Az Est, 1917. március (8. évfolyam, 60-87. szám)

1917-03-01 / 60. szám

Budapest, 101­7 * Csütörtök , március ) MIS fizetési árak: '£sy hónapra* * 2.— kar A séfn­edéore « »» ár.,- korom? Mgés? care* « * 20.—­ koron** « Megjelenik délután *■ Strám ára az országban ** Mil«* Al­xsztriában S fülle +Mfixben közleményünk títusu nyomása tilos Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁMBOR Vili, évfolyam *60. szám? Szerkesztős­ég s &t?» kerülete Erzsébetek timt X* Bitad áhin atal t W/., Erzsébetek ti rat l&m&tU Flékekiadó hivat­alaki 1 9., Vilin 09 császárját 14. ,14. és IV., Vác Leti­to a 12. Vilenben • Kohlmarkt 7« Uj népet­ ­ nemzett a háború, az uj népnek : uj jogok kellenek­ A nép jogai­­­­nak uj rendezése nem a politiku­­­sok tetszésétől függ, nem az ő­­ kegyességük adja meg a népnek­­s nem az ő konokságuk tagadja­­ meg az uj néptől az uj jogokat. Az uj jogokat nem szabad úgy felfogni, mintha azokkal megju­­­­talmaznák a népet azért, a­mit tett; a lövészárkok lakóinak nem­­lehet borravalót adni. A poli­tika és államtudomány szótárá­ban még nincs meg a helyes ki­fejezés az új nép új jogrende­zésére. Ez a gondolat Bethmaim-Holl­­weg tegnap mondott nagy be­szédének egyik fő motívuma, a másik pedig az, hogy mindaz a keserű küzdelem, a­mely még f­ölöttünk van és megküzdésre vár, a földön, a fönd alatt, hegyek tetején, tengerek mélyén és fenn a levegőben a békéért fog megtörténni. A kancellár ki meri mondani reményét, hogy a víz alatt járó hajók munkája meghozza a vi­lág népeinek a békét. A pontot e mondat után a világ népeinek szíve dobbanása üti. A béke, mint a háború végső célja, min­dennél jobban érdekel bennün­ket. Hiszen ha csak magáért a vad öldöklésért, a rombolás vir­tusáért folyna a küzdelem, ta­lán egyetlen fegyver sem sülne el. De mi jól tudjuk, hogy a békességért harcolunk. Küzde­­nünk kell, hogy földünket el ne vegyék, hogy szabadságunkat el ne rabolják, hogy munkánkat a magunk és az emberiség javára folytathassuk. Ezt a háborút az emberiség ügyének gonosz vezetői idézték fel; azok az entente-politikusok és diplomaták, a­kiket a nép he­lyezett magas pozíciójukba, a­kik a világ jogkincsének túl­nyomó többségét tartották ke­zükben, világos tehát, hogy a kancellárnak igaza van, mikor az emberi jogok új rendezését követeli. A politikusok és diplomaták kezéből ki kell venni azt a jog­­felesleget, a­mely nekik túltengő hatalmukat adja, s a nép ke­zébe kell helyezni a jogok több­ségét. Ne határozhasson ezentúl népek és országuk sorsa felől más, mint maga a nép. Amerikaiak is meghaltak a „Laconia“ elsülyesztésekor Js háború veszedelme növekedett Rotterdam, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztése áll ebben a pillanatban a tengeri események előterében. Izgatott feszültséggel várják, váljon ez-e az az „eset“, a­mely végre előidézi Wilson döntő lépését? A Laconia, ha személyszállító voltát tekintjük, csaknem üresen haladt Newyorkból Liverpool felé, mert a közel 20.000 tonnás hajón a személyzetet is beleszámítva, összesen csak háromszáz ember volt. A hatalmas Cunard-gőzös tehát minden valószínűség szerint hadianyaggal volt megrakva. A hajót előzetes figyelmeztetés nélkül süllyesztették el vasárnap este fél tízkor. Két torpedólövés érte. Összesen nyolc ember vesz­­tette életét, közöttük két chigacói hölgy. A Reute­r ügynökség az amerikai közvéleménynek azt szuggerálja, hogy egy újabb „Lu­h­ania-esetről“ van szó, ha mindjárt kevesebb ember veszett is el. A megmenekült utasok között négy amerikai is van. London­ból táviratozzák. Az a két amerikai nő, a­ki a Szironján utazott, a hajó