Az Est, 1916. december (7. évfolyam, 335-364. szám)

1916-12-01 / 335. szám

Budapest, 1916 * Pétitek * decembet t. fii, évfolyam * 555", szám, Előfizetési árak: Egy hónapra~ • »«- fcoreiMk ^e^yedépr* • «. 5-— frorcitű SZgésx éoro«. . « ÍO.~ korona "* Megjelenik délután m Politikai napilap Szerkesztőség» V1U kerülete BrzsébeUkÖrmc 7* Kiadóhivatal $ Ülte* Erzsébef'hörut, íí—30« Flók'kladóhíoatatate$ Egyes szám ára az országban 6 ftíí*, Ausztriában Q f&U* Minden közleményünk után* lyomd&a *ilos Felelős szerkesztő. Miklós Undor Vilmos esásxár~ut tó. is« és /&., Váciiutca 12. Wien ben * • JCoÄtmarÄr« 7. Hé^i támadás a iiuHaresfi IsiráS^i palota ellen Stockholm, november 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Rjces-nek jelentik Bük arcs bői, hogy a legutóbbi Buka­rest elleni légi támadás alkalmával a királyi palota sérült meg a legjobban, különösen a felső emeleten lévő lakosztályok. A z udvari s z e- mélyzct közül a bombák több embert megöltek és megsebesítettek. ;; . Bryk. „ Beszélgetés Padoszlavov bolgár miniszterelnökkel a romániai offenziváról A Kripta, a mely mától kezdve a fel­támadásig lakása lesz I. Ferenc József tetemének, a XIX. század második felének s a XX. század elejének történetét is lezárja. Ez a szelíd és békés szándékú ural­kodó sok vér hullásának volt tanúja. Uralkodói képességeit mi sem dicséri jobban, mint az, hogy sok háborúskodás és sok kudarc ellenére, mégis sikerült neki jó­zanságával és szívósságával egy vas monarchiát összekalapálnia. Sok nemzetiségű országait olyan pánttal tudta körülvenni, a mely a népek,.az érdekek, az érzelmek e ktilönféleségét, az európai diplomácia minded mes­terkedése ellenére összefogta. Annyira józan volt, hogy negy­vennyolc és negyvenkilenc után is belátta, hogy a trón s a -monarchia sorsa csak úgy áll biztos alapzaton, ha egyik lábát az osztrák németség, a másikat a magyar nemzet szikláján veti meg* Ennek a belátásnak nem min­den konzekvenciáját vonta le, de be kell látni, hogy ebben igen sok. olyan, dolog akadályozta, a mely kiválaszlliatatianul össze­keveredett a vérrel. Mi magyarok az ö uralkodása alatt dolgoztunk, tanultunk és fejlődtünk legtöbbet. Civilizá­ciónk és kultúránk a meghalt királynak évei alatt, sok részben az ő segítségével, nagy irammal indult meg, hogy utolérje Euró­pát, a Nyugatot, Fia ez teljesen nem is sikerült, de az bizonyos, hogy a Keletet jól elhagytuk. Megtanultuk a munkát es a becsvágyat, fel­ismertük a tudományok és mű­vészetek értékét, az ipar, a ke­reskedelem jelentőségét, a libe­ralizmus alkotásainak fontossá­gát és ma, mikor Ferenc Józsefet eltemetjük, világosan látjuk, hogy p nemzet monarchia-mentő hő­siessége népjogokra és népsza­badságokra átszámítva, mit kö­vetelhet a tróntól. A magyar nép ma körülbelül tisztában Van anyagi, erkölcsi és szellemi igényeivel. És ez nagy érdeme Ferenc Józsefnek, a ki még jobbágyok közé jött király­nak egy nagyon is primitiv or­szágba. Rikító, pufTogó, frissen átmázolt ócska frázisok helyett ezt az elismerést teszszük kopor­sójára. És meglóbáljuk szivünk füstölőjét, melyben a hála töm- éae parázslik. Szófia, november 29. 1 (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Radoszlavov miniszterelnök ina is­mét szives \ ült. fogadni és beszélge­tésünk folyamán a következőképp nyilatkozott a Bulgáriát közvetlenül érdeklő legújabb katonai cs politikai eseményekről 3 — Az oífenziva Románia ellen, mint előre látható volt, minden oldalról sikeresen és az óramű pontosságával halad előre. Ritmikus egymásután­ban esnek a kalapácsütések a román üllőre délről, nyugatról és északról. Dél felől a leg­utóbbi csapás volt Gyurgyevo, Rosiori és Valeni elfoglalása, nyugatról az egész ült-vonal átlépése, északról pedig Curtea de Arges elfoglalása. És a gőz­kalapács szorgalmasan, céltu­datosan és szüntelenül dolgo­zik tovább. — Gyurgyevo elfoglalásakor értesülésem szerint a románok menekülésszcrüen vonultak vissza a városból. A gyurgyevo— bukaresti országúton hemzseg­nék a menekülő katonák és polgárok. Mindenki szökik, mintha az őrdög