Az Est, 1916. szeptember (7. évfolyam, 244-273. szám)

1916-09-01 / 244. szám

Budapest, 1910 * Pétitek * szeptember /„ VIJ. évfolyam *244. szám. Előfizetési árak: Egy hónapra*. «• 2.— korona Negyedévre « «• 5.— korona Egész: évre— » ~ 20.— korona ^ Megjelenik délután Egyes szám ára az országban C fill.» Ausztriában Q fiit. Minden közleményünk után* .»yomása tilos Három város neve ütközött Magyarország szemébe a tegnapi Höfer-jelen- tésböl. Petrozsény, Brassó, Kéz- divásárhely. És indulatainktól el­borult pillantásunk és a vér páros­sága futotta el orcáinkat. A his­tória mindennapi sürgönye hozta a három városnevet, az érzés- tejen kurta sürgöny, a mely ezekkel a szavakkal végződött: az ellenség bizonyára nagyra lesi? Petrozsény, Brassó és Kézdivá- sárhely megszállásával. Bizonyára. Holtbiztos, hogy nagyra lesz vele, hogy a mesék­nek hipp-hopp módján eljutott Petrozsénybe, Brassóba, Kézdi- vásáchelyre. Mennél törpébb és szemtelenebb ez az ellenség, annál nagj-obbra lesz vele. De minekünk, magyaroknak nem ez jut eszünkbe rögtön, mikor a három erdélyi város sorsával le­csapnak reánk. Mi a> fájdalomnak adjuk az első perceket, a magunk szent fájdalmának, a rokontalan gyásznak a három szép városért, a mely magyar szivünkről szakad le. A “gyásznak, a haragnak és a boszunak adjuk magunkat, mikor ezt a híradást kell elviselnünk. Nem az az első gondunk, hogy milyen nagyra less ezzel az ellen­ség. Hogy Románia hogy fog ujjongani és íanfarjait hogy fogja zengetni, az a mi utolsó gondunk és gondolatunk. Politikai napilap Felelős szerkesztő Miklós Andor Stoisftäfitia niftoáfiiüf^f ItilM ISnljilisfÉiralc Rotterdam, augusztus 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) O 53a5By 7 s S c g ? a p íz sszaSessalksä li-scs-säess seísmííS SS © sva á w i ® as B 2 3 tm á £ sa bw © a Sog ü iíb £ sá s m 3 $3 u B g> ä s»sá fo ©as Ss Ísöws6e0:m5 ff © g js a Szerbia BssSSc-öfiésiSC <§ s a Sb na ts «2- pes6a seersecCésSseJs a bolháé! báboruh ce ft & ra reaesgáBSsipáSotS teröíeíi sSsSu s ej as <a vsssaaáSJs- sásáé. V. d. ék román királyi csalási megtagadja a ti@teiiz@lS@rgi@8«ef A kiráGyroé ny9*a8koz&ta Kiknek szól a hadi jelentés, kikre gondolnak, mikor a Hőiért fogalmazzák? Magyarországnak,a melynek húsa és vére ez a három város, nem kell ez a balog fogal­mazvány. Minket, magyarokat ez zavarba hoz és megbánt. Mit akarnak? Kíméletesen akarnak értesíteni, vagy keserű óránkat akarják így enyhíteni, vagy a mi lelkületűn­ket* akarják ezen mód a nagy­világban tükröz telni? Mi gyűlöljük és megvetjük végtelenül az Erdélybe kú­szott ellenséget. Mi ismerjük ezt az ellenséget és ismer­jük magunkat. Mi nem féltünk tőle és most sem rettept meg minket. Mi erősek vagyunk. Mi küzdünk és le fogjuk küzdeni és törni a román ellenséget is. Ne beszéljenek velünk gyer­mekesen, mintha gyermekek vol­nánk. Ne beszéljenek hozzánk ilyen gyógyitóan, mint a beteg­gel. Nekünk az igazság kell, azon meztelen, világosan, habozás és késedelem nélkül mindig. Mi fér- • iak vagyunk. Genf, augusztus 31. (Az Est jelentése) Bukarestből táviratezzdk a Four- nier-ügynökségmk: Ferdinánd király a döntő koronatanács előtt kijelen­tette, hogy ö nem Hohenzollern, hanery román hazafi, a ki a korona­tanács többségének döntőiét feltét­lenül 'tiszteletben fogja tartani és a dinasztikus érzések teljesen ki vannak küszöbölve. Becs, augusztus 31. (Az Est tudósilójálól) Hágából jelentik a Zeit-nak: A londoni Central News bukaresti táv­iratban közli, hogy a román király közvetlenül a koronatanács előtt fo­gadta a bukaresti német 'követet. Busche izgatottan unszolta a királyt, hogy óvja meg a semlegességet, mire Ferdinánd király így válaszolt: — Én román nemzeti király va­gyok, engedelmeskedni tartozom a nem­zet akaratának ! Lausanne, augusztus 30. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A bukaresti szikra-távirati ügy­nökség jelentése szerint a román királyné amerikai hírlapíróknak ki­jelentette, hogy ö és a király nehéz pillanatokat él át. »Azt hiszik, —mondotta — hogy családi eredetünk és összekötteté­sünk befolyást gyakorol magatar­tásunkra. Ez tévedés. Mimindc- nekolőtt Romániaboldo- guíását kívánjuk és csali román érdekeket ismerünk. Én és a király egyértelmüleg e g y nagy Románia utánáhitozanlí. Anyám születésére nézve tiszt & n orosz vér. A háború kitörése óta Kóburgban tartózkodik, á hol sokat kellett szenvednie a németek bizalmatlansága miatt.« Bródv Miksa. Sk remáÉ Ilire Bulgáriában Szólta, augusztus 20. (Az Est rendes tudósilójának távirata) Hétfőn reggel terjedt el a hire, hogy Románia hadat üzent a mon­archiának. A hir egyelőre csak szó­belileg terjedt el a nép körében, mert éppen ünnepnap volt,Mária mennybe­menetele cs így a lapok aznap nem jelentek meg. Megállapítható, hogy a bolgár nép még soha nem fogadott hadüzenetet oly nyugodtan cs oly ren­dületlenül, mint ezt. A lapok mai száma csupán a hivatalos jelentést közli a hadüzenetről, kivéve a fél­hivatalos Echo de Bulgarie-t, a mely rövidre fogva, a következőket irja vezércikkében »Román intervenció« cim alatt : ;— Románia magatartása a vi­lágháború kezdete óta nem volt olyan természetű, hogy alkalmas lehetett volna a magyar közvéle­mény megnyugtatására. Valahány­szor a háború során a monarchiára nézve kedvezőtlen fordulat jelent­kezett, a román veszedelem mind­annyiszor precízebb alakot öltött, majd csakhamar ismét cllanyhult, cllankadt, valahányszor a köz­ponti hatalmak messze visszhangzó Szerkesztőség s VII* kerület, Erzsébetek Brut l* Kiadóhivatal» VII,, Erzsébet.körút 18—20. Fló k*k t ad 6 hi oatatoka 0-* Vilmos császárját #4, MM. és IV., Váci.utca 12. Wlenben f I., Kohlmarkt 7• csapásokat mértek ellenfeleikre. Ez a román játék méltán háboríthatta fel Magyarországon cs Ausztriában a közfelfogást, s kivált a ma­gyarok részéről volt jo­gos a méltaíJaukodás. Csak az a meglepő, hogy a mon­archia kormányzata annyi hideg­vért tanúsított a román veszedelem­mel szemben ! Becsben és Bu­dapesten m a már alkal­masint sajnálják az el­vesztett időt. Gorliee más­napján a monarchiának módjában lett volna végezni a bizonytalan hely­zettel. De a központi hatalmak jó­indulattal teljesek .voltak hajdani szövetségesük iránt, abban a tudat­ban, hogy elég erősek lesznek akkor is, mikor ® hajdani szövetséges mint uj' ellenség siet erősiteni az entente haderejét. A román kormány o felelős' ezért az uj háborúért cs min­den következményéért. A román intervenció az entente- hatalmak számára az utoisó segítséget jelenti* míg aközponf.ihatalmak- ra nézve ez a fordulat csu­pán a keleti front meg- hosszabbodásávalésegy uj hadsereg fellépésével egyértelmű. Mi biztosak va­gyunk benne, hogy Bukarest elhatározása végzetes lesz Romániára nézve. Dr. Ales. Bécs, augusztus 31. (Az Est bécsi munkatársától) A bécsi török nagykövetségen és a bolgár követségen biztosították Az Est munkatársát, hogy a legnagyobb biza- kodással lehet az események elébe nézni. Románia el fogja vermi méltó büntetését. ©xosz-rfflBwáM táreaatíás B^aSSfsrcssrsaágs Szeirfbia és Bulgária sáliéra a Genf, augusztus 30. (Az Est kiküldött tudósitójának távirata) A párisi lapok még mindig a ro­mán beavatkozás jelentőségével fog­lalkoznak. Azt Írják, hogy Románia részvétele a világháborúban nem lesz döntő fontosságú, mert az en­tente Románia nélkül is diadalmas­kodott volna, Románia beavatkozása azonban miiydcnestere siettetni fogja a győzelmet. A katonai szakértők igen nagy jelentőséget, tulajdonítanak an­nak a hírnek, hogy az oroszok román területen nyomulnak előre. Általá­ban azt hiszik, hogy Románia és Oroszország egyidöben jog támadni Bulgária, a megszállott. Szerbia és Ma- gyarorszáa ellen. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents