Az Est, 1917. szeptember (8. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-01 / 218. szám

Budapest 1917 * Szombat * szeptember / Előfizetési árakt Kg» hónapra*­­ B.ao korama rr.-tv.dtcr. m * 6.— korona Féltőre .... »a.- korona Fgttx ívre* • — 24.— korona 9 Megjelenik délután m­agyar szám ára & filUhr.. Minden ktízleményünk után* nyomása tilos Politikai napilap •« Felelős szerkesztő: Miklós Andor VIII. évfolyam * 21S. szám. Szerkesztőségi DÍJ, kerület, E rzsébet-körut T» í kiadóhivatal» VII., Erzsébet körut /1—20* Fi­óke kiadó hivatalok J 47», Vilmos cs&szár­ ut W. «a* é* J 47», Dold­’Utca 12. Wisnben • KoAXmark­* y. A vízpazarlás ellen szigorú rendeletet adtak ki a nyáron. A Svábhegyen és a budai részeken hónapokig nem volt víz nappal, még tűzoltásra sem. Az utcákat a tropikus me­legben nem lehetett locsolni s egész nyáron piszokkal és beteg­séggel volt tele a levegő. A köz­érdek előtt mindenkinek meg kel­lett hajolni. Meg is hajolt mindenki, a Lovaregyletet kivéve, mert a mágnásoknak, a gyanús szeren­cselovagoknak, a sikkasz­tóknak ez a külön birodalma a víz­­pazarlási tilalomra is fütyült A versenytéren vígan pazarolták a vizet, öntözték a gyepet, hogy puha legyen a lovak patái alatt. A kártyaszobák szemete, a zug­börzék, az árdrágítók, a háborús nyomoron meggazdagodottak tár­sadalma minden áron szórakozni akart. És a Lovaregylet mágná­sai és egyéb nagyurai jól kiszol­gálják üzletük­­kuncsaftjait. A büszke történelmi nevek viselői­nek az isonzói csata borzalmas napjaiban és az orosz-román nagy csaták idején, nem volt sürgő­sebb és hazafiasabb teendőjük, mint az, hogy a főváros hősiesen tűrő és szenvedő lakosságától elorozzák a friss vizet. Beteg öregek, haldokló gyer­mekek pusztulhattak el a ne­gyedik emeleten, a nyomortól és melegtől elájult asszonyt nem lehetett fellocsolni, de a Lovar­egylet mágnásai vastag sugarak­ban öntözték a gyepet. Természetes, hiszen délután ki­jön a bank ifjú sikkasztója, a meggazdagodott kofa, a föld­­birtokos léha fia, délután itt lesznek a naplopók ezrei és tízezrei, a kapzsi nemtelen szen­vedély szánalomraméltó és utá­latos áldozatai és a mágnás üzlet­tulajdonosoknak jól ki kell őket szolgálni. Előkelőség kötelez ! De hát hol van az állam ? hol van a demokrácia ? Csak­ugyan nélkülözhetetlen-e a há­borúban a lóverseny, a totaliza­­tőr és a bukméker ? És csak­ugyan, rongy-e minden írói ér­dek a lóverseny hazárd já­téka mellett ? Tű­rhető-e még egy ilyen állam az államban, egy ilyen monstre játékbarlang, a­mely külön törvényei alapján nemcsak a neki nem tetsző játé­kosokat tiltotta ki birodalmából, hanem, úgy látszik, a szemérmet s a polgári tisztességet is szám­űzte. Wilson nem áll szóba a német kormánynyal •x pápa béke­javaslatának visszautasítása. t Az angol sajtó ujjongva ünnepli Wilsont. Az Egyesült­ Államok elnöke — mint már tegnap jelentettük — elküldte válaszé­­t a pápánál*. Wilson válaszjegyzékét egész szövegében még nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai és angol lapok kom­mentárjaiból és idézeteiből meg­ismerhetjük a válasz lényegét és — miután Wilson jegyzékének elkül­dése előtt bizonyára tanácskozott szövetségeseivel is — következtet­hetünk a­z egész entente maga­tar­tikjára. Wilson nem fog­ad­ja el a pápa békejavaslatát és visszautasítását m­oro,okolva azzal, hogy a mai né­met kormány k­ent biztosíthatja a jövő békét és Amerika nem haj­landó tárgyalni a porosz autokrácia képviselőiv­el. A harcias angol lépek már is k. -hegy­en leg­újabb l­ékekisérlet is Zaidwedl vallatt. Roterdam, augusztus 30. