az egész harctéri helyzetet és valószínű előhírnöke lenne az en­tente elkövetkezendő (?) győzelmének. ______ V. D. Az albániai *Bparancsnokot a tivoli határra rendelték Euaano, február 27, ’f Az Est rendes tudósítójának távirata) Bertotti tábornok, Albánia főparancsnoka, a ki azelőtt a módénál dandár parancsnoka volt, majd a vezérkarban működött, Cantore ha­lála után átvette a parancsnokságot a Cortina d'Ampezzo körül operáló csapatok fölött. La. Norvégia védi semlegességét EriazHánia, február 28. Az államtanács utolsó ülésén el­határozták, hpgy a kormány törvény- javaslatot nyújt be 10 millió korona megszavazása céljából. Ez az összeg a semlegesség védelmére fog szolgálni. mmm

Next

/
Thumbnails
Contents