Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-01 / 92. szám

. — tt.r. M <fta *wrm.. _ _ »#.- kmrmmm ■% Mmgjetmnik <iélután #> Bgrvm tmém Arm mm mrmmAgkmm • Jtmtmiriúbmm « JIH. JglmAmm kAuUtmémjtAmk «M*> •n«M<i<* (Um Politikai napilap •a» FELELŐS SZERKESZTŐ; MIKLÓS ANDOR Smer hatat 6§ ég $ VII. kar illat, Erzsébetek Bernt % Kladókioatml t VIIErzsébmtekürut W—iO. Fiék-irtadóhlvatatek9 Vm, Vilmos csásmdr-ut 14. <«. éf /<;.» Váci*utca ftm Wlembam * ? . Kohlmarkt 7. Párisi jelentés Az Est számára az entente tanácskozásának sikertelenségéről Genf, március 30. (Az. Bst kiküldött tudósítójának távirata) Rüeabado, madridi újságíró, a ki legutóbb a párisi hangú- latról küldött érdekes tudósítást Ac Esf-nek, most a következő tudósítást küldi Párisból Az Esi részére: — Kétségtelen, hogy a* entast e-h at álmák párisi k o b f e r é ne i á j a ered m c n y te lenül v é gz ödő ti. A legjobb forrásból a következőket tudtam meg a konferenciáról: ; Póriéban eleinte azt remélték, bogy Olaszország meg fogja üzenni a hábornt Németországnak; A hadüzenet hire már széles körökben elterjedt, fadorna azonban kijelentette, hogy csa­patait semmi körülmények között séta nélkülözheti. Döntő csapást épp úgy lehet mérni a központi hatalmakra az I s o n z o-í r o n t o n, mint Franciaországban, — mondottá Cadorna. Az entente-hatalmak ekkor leg­alább arra akarták rávenni Olaszországot, hogy olyan hadüzenetet küldjön Németországnak, a melynek semmi fontos katonai következménye nem lenne, hanem csapán arra volna jő, hogy megmutassa Olasz­ország tökéletes szolidaritását az e ni e n t e t a I és Németországot megfélemlítse. Az olaszok ezt a javaslatot is v i s z- szautasitották, mert attól tartottak, hogy ezzel német offenzívat zúdíthatnak a fejükre. Kellemetlenül érintette az itteni politikai köröket az is, hogy Orosz­ország tulajdonképpen nem is képviseltette magát a konferencián, mert Izvolszki nagykövet és Silibszky, a ki katonai attasé Parisban, nem ka­pott teljes felhatalmazást kormányától. Csupán az volt a feladatuk, hogy kormányukat a konferencia lefolyásáról értesítsék. A párisi újságok még egy szóval sem említik az orosz szövetségest. Eleinte számítottak Szaszonov látogatására, de ez is elmaradt. Oroszországnak ezt a nyíltan hideg magatartását általában a z angol-árosz hölesön meghinsulásával és azzal magya­rázzák, hogy Franciaországban nagy propagandát űz­nek Lengyelország függetlensége érdekében. Általában a leghatározottabban állíthatom, hogy a párisi konferencia legesekéiyebb pozitív határozatot sem hozott. A szükséges katonai, politikai és gazdasági egységről állapi toltak meg egyes elméleti tételeket, a melyeknek helyességét senki sem vitatja, de a melyek mégis megvalósíthatatlanok, mert az ellentétes érdekek állandóan szemben állanak egymással. Nagyon kérdéses, hogy több eredménye lesz-e a leg­közelebbi konlereneiának, a mely néhány hét maivá ismét P á r i s h a n ü I ö s s z e. Tragikus titok lappang véres, sötét árnyék gya­nánt Oroszország tragédiája mö­gött. Érthetetlen és hihetetlen a józan észnek, mint lehet meg­verni a világ legnagyobb országát és legnagyobb hadseregét ? Fel­foghatatlan, hogy az orosz had­seregnek soha nem volt igazi, a?gy, sorsfordító győzelme, csak néhány átmeneti sikere és szám­talan kudarca. Európai ember­nek ez egészen megfoghatatlan titok, ezt csak azok érthetik meg; a kik az orosz világrészben éltek és tapasztalatból ismerték meg az ottani viszonyokat és az ott lakó emberiket. Néha ; egy-egy .regényben ol­vasunk válamif, a mi fényszóró kévéje gyanánt világit meg egy sötét zugot, vagy valamelyik újság mutat egy Röntgen-foto­gráfiát, a melyen meglátjuk azt, 8 mit a súlyos bundák s az asszonyok selyme és bársonya elrejts szem elől. Ilyen átvilágító fénykép az a cikk, a melyik