lenne a sar­kában. Már a hétfőről keddre virradó éjszaka Ruszcsukbah koncentrált valamennyi csapa­tunkat átvihettük a Dunán és azok ott természetesen már kiépítették hídfőállásukat. A dunai átkelést, a melyet ellen­ségeink szinte lehetetlennek tartottak, a bolgár és a német csapatok Mackensen• vezértá­bornagy főparancsnoksága alatt csodás könnyűséggel hajtották végre. Most már kétségtelenül csak napok választanak el ben­nünket attól az időtől, a mikor ágyaink dörgését már Buka­restben is hallani fogják. A románok csak a Szinaja előtti hegyvidéken lejt esek ki eilen- áilast. •— Románia segélykiáltásai, úgy látszik, arra indították, az ententeot, hogy fokozott te­vékenységet fejtsen ki Dobrud- sában és Macedóniában. Dob- rudsában az utóbbi időben sok orosz katona érkezett, oly sok, hogy alig érthető, hogyan férnek cl ezen a kis helyen. De sem a dobrudsai, sem a macedóniai erőfeszítései; nem fognak könnyebbséget hozni Romániá­nak, mert mi valóban képesek vagyunk arra, bog ezen a fronton is elegendő ellenállást fejtsünk ki újabb erők oda- vitele nélkül. Az ententenak lassankint ki kell ábrándulnia abból a hitéből, hogy a há­borút a Balkánon nyerheti meg és hogy ezt lassankint fel­ismeri, annak első jele volt már az, hogy az entente-sajtó Bilolia (Monasztir) elfoglalását már nem ünnepelte olyan má­morosán. Ha tisztán szenti­mentálisokokból Bitolia elvesz­tése reánk nézve kemény meg- próbáliatás is, ez a veszteség a helyzeten semmit sem vál­toztatott, bennünket nem gyen­gített és még az entente görög- országi presztízsét sem növelte. — Görögországban minden gondolkodó és valóban haza­fiasán érző ember és elsősorban Konstantin király sokkal mér­tékadóbbnak tartja Szerbia és Románia példáját, mint az entente esetleges helyi sikereit, így a monasztirit. Áz entente zsaroló eljárása Görögország­gal szemben mutatja a leg­jobban, hogy nem érzik ma­gukat elég erőseknek velünk szemben. Görögország helyzete mindenesetre nagyon szomorú, mégis remélem, hogy a király határozottsága és a görögök inni im 1 Pirr-rimn-----1------r­he lyes politikai érzéke erősebb lesz, mint az entente minősít­hetetlen zsarolása. ■— Az általános világhelyzet megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni Francia- ország ■ fokozódó idegességéi és a legújabb orosz kormány^ változást sem. Stürmer bukása mutalja, hogy ott nem valami nagy a megelégedettség és a duma elnapolása az orosz libe­rális köröket még jobban el fogja kedvetleniteni .és még inkább elidegeníti Trepovnak, az uj miniszterelnöknek reakciós irányától. Távol van tőlem, hogy mindezekből a jelekből határozott következtetéseket vonjak le, de ha az utóbbi hó­napok rettenetes erőfeszítései után valahol elkeseredettség és csiiqgédés jelentkezik, 'ez- bizo­nyára nem a mi oldalunkon történik. A központi hatalmak és szövetségeseik helyzete ki­tűnő és további becsületes erő­feszítéseink után tökéletes nyu­galommal várhatjuk a végleges győzelmet. Adorján Andor, RapiUűtiímaelás Pandan ellen Rotterdam, noóembcr So, (Az Est rendes tudósítójának távirata) Loi'doni hivatalos jelentés szerint ellenséges repülőgép szerda éjjel kö­dös időben igen nagy magasságból hal bombát dobott le Londonra. Négy em- be.- megsebesült, egy asszony meg­halt. Az anyagi kár jelet éktelen. • ’ V. D. Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Újabb jelentés szerint az ellenséges repülőgéptámadás alkalmával kilenc ember sebesüli meg Londonban. V. B. Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Chronicle jelentése szerint ugyszó.ván senki sem vette észre az ellenséges repülőgép megjelenését. Még a gép kattogását sem lehetett hallani. A támadás fényes nappal annyira meglepő volt, hogy a bom­bák robbanását gázrobbanásnak hi'.t ék. V. B. Szerb követ Bernben Lugano, nőnembe’ SS. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Secolo jelentése szerint nem­sokára szétosztják a szerb kék­könyvet. Szerbia Bernben diplomá­ciai képviseletet állított fel. A svájci kormány Gruics követ megbízóleve­lét tudomásul vette. La,

Next

/
Thumbnails
Contents