Az Est, 1917. március (8. évfolyam, 60-87. szám)

1917-03-01 / 60. szám

Budapest, 101 7 * Csütörtök % március h Vili, évfolyam *60. szám? MIS fizetési árak: '£sy hónapra* * 2.— kar A séfiiedéore « »» ár.,- korom? Mgés? éare* « * 2O.—- koron** « Megjelenik délután *■ Sfíám 4ra az országban ** Mil«* Jltxsztriában S fülle +Mfixden közleményünk tttúsu nyomása tilos Paliiikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ. MIKLÓS JÁMBOR Szerkesztős ég s &t?> kerülete Erzsébetek timt X* ßtiad áhln atal t W/., Erzsébetek ti rat l&m&tU Flékekladó hivat alaki <9., Vilin 09 császárját f4. ,f«. és IV., Vác Leti to a 12. VDlenben • Kohlmarkt 7« g Uj népet i nemzett a háború, az uj népnek : uj jogok kellenek- A nép jogai« t naE uj rendezése nem a politiku- jsok tetszésétől függ, nem az ő í kegyességük adja meg a népnek |s nem az 6 konokságuk tagadja í meg az uj néptől az uj jogokat. Az uj jogokat nem szabad úgy felfogni, mintha azokkal megju- i talmaznák a népet azért, a mit tett; a lövészárkok lakóinak nem 'lehet borravalót adni. A poli­tika és államtudomány szótárá­ban még nincs meg a helyes ki­fejezés az uj nép uj jogrende­zésére. Ez a gondolat Bethmaim-Holl- weg tegnap mondott nagy be­szédének egyik fő motívuma, a másik pedig az, hogy mindaz a keserű küzdelem, a mely még f ©lőttünk van és megküzdésre vár: a földön, a find alatt, hegyek tetején, tengerek mélvén és fenn a levegőbem a békéért fog megtörténni. A kancellár ki meri mondani reményét, hogy a viz alatt járó hajók munkája meghozza a vi­lág népeinek a békét. A pontot e mondat után a világ népeinek szive dobbanása üti. A béke, mint a háború végső célja, min­dennél jobban érdekel bennün­ket. Hiszen ha csak magáért a vad öldöklésért, a rombolás vir­tusáért folyna a küzdelem, ta­lán egyetlen fegyver sem sülne el. De mi jól tudjuk, bogy a békességért harcolunk. Küzde- nünk kell, hogy földünket el ne vegyék, hogy szabadságunkat el ne rabolják, hogy munkánkat a magunk és az emberiség javára folytathassuk. Ezt a háborút az emberiség ügyének gonosz vezetői idézték fél; azok az entente-politikusok és diplomaták, a kiket a nép he­lyezett magas pozíciójukba, a kik a világ jogkincsének túl­nyomó többségét tartották ke­zükben, világos tehát, hogy a kancellárnak igaza van, mikor az emberi jogok uj rendezését követelj. A politikusok és diplomaták kezéből ki kell venni azt a jog- felesleget, a mely nekik túltengő hatalmukat adja, s a nép ke­zébe kell helyezni a jogok több­ségét. Ne határozhasson ezentúl népek és országuk sorsa felől más, mint maga a nép. Amerikaiak is meghaltak a „Laconia“ etsülyesztésekor Jf háború veszedelme növekedett Rotterdam, február 27. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztése áll ebben a pillanatban a tengeri események előterében. Izgatott feszültséggel várják, váljon ez-c az az „eset“, a mely végre előidézi Wilson döntő lépését? A Laconia, ha személyszállító voltát tekintjük, csaknem üresen haladt NewyorkbóL Liverpool fe’é, mert a közel 20.000 tonnás hajón a személyzetet is beleszámítva, összesen csak háromszáz ember volt. A hatalmas Cunard*gőzös tehát minden valószínűség szerint hadianyaggal volt megrakva. A hajót előzetes figyelmeztetés nélkül süllyesztették el vasárnap este féltlzkor. Két torpedólövés érte. Összesen nyolc ember nesz« tette életéi, közöttük két chigacói hölgy. A Reute ^ügynökség az amerikai közvéleménynek azt szuggerálja, hogy egy uiabb „Lu$ltania*esetről“ van szó, ha mindjárt kevesebb ember veszett Is el. A megmenekült utaf"k között négy amerikai is van. London bél táolratozzák: Az a két amerikai nő, a ki a Iziconlán utazott, a