Az Est, 1917. szeptember (8. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-01 / 218. szám

Budapest 1917 * Szombat * szeptember / VJII. évfolyam * 2fS, szám. Előfizetési árakt Kg» hónapra* - B.ao korama rr.-tv.dtcr. m * Ö.— korona Féltőre .... »a,- korona Fgttx ívre* • — 24.— korona 9 Megjelenik délután m Sgyot szám ára & filUhr.. Minden ktíziemtnyünk után* nyomása tilos Politikai napilap •« Felelős szerkesztő; Miklós Andor SsQrkesztőségi DÍJ, kerület, &rzs6öet-kőrut T» í^iadóhivatal» ŰZI,, ErzsébeUkörut /<—20* Fi ókekiadó hivatalok í 47», Vilmos cs&szár-ut W. «a* é* J47», Ddcl’Utca 12. Wisnben • KoAXmarlr* y. Wilson nem áll szóba a német kormánynyal Jx pápa béke javaslatának visszautasítása. Jiz angol sajtó ujjongva ünnepli Wilsont. A vízpazarlás ellen szigorú rendeletet adtak ki a nyáron. A Svábhegyen és a budai részeken hónapokig nem volt viz nappal, még tűzoltásra sem. Az utcákat a tropikus me­legben nem lehetett locsolni s egész nyáron piszokkal és beteg­séggel volt tele a levegő. A köz­érdek előtt mindenkinek meg kel­lett hajolni. Meg is hajolt mindenki, a Lovaregyletet kivéye, mert a mágnásoknak, a gyanús szeren­cselovagoknak, a sikkasz toknak ez a külön birodalma a viz- pazarlási tilalomra is fütyült A versenytéren vígan pazarolták a vizet, öntözték a gyepet, hogy puha legyen a lovak patái alatt. A kártyaszobák szemete, a zug­börzék, az árdrágítók, a háborús nyomoron meggazdagodottak tár­sadalma minden áron szórakozni akart. És a Lovaregylet mágná­sai és egyéb nagyurai jól kiszol­gálják üzletük /kuncsaftjait. A büszke történelmi nevek viselői­nek az isonzói csata borzalmas napjaiban és az orosz-román nagy csaták idején, nem volt sürgő­sebb és hazafiasabb teendőjük, mint az, hogy a főváros hősiesen tűrő és szenvedő lakosságától elorozzák a friss vizet. Beteg öregek, haldokló gyer­mekek pusztulhattak el a ne­gyedik emeleten, a nyomortól és melegtől elájult asszonyt nem lehetett fellocsolni, de a Lovar­egylet mágnásai vastag sugarak­ban öntözték a gyepet. Természetes, hiszen délután ki­jön a bank ifjú sikkasztója, a meggazdagodott kofa, a föld- birtokos léha fia, délután itt lesznek a naplopók ezrei és tízezrei, a kapzsi nemtelen szen­vedély szánalomraméltó és utá­latos áldozatai és a mágnás üzlet­tulajdonosoknak jól ki kell őket szolgálni. Előkelőség kötelez ! De hát hol van az állam ? hol van a demokrácia ? Csak­ugyan nélkülözhetetlen-e a há­borúban a lóverseny, a totaliza- tőr és a bukméker ? És csak­ugyan, rongy-e minden író" ér­dek a lóverseny hazárd ja Léka mellett ? Tiirhető-e még egy ilyen állam az államban, egy ilyen monstre játékbarlang, a mely külön törvényei alapján nemcsak a neki nem tetsző játé­kosokat tiltotta ki birodalmából, hanem, úgy látszik, a szemérmet s a polgári tisztességet is szám­űzte. Az Egyesült-Államok elnöke — mint már tegnap jelentettük — elküldte válaszé, t a pápánál*. Wilson válaszjegyzékét egész szövegében még nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai cs angol lapok kom­mentárjaiból és idézeteiből meg­ismerhetjük a válasz lényegét és — miután Wilson jegyzékének elkül­dése elolt bizonyára tanácskozott szövetségeseivel is — következtet­hetünk r.z egész entente maga­tar tikjára. Wilson nem joy ad ja el a pápa bákejavüslalát és visszautasítását m jfc,okol;a azzal, hogy a mai ne­mei kormány ließt biztosíthatja a jövő békét és Amerika nem haj­landó tárgyalni a porosz autokrácia képvisclűii'el. A harcias angol lepek már is k. -hegy en leg­újabb l'ókckiscrlet is Iaidwccl vallóit. Jiz angol lapok helyeslik Wilson jegyzékét Rotterdam, augusztus 30. (Az List rendes tudósítójának távirata) Az egész londoni sajtó Wilson vála* szávai foglalkozik és csodálatraméltó fejtegetésnek mondja. A Daily Ide* graph különösen azokat a mondató- *kat helyesli, amelyekben Wilson ismét egy müveit cs humánus nép felhábo­rodását fejezi ki