Az Est, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

2* oldal \edd„ 1917 október 5* mozgalom olyan méreteket öltött, hogy Kerenszki egészen tehetetlen velük szemben. A fekete-tengeri flotta matrózainak bizottságai mind na­gyobb hatalmat követelnek és a múlt héten közölték a szebasztöpöli főpa­­parancsnokkal, hogy ők veszik át a matrózok felett­ jegyet és hatalmat. Élet­­be léptetnék az összes hajókon a hat órai munkaidőt és megtiltották a tisz­teknek a fegyverviselést. A balti flottánál még rosszabb a helyzet. A keleti-tengeri flotta köz­ponti végrehajtó bizottsága elhatá­rozta, hogy f­elszólítja a kormányt, profitam­álja az összes arcvonalakon a fegyverszünetet és a­nélkül hogy be­várná, Oroszország szövetségeseinek hozzájárulását, haladéktalanul kezdje meg a békes­rg­yalásokat. A keleti-ten­geri flotta matrózai és tisztjei között annyira kiélesedett a helyzet, hogy katasztrófától kell tartani. A fekete­­tengeri és a keleti tengeri flotta m­at­­rózbizotttságai azt az azonos határo­zatot hozták, hogy az orosz demo­kratikus flották nem ismerik el az oroszországi demok­rata kongresszus jo­­gokultságát és annak határozatait ma­gukra nézve kötelezőnek nem fogad­ják el be. Stockholm, szeptember 29. Peltrverrel jelentik: A kelet-tengeri flotta m­atrózai határozati javaslatot fogadtak el, a­melyben követelik, hogy­­ez egész hatalom menjen át a demokrácia kezébe. A matrózok vala­mennyi­­hajóra és erődítményre ki­­d.­lék a vörös zászlót. Elhatározták bea­ábbá, hogy a kormánytól­ köve­tel.. . az összes frontokon való fegyver­­es azonnali kihirdetését, vatamini­r gyűlések megindítását. A hivatalos­, orosz katonai lap, a­mely­e­ a hírt közli, azt is mondja, hogy a tisztek és a katonák közötti viszony a fekete-tengeri flottánál épp ugy, mest a keleti-tengeri flottá­­­' i rendkívül kiélesedett. 12 finn szocialisták vörös gárdája Stockholm, szeptember 30. ''gparanoiából jelentik: A szociális­­, és a polgári pártok harca Firm­­szágban egyre jobban elmérgesedik. szociális­ták a választások idejére ''és­ gárdái fegyvereztek fel. Ji finn szocialisták -parlamenti ülést lát toltak Stockholm, szeptember 30. ( Ae Est,rendes tudósítójának távirata) A fihn országgyűlés erőszakos össze­­sücsérel még a következőket jelentik : a­ szocialista és az országgyűlés el­nöke, a­ki maga is szocialista, pénte­ken­ megjelent az országgyűlés épü­lete előtt. Az ajtókat Alekraszov fő­­kwn.ár­yzó lepecsételtette, mire a s­ jovialist­ák letépték a pecséteket és ül­a­t tartottak. (A polgári pártok : az ó . uj finnpárt, az agrárpárt és a svéd né. up­­ -ein jelent meg.) Elhatároz­ták, hogy a már elfogadott szociális törvényjavaslatokat mint törvénye­ket kihirdetik az országban. Másf­él­­órás tanácskozás után a képviselők eltávoztak. Politikai kör­ökben a szocialisták el­járását sokra csak váltorztáti­mm­­­ávőrnek­ tekintük, mert a feloszlató akáz szerint a finn választásoknak szeptember 29-én kell megkezdődni és­, az új országgyűlésnek r­gembru­ a választások után össze kell tűni. A szocialisták mégis ragaszkodtak, ez ülés megtartásához, annál is inkább, mert tudták, hogy a Finnországban állomásozó orosz csapatok legnagyobb része maximalista és nem fog fellp­ni ellenük. Nekraszov főkorm­ányzó meg­parancsolta, hogy az országgyűlés el­nöke és SO szociálista tagja ellen tör­vényes eljárást indítsanak. Bryk­ Jilexejev tábornok az orosz