Az Est, 1916. március (7. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-01 / 61. szám
oldal. Mauler altengernagy hazaérkezése az orosz fogságból Stockholm, február 27. Az Est rendes tudósítóidnak távirata Mauler magyar-osztrák altengernagy, aki orosz hadifogságban volt, Haparandán át ma ideérkezett. Az altengernagy a háború kitörésekor Kievben időzött, azonban hazautazni nem engedték, hanem internálták. Nemrégiben a svéd kormány közvetítésével tárgyalás indult meg, amelynek az volt a célja, hogy Mauler altengernagyot egy nálunk levő orosz internálttal kicseréljék. A tárgyalás eredménynyel járt, a kicserélés megtörtént és így jutott az altengernagy most Svédországba. Stockholm, február 27. (Az Est rendes tudósítójánál: távirata) Mauler magyar-osztrák altengernagy nyilatkozott a Dagens Nfyhéter egyik munkatársa előtt a tengeri háborúról. A tengeralattjáró naszádokkal való harc — úgymond — a világháborúban feltétlenül szükségesnek mutatkozott és az ententeállamokkal szemben önmagától kínálkozott. Hogy hogyan fog ez a harc a jövőben alakulni, azt nehéz megjósolni. Valószínű, hogy a béketárgyalások alkalmával, vagy későbbi nemzetközi tanácskozásoknál Anglia ésFranciaország arra akarja majd rábírni Amerikát, hogy olyan nemzetközi határozmányokat hozzanak, amelyek a jövőre nézve háttérbe szorítják a tengeralattjáró naszádokat. ■E hatalmaknak ugyanis közös nagy érdekük a tengeralattjárók tevékenységének csökkentése, mert nagy hadiflottákkal rendelkeznek, melyeknek legfélelmetesebb ellensége a tengeralattjáró naszád. A kis államoknak érdekük, hogy az erre vonatkozó tanácskozásoknál erélyesen támogassák majd a központi hatalmakat abban a törekvésben, hogy a tengeralattjárók szerepét a jövő háborúkra is biztosítsák. Ha a nagy flottájú államoknak sikerül a tengeralattjárók ellen néhány nemzetközi határozmányt elfogadtatni, annak csak az lesz a következménye, hogy teljes erővel kiújul a hadihajóépítési politika. Hatalmas hadierkálókat fognak építeni, legnagyobb típusunkat, magas járattal, de e mellett azért fejleszteni fogják a tengeralattjárókat is. Már most is építenek 1110 tonnás tengeralattjáró hajókat, amelyek 20 eseményi sebességgel haladnak. Bryk, Bukarest, február 27. (Az Est rendes tudóslójának táviratai Moszkvai távirat Szerint a Novoje Vremja azt a hírt közli, hogy Mauler altengernagyért cserébe Jancsevszki Demeter orosz újságírót bocsájtották szabadon, aki kémkedésért el volt fogva Bécsben. Jancsevszki Bukaresten át fog hazautazni Oroszországba. Z Kiss József háborús verseinek második bővített kiadása megjelent Ara 3 korona. Kapható Az Eszkönyvárusító osztályában, Budapest, Erzsébet körút 20., Bécsben,1., Kohlmarkt 7. sz. A Zlatna Moruna gazdát cserélt Belgrád, február 27. (Az Est kiküldött munkatársától) Szeles áprilisi délután volt 1914-ben. A belgrádi Trg Zeleni Venacon három fiatalember sétált fel és alá. A fák már kibontották rügysátrukat, a Száván a Cigányszigetet a kezdődő tavasz zöld fátyola borította be, a másik oldalról odacsillogott a horvát part, Zimony ablakai tündököltek az alkonyi fényben és mintha aranyos fény reszketne a milleniumi emlék Turul-madarának a szárnyán. A három fiatalember halkan beszélt, de ideges, izgatott taglejtésük arra vallott, hogy nagy dologról lehet szó. A Zlatna Moruna (Aranyharcsa) kávéház előtt megállották. Az, aki hármójuk között a legmagasabb volt, — sápadt, lázrózsás arcú fiú, kékruhás, fekete tengerésztiszt sapkás — a zsebébe nyúlt s egy kis ujságkivágást vett elő. Mindhárman újra elolvasták, ki tudja már hányadszor, mert egy dátumot kerestek, amin az imént vitatkoztak. Azután elbúcsúztak egymástól. A legfiatalabb jellegzetes balkáni