a közös ellenség ret­tenetes hadviselése fölött. Helyes do­log, hogy bennünket ismét emlékeztet arra, hogy az egész világ veszedelmét pusztítjuk el és a kereszténység becsü­letéért harcolunk. A Daily Chronicle Írja : A hadvise­lők legönzetlenebbikének válasza hálás visszhangot fog költeni nemcsak a szövetségeseknél, hanem ez. egész vi- ■ lág szabad és Ingázott demokráciájá­nál K V. D. Berlin, augusztus 31. (Az Esi rendes tudósítójának távirata) A londoni lapok nagy megelége­déssel fogadják Wilsonnak a pápa jegyzékére adott válaszát. Csupán a Daily Chronicle kivétel, de ő is he­lyesli a válasz egyes részéit és azt írja, hogy Wilson, úgy látszik, rendület­lenül kitart kezdettől fogva hirde­tett pártatlansága mellett. Ezt bizo­nyítja ' az a körülmény, hogy Wilson bár nem kimondottan, elítéli a-párisi konferencia halározalail, a mély a gaz­dasági háborút hirdett e a béke után is. A Daily Mail azt Írja, hogy Wilson ugyan kissé túloz, midőn a német népnek a háború kitörésében való tel­jes ártatlanságát hangoztatja, vi­szont azonban újból teljes hozzájá­rulását, juttatta kifejezésre az entente hadicéljaihoz. , . A Daily Telegraph szerint Wilson Válasza üditő légáramlat, a mely elsöpri a p; cili lák nwzgalmát. A Morning Post véleménye szerint Wilson kijelentései egyszersmind szi­gorú Intelmet foglalnak magúkban a bárgyú bekebarátok részére. Végül a Times Wil on válaszát egy gyakorlati államíírfiu igazi vá­laszának tekinti. Más választ — írja a Times — a pápa békeálmára adni nem leket. Wilson válaszának meg lesz az a haszna, hogy a jövőre lehe­tetlenné leszi a hasonló álmokat. Ke. A német kormány szava nem biztosíték Genf, augusztus 30. (A: Est kiküldőit munkatársának távirata) A Malin idézi Wilson válaszjegy- jegyzékének következő mondatát: t A német kormány szavait nem te­RoUcrdam, augusztus 30. f Az Est rendes tudósitójának távirata) A Reuter-ügynökség jelentése szerint az Egyesült-Államoknak a Vatikánhoz intézett válasz jegyzéket az entente valamennyi fő­városában egyszerre teszik liözzc. V. I). Rotterdam, augusztus 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) , A R öli t o r-ü g y a ö k s 6 g közli több amerikai lap véleményét W ilson válaszáról. A N e tv y o r k II e r a I d irja: — Wilso-n visszautasítja a pápa békéi a vaslatait és az elutasítást óban szavakkal okolja meg, a melyek visszhangozni fognak az egész világon. Nem lehet hóké cs nem lehet meg­egyezés a porosZsággal és a békét nem lehet felépí­teni oly gyenge alapra, mint a milyen a máj német kormány szava. Wilson válasza felelet nemcsak a pap; szózatára, hanem felelet a porosz béke előharcosainak is. A World írja: A választ néhány szóban össze lehet foglaln a Nincs béke a porosz autokráciával! Ez a válasz uj figyel­meztetés a német néphez, hogy törje szét bilincséit. A Sun írja: A mit Wilson annak idején első hadi nyilatkozatában mondott, hogy »mi nem hartoiunk a német néppel, csak annak kormá­nyával« — azt most élesebben írja körül. Legjellemzőbb és legélesebb mondat a következő»Németország mostani kormányzóival mi nem állhatunk szóba, csak akkor, ha a német nép­akarat t á ni og a t n á«. •Végülkijelenti, hogy nem szabad oly békét kötni, a mely lőhető vő teszi a német kormánynak, hogy újból kar­dot rántson, vagy a mellyel Európa egy részét, a mely most tehetet­len véliik szemben, segítség nélkül veszni hagyjuk. Lehetetlen Német- ország bűneit megbocsátani abban a reményben, hogy meg fog javulni. A N.cvvyork Times a következőket írja: A német nép elérheti, hogy mi velő a békekonferencia asztalához üljünk, ha igazán akarja. De mindaddig, a míg nem ad nekünk olyan tárgyaló feleket, a kiknek szava éppen annyit ér, mini a mienk, nem cse­rélhetjük ki vé.lem,éjnyeinkct a béke asztalánál. Ellen­kező esetben a tárgyalások eredménye nem lesz egyéb értéktelen papir- halomnál. Van Dvl.

Next

/
Thumbnails
Contents