megtorpedózása után a hidegtől me­ghalt. Van Dyk Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztésének részleteiről újabban a következő távirat jött Hágából: Az eltűnt utasok között van az amerikai Hoy Mary és leánya, Erzsébet, mind a ketten Chicagóból valók, továbbá öt más utas, köztük az amerikai Waring tanár és a Chicago Tribune hadi­­tudósítója, Gibbons. A Laconia legénysége között húsz amerikai volt. Ke. Amszterdam, február 27. Az Altgo moon H an del ab­lad­nak jelentik Londonból. A Laconia megtorpedózásáról szóló jelentésekből kiderült, hogy a hajót két torpedó érte. A második húsz perccel az első után, amikor a mentő csónakokat már lebocsátották. A nyolc mentó­­csónak vasárnap este 16 órától hétfő reggelig hánykolódott a ten­­geren. Az egyik csónakban, a­mely léket kapott, néhány utas a kimerültségtől meghalt. Azt hiszik, hogy IS ember eltűnt, köztük két amerikai nő. A Chicago Tribune haditudósítója, Gibbons szintén a meg­mentettek között van. London, február 27. A Lloyd­ ügynökség jelenti: Megerősítik azt a jelentést, hogy a Laconia megtorpedózásánál­ két amerikai nő meg­­fagyott. Wilson nem Genf, február 27. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Parisien kábel­­távirata jelenti: A washingtoni sze­nátus szombati ülése példátlanul iz­galom v­­­olt. A­mikor Lodge sze­­­nátor kijelentette, hogy ha Wilson nem cselekszik, elveszti a szenátus bizalmát, irtózatos vihar tört ki, a­mely csúcspontját Fal szenátor azon javaslatánál érte el, hogy Wilson ön­hatalmúlag rendelkezzék a flotta és a hadsereg fölött. Fal javaslatát az g­ utolsó pillanatban a külügyi bizottság elé utasították és az ülést csütörtökig elnapolták. Wilson nagy figyelemmel kiséri az eseményeket és a pszicholó­giai pillanatban akar csak a kon­gresszus előn megjelenni. W. M. Genf, február 28. (Az Est tudósítójának távirata) A párisi Iffewyork Herald közli, hogy az amerikai kongresszus utolsó ülésén izgalmas jeleneteket idézett el a Lodge szenátor beszéde, a­melyben bejelentette, hogy a köz­­társasági párt nem fogja tovább támogatni Wil­sollt, ha nem cselekszik erélyesen, m­eg hevesebb lett a hangulat, mikor a demokrata párt Indítványt terjesz­t«» elő, hogy a kormány tiltson el minden eleségkivitelt Európa felé. Izgalmas vita után leszavazták az indít­ványt. Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának­ távirata) A Kölnische Zeitung­nak jelentik Amsterdamból: Illetékes, körök Fal szenátor javaslatának a külügyi bizottsághoz való utasítását hallgatólagos elutasítás­n­a­k tekintik. Rendkívüli ülésszakot akarnak kierőszakolni, hogy a­z elnök ne juthasson olyan helyzetbe, hogy egyedül cselekedjék. Ke. Amerika nagy városát a háború ellen Genf, február 27. (Az Est kiküldőd tudósítójának­ távirata) A Matin írja San­ Franciscóba!­t Nyugat-Amerika teljesen háború­­ellenes. Az Egyesült­ Államok és Németország között való diplomá­ciai viszony megszakítása napján Kalifornia kormányzója a legéleseb­ben elítélte, hogy egy olyan nem­­zettel akarnak háborúba keveredni, a­melylyel mindig barátságos viszony­ban éltek. — Néhány hajó nem éri azt meg nekünk, —­ mondta — hogy fel­­koncolassuk gyermekeinket egy pár kereskedőhöz érdeke miatt. Chicago, Cincin­atti, Cleveland,­­Silwaukee, Saint Louis és Kansas City a bábon) ellen foglalt állást. B.­ÜL (Ezek a városok az amerikai né­metek legnagyobb telepei.) Egy angol gőzös gépeit elpusztította a legénysége Rotterdam, február 27. A Tosca nevű angol gőzös, a­mely­nek 26-án kellett volna tengerre men­nie, nem­ juthatott ki, mert saját le­­­génysége a gépeket részben elpusztlí­totta.

Next