orrú, pelyhedző bajuszú, felfésült hajú, elbúcsúzott társaitól, miután elhatározták, hogy felkeresi Volja Tankosics őrnagyot, a másik kettő pedig bement a Zlatna Morunába tablettet játszani. A fiú, aki elment, Trifko Grabes volt, a sápadt, kékruhás Nedelko Csabrinovics, a harmadik, aki a legkevesebbet beszélt, de a leghatározottabb volt közöttük: Gavrilo Princip. Aznap délután határozták el a Zlatna Morina előtt, hogy megölik Ferenc Ferdinándot. Az újságkivágásban, amit megnéztek, az volt, hogy a magyar és osztrák trónörökös mikor érkezik Sarajevóba. 1944 október 12-én a Princip-per végtárgyalásán az elnök azt kérdezte Nedelko Csabrinovicstól: — A merényletre vonatkozólag hol egyeztek meg Princippel és Grabessel. — A Zlatna Morina előtt. Tehát a Zlatna Morfinába szokott járni Princip, Grabes és Csabrinovics. Hol van, mi lett ebből a kávéházból, ahonnan a világháború réme nekiszabadult és öt vilárész gyermekeit juttatta árvaságra, özvegyeket hagyott hátra Kanadában éppen úgy, mint Ausztriában, vagy Kievben, vagy Kiskörösön. Meg kell néznem a Zlatna Morunát. Kérdezősködésemre megtudom, hogy a Trg Zeleni Venacon van. A Zöldtéren. Zuhog az eső, mintha dézsából öntenék, Belgrád kietlen, a boltok kitört kirakatainak ide-odacsapódó függönyei rázzák, zengetik az üvegtörmeléket, gyászos, kísérteties neolhárfa hangok töltik be a levegőt, a háztetők leszakadt pléhteteje nyikorog, meglazult hirdetési táblák bárnak, egyedül járok az utcákon, míg végre összebombázott házak kormos falak sikátorán át a Zeleni Vénacra jutok a Zlatna Moruna elé. Nagy, kétemeletes sárga sarokház. Egyik oldalát szintén érintette a gránát szele, mert lerepült róla a vakolat. Ablakain magyar bakák néznek ki. Oda vannak beszállásolva. Éppen hogy oda ! Benézek a kávéház ablakán, puszta helyiséget látok, közepén s billiárdasztalt, a fal mentén pedig létrán egy mázoló sétál és mintha szerelmes lenne a saját füttyébe, úgy fütyül. A mázolók ilyenek az egész Világon. A kávéház ajtaja zárva, a ház kapuján kerülök be. Két jóképű magyar asszony fogad. — Adjon Isten ! Hát itt magyarok vannak 2 — Fogadj Isten ! Persze hogy azok. Mink béreltük ki ezt a helyiséget. — Hová valók 2 — Zentára. — És miért jöttek ide 2 — Megpróbáljuk. A férfiak elmentek otthonról, nagy adó van rajtunk s ma csak a katonaságtól lehet megélni. Megpróbáljuk. — Hogy hívják magukat 2 — Keresztényi Julia és Fábrik Péterné. Az én uram csöndér. — És kivették már a boltot 2 — Ki azt. Itt a koncesszió. S elém tartanak egy gépírásos papirost, a melyen olvasom. K. u. k. Bezirkskommando Belgrad Stadt. Keresztényi Julia und Fábrik Péterné hat hier um erteilung einer Konzession für eine Auskocherei mit Bier, Wein und Thee in der Kralica Natalia Ulica Gasse Nr. 2. gebeten. Falls polizeilich kein Anstand, wird ihr die Fröflnung des Geschäftes provisorisch bewilligt, (Dátum, aláírás.) (Belgrád városa cs. és kir. kerületi parancsnoksága. Keresztényi Julia és Fábrika Péterné a Krajica Natalia utca 20. számú házában sör, bor és tea kimérésével kifőzőre kért engedélyt. Ha rendőri szempontból nem találnak kifogást, az engedélyt ideiglenesen megkapja. — A magyar fordítás persze nincs a hivatalos papíron.) — Ma este írjuk alá a szerződést ! — meséli sugárzó arccal Keresztényi Julis. — Igazi bort hozunk Magyarországból, ez az idevaló műbőr a kutyának való. — És milyen bért fizet . — Három hónapra semmit, a negyedik hónapra nyolcvan koronát, aztán pedig minden hónapban százat. (Bizony, egy elfoglalt és tönkrement országban így kezd visszatérni az élet, az üzlet. Három hónapig ingyen!) . -Körülnéztem. Vörös, sárgavirágos festett fal, az ajtó mellett márványlapos kassza, benne biztosan