hajó megtorpedózása után a hidegtől me ghalt. Van Dyh Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztésének részleteiről újabban a következő távirat jött Hágából: Az eltűnt utasok között van az amerikai Hoy Mary és leánya, Erzsébet, mind a ketten Chicagóból valók, továbbá öt más utas, köztük az amerikai Waring tanár és a Chicago Tribune hadi* tudósítója, Gibbons. A Laconia legénysége között húsz amerikai volt. Ke. Amszterdam, február 27. Az Altgo moon H an dől ab lad.nak jelentik Londonbóls A Laconia megtorpedózásáról szóló jelentésekből kiderült, hogy a hajót kit torpedó érte, A második húsz perccel az első után, amikor a mentó csónakokat már lebocsátották. A nyolc montó• csónak vasárnap este lO órától hétfő reggelig hánykolódott a ten* geren. Az egyik csónakban, a mely léket kapott, néhány utas a kimerültségtől meghalt. Azt hiszik, hogy IS ember eltűnt, köztük két amerikai nő. A Chicago Tribune haditudósítója, Gibbons szintén a meg mentettek között van. London, február 27. A Ltoyd.ügyndkség jelenti: Megerősítik azt a jelentést, hogy a Laconia megtorpedózásánál3 két amerikai nő meg• fagyott. Wilson nem Genf, február 27. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Párisién kábel- távirata jelenti: A washingtoni sze­nátus szombati ülése példátlanul iz­galom* t olt, A mikor Lodge *zc ■ nátor kijelentette, hogy ha Wilson nem cselekszik, elveszti a szenátus bizalmát, irtózatos vihar tört ki, a mely csúcspontját Fa! szenátor azon javaslatánál érte el, hogy Wilson ön­hatalmúlag rendelkezzék a flotta és n hadsereg íőlötí. Fal javaslatát az utolsó pillanatban a külügyi bizottság elé utasították és az ülést csütörtökig elnapolták. Wilson nagy figyelemmel kiséri az eseményeket és a pszicholó­giai pillanatban akar csak a kon­gresszus e!6u megjelenni. V. M. Genf, február 28. (Az Est tudósítójának távirata) A párisi Ifiewyork Herald közli, hogy az amerikai kongresszus utolsó ülésén izgalmas jeleneteket idézett eld Lodge szenátor beszéde, a melyben bejelentette, hogy a köz- társasági párt nem lógja tovább támogatni Wil saut, ha nem cselekszik erélyesen, lieg hevesebb lett a hangulat, mikor a demokrata párt Indítványt 'erjesz *«» elő, hogy a kormány tiltson él minden eleségkivitelí Európa felé. Izgalmas vita után leszavazták az indít­ványt. Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójánálz távirata) A Kölnische Zeitung­nak jelentik Amsterdamból: Illetéke", körök Fal szenátor javaslatának a külügyi bizottsághoz való utasítását hallgatólagos elutasítás n a k tekintik. Rendkívüli ülésszakot akarnak kierőszakolni, hogy a z elnök ne juthasson olyan helyzetbe, hogy egyedül cselekedjék. Ke, Amerika nagy városát a háború ellen Genf, február 27. (Az Esi kiküldőd tudósítójának. távirata) A Matin írja San-Franciscóbá! t Nyugat-Ameríka teljesen háború- ellenes. Az Egyesült-Államok és Németország között való diplomá­ciai viszony megszakítása napján Kalifornia kormányzója a legéleseb­ben elitelte, hogy egy olyan nem- zettel akarnak háborúba keveredni, a melylyel mindig barátságos viszony­ban éltek. — Néhány hajó nem éri azt meg nekünk, —* mondta — hogy fel- koncoUassuk gyermekeinket egy pár kereskedőhöz érdeke miatt. Chicago, Cincin attj, Cleveland, ?Iilwaukep, Saint Louis és Kansas City a bábon) ellen foglalt állást. B. ÜL (Ezek a városok az amerikai né­metek legnagyobb telepei.) Egy angol gőzös gépeit elpusztította a legénysége Rotterdam, február 27. A Tosca nevű angol gőzös, a mely­nek 26-án kellett volna tengerre men­nie, nein juthatott ki, mert saját le-j géwjsége a gépeket részben elpustfl* tolta.

Next

/
Thumbnails
Contents