mostanában jelent meg a fímz- koje Szlovo cimü előkelő orosz újságban. Az üj milliomosok brilliáns- éhségéről van szó ebben az új­ságban. Az orosz nép hulla­tengerének s halott-begyeinek ezek a hiénái és hollói hihetetlen magasra fölverték a brilliáns árát. Minden pénzt megadnak érte és minden mennyiséget át­vesznek. Ezek legnagyobb része »rablással és csalással kereste vagyonát. A rablók és csalók mellett vannak a megvesztege­tettek ezrei. A kereskedelem és csalás között megszűnt a határ. A kastélyok és nagy gazdaságok urai brilliánsokkal takarják él homlokukon a Kain-jegyet«. Ilyen országból, ilyen emberek köréből, ilyen emberek paran­csára indulnak el a vértanuságba az ofíosz katonák milliói. Az erkölcsi zűllöttség, a teljes mo­rális feloszlás hullaszaga kiséri őket útjukra. Lehet-e csodálni, hogy ezt a hadsereget a balsors Is kancsukával űzi a szégyen és pusztulás utjain ? Mert minden sereg az által a morális erő által győz, a mely mögüle, a hazából sugárzik feléje. Annak bizalma, becsülete, tisztasága győz a ka­tonák által. A világ erkölcsi rendje akadályozza meg, hogy a rothadt orosz felső rétegek há­borúi kárt tehessenek egy akár­milyen kicsiny, de tiszta és tisztes «épbe»« A párisi értekezletet többször megismétlik Lúgom«, március SÓ ( Az Esi rendes tudósítójának távirata) A Carriers delta Sera írja a párisi konferenciáról: A helyzet a konferen­ciának többszörös megismétlését teszí szükségessé. Ha a mostani konferen­cia hasznos munkát is végzett, a mennyibeit megállapította a szövet­ségesek együttműködését, az egyes , hatalmaknak a feladatát a közös mun­k ában, a legk őzelébbi alk alommal mérlegelni kell az eszközöket is az aka­dályokat a további előhaladás szem­pontjából. Nincsenek végleges és meg­változhatatlan tervek. La. Lugano, március 30 : (Át Est rendes tudósítójának távirata) Salandra és Sonnino kíséretével tegnap délután öt órakor hazautazott Olaszországba. A londoni olasz nagy­követ, Imperial! márki fs velők utazik. Az olasz sajtó'általá­ban meg van elégedve a konteren piának azzal az eredményével, a melyet a Havas-ügynökség nyilvá­nosságra hozott, de hangsúlyozza, hogy most minden attól függ, bogyau valósítják meg a határozatokat ? A többi — mondják az olasz lapok — mind csak üres szóbeszéd. La őisiKíee bíboros nem megy Mannába Rotterdam, március 31, (Az Est rendes tudósítójának távirataj A belga kormány kijelenti, bőgj semmiféle tárgyalást nem kezdett a Vatikánnal árra nézve, hogy Merciei bibornok érseki székhelyét a belga kormány székhelyére, Havreba he­lyezzék át. V. B, Gíémenceau és a cenmssra Gent, március 30. (Az Est kiküldött tudósítójának táviratai Clémenceaunak a L'IIomme En chainé mai számába Írott vezércikkéi a cenzúra egészen törölte, csak a ' szerző nevet hagyta meg! L. M. éTr angol-batlandi ttts-iná- összeködtetés Rotterdam, március 28. (Az Est rendes tudósítójának távirata) (Elkésve érkezeit) A hollandi tengerészétögyi injnisz- terium közzétette, hogy Hollandia és Anglia között a távirati össze­köttetés újra helyreállott. A hirlapok azonban még nem kaptak Angliából táviratokat. V, D. Pdsfs uf parancsnoka Pár is, március 30. (Magyar Távirati Iroda) A Havas ügynökség jelenti: A mi­nisztertanács ülésén Poincaré elnök rendeletet irt alá, a melyíyel D n b a 11 tábornokot kinevezi páris katonai kormányzójává és a Páris előtt levő seregek főparancsnokává M a n o n r y tábornok helyébe, a kJ egészségi okokból benyújtotta lemondási kér­vényét. As első «ser* haoosztály indulása Kor uból Siafonlkiba Berlin, máreias 30. (Az Esi rendes tudósítójának támrala) Kopenhagen át jelentik Athénből: A jövő héten inda! el Korfuból Szalonikfba az első menet­kész szerb hadosztály. Valónkban mintegy nyolevanezer főnyi katonaság Tán. Ke A.‘ti ( K tíTJÍK

Next

/
Thumbnails
Contents