Az Est, 1916. november (7. évfolyam, 305-334. szám)

1916-11-01 / 305. szám

2. oldal konstansai csernavodai vonal fel­adása után a román és az orosz csa­patok észak felé vonultak vissza, a­hoL­ Babadag erdős területén, a Balta­tó és a Fekete-tenger között a terep kedvezőbb a védekezésre. Mackensen, csapatainak nincs is okuk a további elenyomulásra. Kezükben van már m­i.Csova, Csernavoda, Szilisztria, Jutrakan és Ruscsuk és így vala­mennyi kapu, a­mely Bukarest felé vezet. A dunai átkelés nem könnyű feladat, de ha sikerül, jelentékeny eredményeket biztosít. Mackensen és Falkensrayn egyszerre vonulhat Bukarest ellen• Ily módon Moldvát­­elvághatják Oláh­­országtól. Ez lenne a lipcsei csata megismétlése, a­mikor Schwarzenberg Csehországból nyomult előre, Blücher és Bernadotte pedig átlépte az Elbát, hogy Lipcsénél egyesüljön az osztrá­kokkal. Berthaut tábornok írja a Petit Journal-ban : az entente nagy keleti haditerve, a Bulgária elleni offenzíva és Törökország izolálása örökre el valt temetve. L. M. ff©gg@8$rg120»©©® halott és sebe­sült a románok és o roszo k­ vesztesége Szófia, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A hadügyminisztérium lapja, a Voenni Izveszn­a a dobrudsai hely­iétről a következőket írja: A dobrudsai hadműveletek ugyan még nem értek teljesen véget, de már közelednek a befejezésükhöz. E hadjárat nagy jelentőségét majd csak akkor lehet egész terjedel­mében látni, ha az utolsó ellenséges csapatokat is visszavetettük a Dunán. Dobrudsai győzelmünk Oroszország és Rom­á­­nia megrendítését jelenti és szinte döntő a balkáni háborúra. Románia elvesztette virágzó tartományét, Dobrudsát és a kijáratot a Fekete-tengerhez. Ez az utóbbi veszteség végzetes. Oroszország ugyan nem vesztett területet, de a vereség következményei rá nézve is súlyosak, mert tönkretették a konstantinápolyi álmokat. Oroszországra nézve ez a t­o­v­á­b­b­i háború céltalanságát jelenti, kivéve ha valami más utat tud találni a Dardanellákhoz. De tisztán katonai szempontból is igen nagy az ellenség veresége. Az oroszok ijesztően sok embert és hadianyagot veszí­tettek. Az ellenséges hadsereg a mai napig körülbelül 10.OD0 foglyot és 129.000 halottat és sebesültet vesztett. Akármilyen nagy is volt a dobrudsai orosz-román sereg, az a része, a­mely "a Dunán át megmenekülhetett, szétzüllött és további harcokban komo­lyan már nem számit. Viszont a mi részünkről felszaba­dult egy jól szervezett erős és győzelmes sereg, a­mely bizonyára nem fog élhetett kézzel megállani. A megvert orosz-román sereg pedig egyáltalában nem lesz abban a helyzetben, hogy a szövetséges seregek operációit ellensúlyozza. A dobrudjai harcok szükségessé tették, hogy a szö­vetségesek egy hatalmas ú­j serege­t alakít­sanak, a­mely most különösen veszedelmessé vált az ententern. Hogy hol fogják ezt a sereget felhasználni, most nem leh­et megmondani, de akárhol fog is megjelenni, min­denütt biztosítja győzelmünket és az ellenség vereségét. Dr. Alex. Vetette magát, mert attól félt, hogy úgy jár, mint 1877-ben és csak szép ígéretekkel kell beérnie. Oroszország pedig csak akkor jött Románia segít­ségére, a­mikor Románia már teljes vereséget szenvedett. A románok már a hadjárat elején panaszkodtak Bri­­ondnál az oroszok tétlensége miatt, de ez a panasz csak keveset segített. Érthető tehát, ha a román sajtó el­vesztette a bátorságát. A mostani zavart csak a szövet­ségesek gyors és alapos segítsége hozhatná rendbe, különben Románia nem állhat ellent a rettenetes nyo­másnak. A nagyarányú segítő akció állítólag már folyamatban is van, de nagyon lassan halad. A hadmű­veletek mostani meneténél mindenre el kell készülni. Már a legközelebbi napok eldöntik Románia sorsát. de. Az oposze­fc Maerkertseira ef?