Az Est, 1916. augusztus (7. évfolyam, 212-243. szám)

1916-08-01 / 212. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra,, « 2.— korona Negyedévre — — &•— korona Egész évre,, „ M­SO,~ korona ^ Megjelenik délután #* Egyes szám ára az országban 6 film,, Ausztriában 8 $&££• Minden közleményünk után• .tyomcsu tilos Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Andor Szerkesztőség­­ ük­, kerület, Erzsébet körút I« Kiadóhivatal» Olt., Erzsébetek­­irat 18—20, Fiók-kiadó hivatalok 1­0,­ Vilmos császár-ut Iá, sz. és IV., Váci­ utca 12. Wienben , Kohlmarkt 7. Valami baj van­­ a rendőrségi intézmény gépeze­tében. A megengedhetőnél gyak­rabban fordulnak elő sajnálatos esetek, a­melyek arra köteleznék az arra hivatott fórumokat, hogy alapos vizsgálattal kikutassák a bajok okát. Valahányszor valami szellő ellebbenti a függönyt egy­­egy nagyobb vizsgálat, vagy nyo­mozás elől, s pillanatra bekuk­kanthatunk a rendőrség igazság­­kereső munkájába, kevés kivé­, téliés nyugtalanító, vagy dicste­len látványban van részünk. Leg­utóbb is a kassai hadbíróságnak kellett feljelentenie a budapesti rendőrséget a szatmári nyomozás miatt. Ennek az esetnek általános megbotránkoztató lényege mel­lett, még egy különleges, testületi elágazása is van, mert a nyomo­zást vezető tisztviselő állítólag mélyen megsértette és megvá­dolta a detektívek testületét. Tehát az történt itt, hogy a ka­tonai bíróság nem engedte­­meg­esketni a magyar királyi állam­rendőrség egyik tisztviselőjét, mert egyik vallomása ellenkezett a másikkal s a nyomozást és puhatolást végző detektiveket szabálytalan működésükért az ügyészség figyelmébe kellett aján­lani. A cinkotai bűn és legutóbb a 160.000 koronás tolvajlás esete is megmutatta, hogy a rendőrség szelleme kórosan elváltozott. Számtalan apróbb jelentőségű esetben is. Komolyabb szervi be­tegség tüneteit kell látnunk. Ag­gasztó ezt tudni, mert a rendőr­ség kezében oly óriási hatalom van s oly hatalmas érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy az igazság­szolgáltatásnak, szabadságnak, jognak és közbiztonságnak ez az intézménye lehetőleg tökéletes le­gyen, hogy ha valami fogyatékos­ságát látjuk, azt gyorsan és gyö­keresen meg kell javítani. Úgy véljük, hogy minden baj­nak nem utolsó oka, hogy a rend­őrség emberei anyagilag gyengén vannak ellátva. Súlyos küzdel­mük van a legegyszerűbb meg­élhetésért, gondokkal rakott, sok­szor elkeseredett emberek ezek. A­míg így marad, addig nem vár­hatjuk a viszonyok gyökeres ja­vulását, mert azok a műveltebb elemek, a­melyek tehetségükkel és képzettségükkel ideálisan be tudnák tölteni e kényes hivatást, mint a cifra nyomorúság egyik tipikus pályáját messze elkerülik. Két nagy csata folyik az orosz fronton ■Cs. és kir. sajtóhadiszállás, július 30. / (Az Est haditudósíójának távirata) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) A tegnapelőtt kezdődött hatalmas harcok a tegnapi nap folyamán kiter­jedésben és erősségben még növe­kedtek. Két nagy csata folyik, a­melyek közül egyik hetven kilo­méter szélességű fronton, a másik ugyancsak hatalmas kiterjedésben fo­lyik. Az egyik csata, a­mely Kelet- Galíciában folyik, a tegnapi nap folyamán kiterjedt a Kolomeától északnyugatra fekvő Molodyszlav kör­nyékén lévő terepre. Itt erős tömegek léptek működésbe és az ellenség óriási em­beráldozattal bocsátkozott harcba azokon a pontokon, a­melyeken már előző nap támadott. Molodyjovnál, a­hol a varasdi hor­­vátok ismételten makacs ellenállást tanúsítottak, azután a Dnyesztertől északra, Barusztől nyugatra a Monisz- Zerzyszkánál, valamint Oleszánál, az ellenség rendkívül súlyos vesztesége­ket szenvedett, a­nélkül, hogy bárhol is be tudott volna törni vonalaikba. Számtalanszor megújították támadá­saikat és akárhányszor tettük harc­képtelenné a rohamsorokat, újból ki­­merü­ltdtellemnek látszó rohamoszlo­­pokat vonultattak fel, a­melyeket negyvennyolc órán keresztül szünet nélkül előreűztak. Az elért siker azonban nem volt arányban az óriási erőveszteséggel. Az oroszok második főtámadása, a­melynek az volt a fő­célja, hogy betörjenek Közép- Galiciába, a tegnapi nap folya­mán sem közeledett a megvalósulás felé. A második csata Volhy­­n­­­­á­b­a­n folyik. Az elmúlt hét itten részlet-hadműveletekkel kezdő­dött. Ezek a hadműveletek napról­­napra növekedtek kiterjedésben, így kiterjedt a harc a Lucktól nyugatra eső egész frontivre, majd azután északi irányban is megkezdődtek a harcok. Tegnap óta azután az egész front Stockobyetvától számítva, a­mely a Stochodnál fekszik, egészen a határ mellett lévő Beresteckóig, egy óriási lángten­ger. Bereszteckónál és a Lipánál meg­kísérelték az oroszok, hogy oldaltáma­dással az egyelőre elcsendesedett