Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)

1916-03-01 / 61. szám

Budapest 1916 * Szerda * március 1. Előfizetési árak: Egy hónapra• • £■­— korona Negyedévre « • 5#— korona Egész évre~ • • W.- korona * Megjelenik délután «* Egyes szám ára a» országban 6 2&tt~g Ausztriában & fitt* Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap •o Felelős szerkesztő: Miklós Andor FT1. évfolyam * 6­. szám Szerkesztőség­i Oil* kerület, Erzsébet-körat 8» Kiadóhivatal­­ Oil», Erzsébetkörat »A—JA Fiókókiadóhivatalok• Om Vilmos császárjai 14. az# 1O. Váciba tea tg. telenben * t.. Kohlmarkt 7» / Köszönő Körútra in­dul jövő hónapban a szerbek trónjának örököse. Elmegy Ró­mába, Parisba és Londonba s mindenütt alázatosan meg fogja köszönni az entente Szerbiának nyújtott segítségét. Nikita­ már megköszönte, Péter is, Albert szintén. Egész szép társaság gyűlt­ már össze azokból, a­kiket az en­tente, megsegített. A legközelebbi megköszönő alighanem Esszad­ pasa lesz, az áruló, szökevény töröki s­aja Caftornának, tovább is ilyen sikeres. Lesznek, a köszönő­kórus Viktor Emánuellel, vagy a­mint a kabarékban mondják­­ .Győző Manóval is ki fog bővülni.. Ezeknek a híreknek humoros tartalmánál csak érthetetlen­­ségük nagyobb. Ali bírja­­rá az entente pártfogoltjait arra, hogy­­a' világot '■'átformáló, események földin­dulásában, égszakadásá­ban egy bögre homokba dugják fejüket és semmiről ne vegyenek tudomást. Az entente megsegí­tette Szerbiát. Belekényszerítette a háborúba és nagy orosz sereget ígért neki. Küldött e helyett né­hány nehéz francia ágyút legény­séggel, csekélyszámú repülőgépet,­­és­ a­mikor a tífusz a fegyvereknél is jobban pusztította a szerbeket, küldött néhány láda orvosságot.­­ Megségítetté "sz­­entente Mon­­tenegrót, ugy hogy a tőlünk el­foglalt ország királyának és csa­ládjának ingyen szállást adott. Azt, hogy Belgiumot mint segí­­tette meg, már tudjuk régen. Most kezdjük azonban megtudni, hogyan segíti Olaszországot. Kö­rülbelül úgy, mint az uzsorás az áldozatát. Mi bírja hát­­ra az entente áldozatait, hogy magukat meg­­segítetteknek ismerjék el s még kezet is csókoljanak Párisban, Londonban és Péterváron ? Va­lahol ott kell ennek is okát ke­resni, a­hol annak magyarázata keresendő, hogy a franciák ma nem győzik lekicsinyelni Verdun jelentőségét, holott eddig nem győzték felmagasztalni. Az ola­szok­­kifizetvén Durazzóból, tele szájjal fitymálják e várost. Teljes erkölcsi és szellemi megzavaro­­dottság jellemzi a szövetségeseket és a Zsoltijukban szolgáló apró népeket. Hihetetlen konokságuk miatt oly nehéz a mi helyzetünk. Nem elég ezeket legyőzni, össze kell őket zúzni egészen, hogy meg tudjuk őket győzni veresé­gükről. Verdimnél változatlan hevességgel folyik a harc Berlin, február 29 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A német nagy főhadiszáll­­­ásró­­ jelenti a Deutsche Ta­geszeitung haditudósítója: A Maas nyugati partján, a megáradt folyó mentén jutottam a franciáktól elragadott te­­r­ü­l­e­t­r­e, olyan falvakon keresztül, a­melyek még csak néhány nappal ez­előtt folyton tű­z alatt állottak, a Maas túlsó partján lévő német ütegek szaka­datlan ágyutüze alatt. — Most már egyéb dolguk van a franciáknak, mint minket itt zavarni — mondták­ nekem német katonák nagy vitáman azok közül a német csapatok közül, a­melyek itt pihenik ki fáradalmaikat; e csapatok részt vettek az utolsó napok véres csatái­­ban, s most messze a francia ágyúk tüzkörétől pihenőre tértek. A sűrű erdőséggel borított magas­latokon keresztül sikerült eljutnom egészen a franciáktól elfoglalt had­állások vonaláig és meggyőződtem arról, hogy a franciák az állóháború minden modern eszközével nagysze­rűen kiépítették azokat, tehát meg­lehetős joggal mondhatták hadállásai­kat bevehetetlen­eknek. A német ne­héz­tüzérség gyönyörű munkát végzett. A francia hadállások valósággal szét vannak lőve. Sok mindent láttam eddig a nyugati hadszíntéren, láttam a német ágyuk irtózatos pusztításait, de olyat, mint itt, még soha. H­a­u­­m­o­n­t­falva egy óriási halálkatlan, a­melybe a német nehéz ütegek