@nz(vä£äs'6) Stockholm, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Rises katonai szakértője a dob­­rudsai harcokról a következőket írja: Mackensen azzal kezdte új ofítn- Ziváját a Pobrudsában, hogy meg­támadta az Aecrescu-zereg centrumá­ban levő román csapatokat. Miután­­a centrum visszavonult, az ellen­ség jobbszárnyának oldalmozdulata elérte­ Konstanzát, a­mely október 23-án elesett. Az ellenség megszál­lotta a várost, mire az orosz flt­­tilla elhagy­ta a kikötőt. Konstanza és a vasútvonal elvesztése kétség­telenül érezhető és tökéletessé tette a stratégiai vereségek de nem jelenti azt, hogy a hadműveletek végleg a szövetségesek kárára alakultak. Averescu terve ugyan ismeretlen, de visszavonulása talán stratégiai manőver, hogy az ellenséget ked­vezőtlenebb helyzetbe hozza. A katonai szakértő végül meg­állapítja, hogy a különböző áron­ tokon harcoló összes katonák száma tizenkét—tizenhárom millió ember. Bryk. Hagjon Sissaoa Isa Saaf a pomfírok segítése Berlin, október 10. (Az Est rendes tudósító járjak, távirata) A Neue Züricher Zeitung romániai tudósítója a legsötétebb színekkel festi a románok sorsát. ■ Mentegetni próbálja Romániát, majd a követ­kezőket írja : A románok olyan időpontban avat­koztak a háborúba, a­mikor azt maga az entente sem várta. Csak az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy Románia azonnal beavatkozzék. Az orosz nyo­másnak megvolt az eredménye akkor, a­mikor Oroszország tudatta Romá­niával, hogy ha most nem üzen há­borút, később nincs szükség a segít­ségére. Románia tehát a legkedvezőt­lenebb pillanatban fegyvert ragadott, mert nem akarta, hogy később va­lami meglepetés érje. Románia ezért főerejével Erdélyre A­damin munk­ifőrelány Lugano, október 30. (Az Est rendes tudósítójánál­ távirata) A Secolo jelenti : Bukaresti hírek szerint a román helyzetben főképpen a municióhiány kelt aggodalmat. A román hadseregnek­ van elég embere, Oroszország is küldhet még segít­séget, minden bajt a municióhiány okoz. Romániának csak ágyukra és munícióra van szüksége. La. Egy bukaresti metas­külÉ a r@sn«i3©&s­eHt@sereet«Ssér®8 Szófia, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kanxbana mai számában érdekes leírást közöl Bukarestről Georgiv Péter, a­ki még a legutolsó napok­kan is a román fővárosban tartóz­kodott és alkalma volt a nép külön­böző rétegeinek hangulatát tanul­mányozni. — A háború első napjaiban — írja Georgiev — orosz rendőrök jöt­tek, a­kik korbácsokkal kényszerí­­tették a népet arra, hogy minden lámpát oltson el. Bukarest lakossága a hadüzenet hírét nyugtalanul, mond­hatnám elszörnyüködve fogadta, az első vereségekről szóló hírek pedig valóságos kétségbeesést idéztek elő. A rossz hírek egyre sűrűbben érkeztek, a zavar mindig nagyobb lett. A gaz­dagabb emberek Jassyba menekül­tek, a szegényebbeket pedig, a­kik szintén menekülni akartak, könyör­telenül visszautasították a pálya­udvarokon.