Brody melletti offenzívát újból lángra­­lobbantsák, azonban csak drótakadá­lyainkig jutottak. Terstyánszky vezérezredesnek Sadovo környékén harcoló ,­­patai ellentámadással meg­fosztották az ellenséget egy helyi si­kerétől. Rendkívül hevesek voltak az oroszok támadásai távolabb északra a német csapatok állásai ellen. Itt minden támadást véresen visszauta­sítottak. Később a Szochod könyöké­nél, Kaszovkétól délre, miután számos orosz támadás elvérzett, a front ki­­egyenesítése végett valamivel nyuga­tabbra foglaltunk állásta­got Lembergből, ezt nyíltan és ideje­korán közhírré tennék, mint a­hogy Brodyban minden a legnagyobb­­rend­ben folyt le. Ezt a lakosság köréből érkező tudósítások is elismerték. Sen­kinek sincs joga, hogy a hadsereg­parancsnokságot azzal gyanúsítja hogy cserben fogja hagyni a lakos­ságot. Ha szükséges lesz, úgy inkább tizennégy nappal előbb értesítjük a lakosságot, mint huszonnégy órával később. Bardolff tábornok a galíciai helyzetről Böhm-Ermolli hadsereg, július 30- (Az Est távirata) Böhm-Ermolli vezérezredes enge­delmével megtekinthettem azokat a csapatokat, a­melyek Lembergtől keletre, a Brody—Tarnopol-vonalon minden orosz támadást visszautasíta­nak. Előzőleg dr. Bardolff vezérőr­nagy, Böhm-Ermolli hadseregének vezérkari főnöke ismertette előttünk azokat a megerősített állásokat, a­melyeket a hadsereg nyolc hónapon át megszállva tartott. — Rendkívül erős — mondotta Bardolff vezérőrnagy — és nagy erőkkel végrehajtott támadásokat kedtek az oroszok hadseregünk északi szárnyához csatlakozó másik magyar és osztrák hadsereg déli szárnya ellen, a­mely már volhyniai területen állt, valamint igen heves támadást kezdtek a délre csatlakozó német, magyar és osztrák csapatokból álló Bothmer­­hadsereg ellen is a Debrov—Voro­­bjovka terepen. Hadseregünk Volhy­niában álló északi szárnyát összhang­ba kellett hozni az ott történt válto­zásokkal és frontunkat ezért vissza kellett hajlítani. A­mi a jövőt illeti, az a fontos, hogy ne veszítsük el a fejünket, ne engedjünk az oroszok rendkívüli erőlködéseinek és a birto­kunkban lévő területeknek ide vagy oda való átengedését öntudatosan in­­­seljük el. — Lemberget ez idő szerint semmi veszedelem nem fenyegeti — mondotta Bardolff vezérőrnagy. Végtelenül saj­nálatos, hogy ha a katonai intéz­kedésekben csak oly kevés a bizalom, hogy bármely híresztelésnek nyomban hitelt adnak. Ez annál szomorúbb, mert hadseregünk tudvalevőleg azon az állásponton van, hogy Galíciá­nak úgy is sajnálatra méltó lakossá­gát semmi esetre sem szabad bizony­talanságnak és meglepetésnek kitenni. Nem dugjuk a fejünket a homokba, mert mindenkinek ide­n­­korán kell előkészületeit, a helyzetnek meg­­felelőleg elvégezni. — Ha elkövetkeznék annak a szük­ségessége, hogy eltávolítsuk a lakossá­ A műit kedden ürítettük ki Brody­t Kraszó, július 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kurijer Lvovszki jelenti Brody­­ból : Kedden reggel a város igen nehéz perceket élt át. Az ellenség pergőtüze éjjel-nappal tartott szünet nélkül. Az ellenséges front közelsége miatt egész jól hallották a puskalövéseket is. A városba shrapwell-lövések is estek, a városháza közelében egy lövés nagy lyukat fúrt a földbe, a­nélkül azonban, hogy bárkit is megölt volna. Az ellen­séges repülőgépekről dobott bombák megrongáltak néhány házat, azonban ember nem esett áldozatul. Már hét­főn éjjel előkészítették a kiürítéshez szánt vonatot. A pályaudvar előtt em­bertömegek gyűltek össze, de leg­inkább a zsidó lakosság utazott el. .. Oroszország hat milliárdos zsarolása Berlin, július 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Schlesische Zeitung amsterdami tudósítója a következő érdekes rész­leteket tudta meg Oroszország leg­újabb milliárdos kölcsönéről: Az entenne pénzügyminisztereinek londoni tanácskozásán Bark orosz pénzügyminiszter ultimátumszerű kö­veteléssel lépett fel a szövetségesekkel szemben. Követelése nagyon egyszerű volt : tíz milliárd hadihitel, vagy orosz külön béke Németországgal és a monarchiával, a­mely utóbbi eshető­ség az entente összeroppanását je­lentené. Mac­Kenna és Ribot, az entente két számbavehető pénzügy­­minisztere előtt ugyan nem volt itt az orosz kormány pénzügyi eszének ilyen követelése, mert még nem volt közös tanácskozás, melyen Orosz­ország pénzt nem kért volna, most azonban olyan határozottan lépett, fel Bark, hogy lehetetlen volt el­utasítani. Az angol és francia pénzügyminisz­ter tehát elvben beleegyezett az orosz hadikölcsön gondolatába, de viszont ■ragaszkodtak ahhoz, hogy alkudhas­sanak és így lett a tíz milliárdból, a­mit Bark követelt, hat milliárd, mely­ből négyet Anglia, kettőt pedig Fran­ciaország vesz át, Ke..

Next