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Reuter-ügynökség jelentése szerint az Egyesült­ Államoknak a Vatikánhoz intézett válasz jegyzéket az entente valamennyi fő­városában egyszerre teszik k­özzé. V. I­. Rotterdam, augusztus 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) . A R­ek­­t­o­r­ ü­g­y­n­ö­k­s­é­g közli több amerikai lap véleményét W­ilson válaszáról. A N­e­tw­y­o­r­k N­­e­r­a­l­d írja:­­ Wilso­n visszautasítja a pápa békej­a­vaslatait és az elutasítást aban szavakkal okolja meg, a­melyek visszhangozni fognak az egész világon. Nem lehet béké és nem lehet meg­egyezés a poroszsággal és a békét nem lehet felépí­teni oly gyenge alapra, mint a­milyen a mai német kormány szava. Wilson válasza felelet nemcsak a pap­ szózatára, hanem felelet a porosz béke előharcosainak is. A World írja: A választ néhány szóban össze lehet foglaln­i Nincs béke a porosz autokráciával! Ez a válasz új figyel­meztetés a német néphez, hogy törje szét bilincseit. A Sun írja: A­mit Wilson annak idején első hadi nyilatkozatában mondott, hogy »mi nem harcolunk a német néppel, csak annak kormá­nyával« — azt most élesebben írja körül. Legjellemzőbb és legélesebb mondat a következő»Németország mostani kormányzóival mi nem állhatunk szóba, csak akkor, ha a német nép­akarat t­á­m­­og­a­t­n­á«. •Végül kijelenti, hogy nem szabad oly békét kötni, a­mely lehető­vé teszi a német kormánynak, hogy újból kar­dot rántson, vagy a­mellyel Európa egy részét, a­mely most tehetet­len velü­k szemben, segítség nélkül veszni hagyjuk. Lehetetlen Német­­ország bűneit megbocsátani abban a reményben, hogy meg fog javulni. A N­cwwyork Times a következőket írja: A német nép elérheti, hogy mi vele a békekonferencia asztalához üljünk, ha igazán akarja. De mindaddig, a­míg nem ad nekünk olyan tárgyaló feleket, a­kiknek szava éppen annyit ér, mint a mienk, nem cse­rélhetjük ki ve­lem,éjnyeinket a béke asztalánál. Ellen­kező esetben a tárgyalások eredménye nem lesz egyéb értéktelen papir­­halomnál. Van Dvl. Í Az angol lapok helyeslik Wilson jegyzékét Rotterdam, augusztus 30. (Az List rendes tudósítójának távirata) Az egész londoni sajtó Wilson vála­­szával foglalkozik és csodálatraméltó fejtegetésnek mondja. A Daily Ideo­graph különösen azokat a mondato­­­kat helyesli, amelyekben Wilson ismét egy műveit és humánus nép felhábo­rodását fejezi ki a közös ellenség ret­tenetes hadviselése fölött. Helyes do­log, hogy bennünket ismét emlékeztet arra, hogy az egész világ veszedelmét pusztítjuk el és a kereszténység becsü­letéért harcolunk. A Daily Chronicle Írja : A hadvise­lők legönzetlenebbikének válasza hálás visszhangot fog kelteni nemcsak a szövetségeseknél, hanem ez­ egész vi­­■­lág szabad és Ingázott demokráciájá­nál . V. D. Berlin, augusztus 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A londoni lapok nagy megelége­déssel fogadják Wilsonnak a pápa jegyzékére adott válaszát. Csupán a Daily Chronicle kivétel, de ő is he­lyesli a válasz egyes részeit és azt írja, hogy Wilson, úgy látszik, rendület­lenül kitart kezdettől fogva hirde­tett pártatlansága mellett. Ezt bizo­nyítja­­ az a körülmény, hogy Wilson bár nem kimondottan, elítéli a­ párisi konferencia határozatait, a­mely a gaz­dasági háborút hirdett­e a béke után is. A Daily Mail azt írja, hogy Wilson ugyan kissé túloz, midőn a német népnek a háború kitörésében való tel­jes ártatlanságát hangoztatja, vi­szont azonban újból teljes hozzájá­rulását, juttatta kifejezésre az entente hadicéljaihoz. . . A Daily Telegraph szerint Wilson Válasza üdítő légáramlat, a­mely elsöpri a pa­cil­­lák mozgalmát. A Morning Post véleménye szerint Wilson kijelentései egyszersmind szi­gorú Intelmet foglalnak magukban a bárgyú békebarátok részére. Végül a Times Wil­on válaszát egy gyakorlati államférfiú igazi vá­laszának tekinti. Más választ — írja a Times — a pápa békeálmára adni nem lehet. Wilson válaszának meg lesz az a haszna, hogy a jövőre lehe­tetlenné teszi a hasonló álmokat. Ke. A német kormány szava nem biztosíték Genf, augusztus 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A Malin idézi Wilson válaszjegy­­jegyzékének következő mondatát:­­ A német kormány szavait nem te-

Next