a Bácskából való pénztáros kiasszony ült, a márványasztalokat szerte hordták, néhány nádszék maradt még meg. A kasszán nyolc-Uz magazin mannlicher-töltény , úgy találták a földön Keresztény Julis és Fábrik Péterné. Odébb egy kisebb szoba. Az volt a vendéglőhelyiség . . . Jöttek ide diákok, hivatalnokok, keringett a füst, csattogott a billiárdgolyó, a párolgó tea gőzében az agy fantasztikus, őrült álmokat szőtt és szép tavaszi, nyári estéken a vendégek kisétáltak a Zeleni Venacra és úgy nézték messziről Zimony csillogó lámpasorát... Most pedig a Zlatna Morinában Keresztényi Julia és Fábrik Péterné magyar katonákatvár kosztra. Mi tagadás, fordult az® idő. Pásztor Árpád. s/vvwywvvvwvy/vwwwv ,:-4 : ~r$’■ W:wwm?: *gp Szerda, 1916 március h .,’V„ ■ Essxad pasa az entente diplomatáinál Lugano, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Esszad pasa tegnap hivatalos látogatásokat tett a négyesszövetség diplomatáinál, akikkel fontos beszélgetéseket folytatott a négyes hatalmaknak és Albániának katonai együttműködésére vonatkozólag. La. Japán hajók lesik a német gőzösöket Stockholm, február 28. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) Az Argentínában internált német hajók, hír szerint elhagyták az argentínai kikötőket. Az angol kormány — mint a Riecs-nék Tokióból jelentik — a japán kormányhoz fordult segítségért. Japán erre azonnal egy öt cirkálóból álló flottillát küldött a Csendes Óceánra, hogy az esetleg oda érkező német hajókat feltartsa. Bryk. A felfegyverzett hajók ügye Rotterdam, február 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Bernstorff, Németország amerikai nagykövete közölte a washingtoni kormánynyal, hogy azok a kötelező ígéretek, amelyeket a német kormány a Lusitania elsülyesztése alkalmából tett, továbbra is érvényben maradnak, a felfegyverzett kereskedelmi hajókra azonban nem vonatkoznak és ezekre nem is alkalmazhatók. V. D. Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, február 28. (Magyar Távirati Iroda) A főhadiszállásról jelentik: Irak-front: Február 22-én éjjel az ellenségnek azt a kísérletét, hogy Fel akiénél meglepő támadást intézzen a mi hadállásaink ellen, könnyű szerrel visszautasítottuk. Február 23-án az ellenség körülbelül egy zászlóaljnyi csapatot egy naszádon partra akart tenni, hogy balszárnyunk ellen támadást intézhessen, de ütegeink tüze meghiúsította ezt a kísérletet. A kaukázusi fronton nem fordult elő fontosabb esemény. Dardanella-front: Február 22-től február 24-ig ellenséges hadihajókat, amelyek különböző időben felváltva ágyazták anatóliai és ruméliai partvidékeinket, parti ütegeink kényszerítettek, hogy a tüzelést beszüntessék és eltávozzanak, anélkül hogy bármi itatást is értek volna el. Egy ellenséges repülőgépet, amely a tengerszoros fölött elszállott, egy repülőgépünk megtámadott és elkergetett. kAAAAAAVVVAVVWVVAVWWV Özv. Weiss Samuné és gyermekei Oszkár, Ilona és ennek férje Kemény Sándor és gyermekük Jani és Erzsi,Inkier Izidor és gyermekei Miklós és Antal, Irén és férje Klein Hermann és gyermekeik frigyes, Pál és Vilma, Blanka és férje dr. Mayer Lajos, Margit és férje Vági Sándor és gyermekeik Mici, Erzsi, Juliska és Gyuri, nemkülönben a nagyszámú rokonság fájdalomlelt szívvel jelentik a legjobb anyának, nagyanyának és rokonnak szül. Strasser Fanny úrnőnek a február hó 27-ről 28-ra virradó éjjel gyerermekeinek szentelt életének 74-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytat. A megboldogultnak hilt tetemei március 1 hó 1-én d.gr. 2 és fél órakor fognak a gyászházból Deák Ferenc utca 20. a győri izr. temetőbe örök nyugalomra idsertelni. Győr, 1916. február 23. Minden külön értesítés helyett.