lövedé­kei minden élő­lényt és minden falubeli holmit összesöpörí­t, semmi sem ma­radt épen, minden­ megszűnt elírt : egy fantasztikus sírgödör a falu. - A Maas partján tőszomszédságban fekvő Brabant falu, éppen ilyen pusztulást mutat. Mikor innen to­vább nyugat felé haladtam, a francia tábori tüzérség elhagyott állásaiig, tanúja voltam a távolabb még mindig dúló óriási csa­tának, a­mely egy csöppet sem lankadt. A francia ágyuk alig-alig szólalnak meg, mert a német ütegek tüze elárasztja azokat és szinte perc­ről-percre észlelni lehet, a­mint a német nagy lövedékek örökre elné­­mítanak egy-egy francia ágyat. Megfigyelhettem, a­mikor a szom­szédos magaslatokon levő erődökből a messze fölöttük meredő Douau­­mont-t a francia ütegek messzehordó lövedékei keresték, hogy tűzzel árasz­­szák el, de alig szólaltak meg a francia ágyuk s alig avatkoztak a tűz­harcba a francia tábori üt­és­­ek, min­t­e­n m­e­g­dör­dül­t­e­k a német nehéz 1ö­­ve­g­e­k, úgy rengett a föld és resz­ketett, mint pusztító földrengéskor, percekre sűrü füst felhőbe volt bur­kolva minden és a francia agyuk elnémultak. Egy magas domb tetejéről láthat­tam Verdun­t, a­mely szintén füstfelhőbe takaródzott. A székes­egyház tornya magasan kiemelkedik a házak tömkelegéből. A város arány­lag keveset szenvedett. Láttam az utcákon embereket nyüzsögni: a vá­­r­os lakossága apatikusan várja sorsát. Az utolsó napokban több he­lyütt tűzvész támadt — mondják nekem — de az égő házakat hamar eloltotta a nép és csak a város nyugati részén volt nagy tűzvész. Donaumont irányában egy falu most is nagy lánggal ég, a füstfelhő egészen ellepi, de néha-néha lángnyelvek csapkodnak elő. Az idő szeszélyes, egyszer kisüt a nap, majd felhő mögé rejtőzködik , gyakran ha­vazik. Azok a német csapatok,, a­melyek a legelső harcvonalból jönnek hátra, mondják, hogy a franciák töme­gesen adják meg magukat. A francia katonák keservesen panasz­kodnak, hogy a német gyalog­ság sortüze tűrhetetlen. Ke. X párisi lapok tragikus napokról írnak Genfi február 28. ( Az Est alkalmi tudósítójának távirata) A Figaro ÍrjaA tegnapi nap a háború legborzasztóbb napjai közé tartozik. Mintha ez 1914 őszének tragikus napjai tértek volna vissza. A közönség és a parlamenti körök izgalma egyforma nagy volt. Lázas érdeklődéssel kíséri mindenki a titáni küzdelem fejlődését. Humbert a Le Journal tegnapi szá­mába a következőket írja: A har­cok Verdimért egyforma hevességgel folynak. A németek ugyanolyan tak­tikával­ harcolnak, mint Galíciában, Lengyelországban és Szerbiában. A háború tizenkilenc hónapja alatt Né­metország sokat tanult. A német csa­patok tökéletesen vannak felszerelve, állandóan erősítéseket kapnak, ma már rendszeresen és egységesen har­colnak, a tapasztalat tanulságai sze­rint. Clémenceau is elismeri a L’hom­me Enchainé tegnapi számában, hogy Németország csodálatosan van szer­vezve és szervezete mindenféle győzel­met lehetségessé tesz. L. M. Sydeham lord a vcrdunl'tdmaddsról BoUerdam, február 19. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Lord Sydeham beszélt a­z a 11 Mall Gazette munkatársával, a­ki a következőket jelentette ki: — Kétségtelen, hogy a német erő­feszítések arra irányulnak, hogy át­törjék a frontot. Ha ez a nagysza­bású offenzíva nem sikerül, vagy csak részben sikerül, úgy ez összefüggés­ben az orosz hadsereg kisázsiai sike­reivel, megváltoztatná az egész harctéri helyzetet és valószínű előhírnöke lenne az en­tente elkövetkezendő (?) győzelmének. ______ V. D. mmm Az albániai főparancsnokot a tiroli határra rendelték Bunano, február 27. ’f Az Est rendes tudósítójának távirata) Bertotti tábornok, Albánia főparancsnoka, a­ki azelőtt a módénál dandár parancsnoka volt, majd a vezérkarban működött, Cantore ha­lála után átvette a parancsnokságot a Cortina d'Ampezzo körül operáló csapatok fölött. La­ Norvégia védi semlegességét Eriaz Hánia, február 28. Az államtanács utolsó ülésén el­határozták, hogy a kormány törvény­­javaslatot nyújt be 10 millió korona megszavazása céljából. Ez az összeg a semlegesség védelmére fog szolgálni.

Next