­­ Dobrudsából egyre többen érkez­tek a menekülők és ezek azt beszél­ték, hogy millió és millió német, bol­gár és török katona indult Románia ellen. Bukarest népe, a­mely az oroszoktól várt segítséget, egyre na­gyobb elkeseredést érzett Oroszország ellen, ez az elkeseredés napról-napra nőtt és még csak növelte az a kegyet­lenség, a­melylyel az orosz rendőrök Bukarest népével bántak. Néhány nappal ezelőtt rendelet érkezett, hogy az összes munkaképes férfiakat a medsidiei sáncmtrnkáknál kell alkal­mazni. Én is jelentkeztem, azután elbújtam egy házba; a szövetséges csapatok csakhamar kiszabad­ottak és­ igy térhettem vissza családomhoz Dobricsba. • Dr. Alex. orosz assisatek is Berlin, október 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A DailyTe­le­graph pétervári híreket közöl, a­melyek szerint az új orosz csapatok megérkeztek Dobrud­­sába és ezzel az orosz-román sereg számbeli gyengeségét ismét pótolták. Bukarestben a bolgárok és a németek sikereit csak á­t­m­e­n­e­t­i­ek­­n­e­k tartják. Ke. A­ssiävölgyi és ars.©val Eis’agssääta táSsoo­siok stssgsefeesSlis© Berlin, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Az UtroRosszij jelenti a ro­mániai harcokról : A Zsil völgyében az ellen­ség offenzívát kezdett és a román csapatok, bár kevesen ellenállónak, az ellenség tüzérségi fölénye következ­tében kénytelenek voltak kitérni és visszavonulni. Az erős és meglepő tüzérségi tűzben a románoknak jelenté­keny veszteségeik voltak­. Egy frapnel súlyosan meg­sebesítette a délnyugati román sereg parancsnokát, Dragalita tábornokot. Dragalita egyike a legjobb román vezéreknek. Huszonöt évvel ezelőtt mint főhadnagy szolgált a SS.magyar és osztrák gyalogezredben, de mert nem voltak különösebb kilátásai, nyug­­díjaztatta magát és a román hadsereg szolgálatába állott, a­hol igen gyorsan emelkedett a ranglétrán. Így látszik, hogy az orsov­a­i szögletben is élénkség kezdődik, mert néhány nap óta heves tüzérségi harc dühöng ezen a vidéken. Ke. Venizelosz seregének bomlása Berlik, október 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kationalzeitung-i­ak jelentik Géniből. A most érkezett görög lapok jelentései egybehangzóan be­számolnak a nemzeti védelmi bizott­ság toborzásának teljes kudarcáról. Mialatt az entente-lapok folyton azt írják, hogy mind újabb és újabb önkéntesek érkeznek és hogy Francia­országból fegyvert és lőszert kül­denek, sőt kaszárnyákat akarnak építeni a venizelisták részére, azalatt az athéni lapok megállapítják, hogy az eddig toborzott önkéntesek is töme­gesen megtagadják a további szolgá­latot és visszautaznak Athénba és a szigetekre. Azt hangoztatják, hogy Chriszto­­du­losz és Venizelosz becsapta őket, mert azt mondták nekik, hogy Kon­stantin király akar háborút indít­an­i a bolgárok ellen. Naponként egész századok szállnak hajóra és térnek vissza szülőföldjükre. A forradalmi triumvirátus egészen tehetetlen ve­lük szemben és nem tudja visszauta­zásukat megakadályozni. Ezekben a tényekben rejlik az oka annak, hogy a nemzeti védelmi kor­mány miért változtatta meg eredeti szándékát és miért nem üzent­e meg Bulgáriának a háborút. A mozgalom vezetői már látják, hogy kudarcot vallottak. Chrisztodulosz már ki is je­lentette nemrég, hogy ő nem forra­dalmár és elismeri Konstantin királyt uralkodójának. Hasonlóképpen nyi­latkozott több beszédben Venizelosz is, a­ki, úgy látszik, szintén belátta már, hogy elvesztette a játékot. A románok vereségével a szalonikai komédia véget ért­ be. A Royal­ Orfeumban este 8 órakor fu­t Enare konferanszaival a szenzációs novemberi műsor.

Next