hadsereg zülléséről Stockholm, szeptember 16. A Paiszkofe­v Sztopol­ Jean Alezejev tábornok elmondja visszalépésének okait. Nézete szerint Kornilov csele­kedeteinek ideális okai voltak és sok fűve volt a­ széles néprétegekben. Alexejev kifogásolta, hogy a törvény­széket, a­mely Kornilov ügyében dönteni fog, nem pártatlanul állítot­ták össze. E bíróságnak három tiszt és három katona a tagja és nem foglal benne helyet jogászember. Alexejev lemondásának további oka az, hogy a hadsereg borzasztóan bomladozó álla­potban van, a­mit lehetetlen megszün­tetni. Sajnálatramélt­ó a tisztek hely­zete, a­kik vagy az ellenség golyóinak vannak kitéve, vagy saját katonáik gyilkolják meg. Anarchia az orosz vasutakon és szénbányák buti­ staparancsa, szeptember itt. (Az Est tellaes tudósítójának távirata) Egy orosz Szaklapban( érdekes ki­mutatás jelent meg az ország kétség­beejtő­­ közlekedési viszonyairól. A lokomotivek 25 százaléka, a kocsik 90­ százaléka használhatatlan. Az utóbbi időben a helyzet valamit jav­­vul­t, de a szénbányavidékeken olyan nagy­­az anarchia, hogy tartani kell a vasúti forgalom teljes szünetelésé­től. A legjobb javítóműhelyek Riga vidéken vannak és most az ellenség kezébe kerültek. Közlekedési bizott­ságot szerveztek, de a bizotság mind­járt megalakulása után kijelentette, hogy nem tud segíteni a hajó közt. V. UI. Páros­zláz­adás két orosz kormányzóságban Kaparandó, szeptember 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Kozlov és Tomboli kerületben véres paraszt zavargások törtek­ ki. Kozlov­, ban 20, Titmbovban 30 bírt­okot fel­­gyujtottak és elpusztították. VT. 1T. ,\'.VJVW.V.V„W»{VV,'A’«A.VX Károly-kereSzt darabja 2 kor. Kaszboni vesch­k­i megiskUi árcngfdr.feny. torzon I. katonai cikk áruháza, Budapest Unci ut II. szám Három Határ Hotel Nagy Endre és Zerkovitz E. operettje és a ROYAL ORFEUM senzációs októberi műsora már nyolc órakor kezdődik. Hétfőn délután idiő-kor Rózsa S. Lajos az Opera művésze hangversenyez a Margitszigeti hadikiállitáson Irt Eazterjjom-Sziszvíri köszénbánya­­ S rt. igazgatós ir.i és felügyelőbizousiga • I mily n­ egili -tődtssel jelenti, hog v a Ursa- f­i -ág szászvári bány.yinai. y zc.o.e Gr­ósz Ábris ckl. bir.jamírnik ! folyó évi szepteróber Író 29-én Bitalon­­ (iireden. hol a-tfildst fccr.sett, hitte: 11 meg­halt. Az-elinni-1 a í.ralisig mwt­spitál ója a lóit az.n 1. szolgála!­ban. Hivatásit nagy tudással, Likatur.-rrttarn í-s sitif,..,- [ lomra-! teljesítene. A.derík t'.ifiu Pirié ét i I a Ui-sisái» luviaea kör tiszteletel fojja ; inen Oriini, nan­a pist, 15!? ou'öber !. Mit vár Apponyi az általános választójogtól? A választójogi blokk kolozsvári gyölés© Kolozsvár, szeptember 30. (Az Est tudósítójának távirata) Vasárnap délelőtt féltizenegy óra­kor alakult meg Kolozsváron a válasz­tójogi blokk Apponyi Albert, Földes Béla miniszterek, több képviselő és főispán és az erdélyi vármegyék kül­döttségeinek­ részvételével. A nyári színkör hatalmas termét és színpadát mintegy kétezer főnyi tömeg teljesen megtöltötte. Az ülésen Apáthy István elnökölt. Báró Kemény Árpád, a főrendiház al­elnökének rövid beszéde után felolvas­ták Vázsonyi Vilmos üdvözlő távira­tát, a­melyben közli, hogy Verlán Endre képviselőt bízt­a meg azzal, hogy a választójog ellen mozgósított rosszhiszemű vádakat megcáfolja. Verlán Endre a választójogi mi­nisztérium nevében bejelent­ette, hogy a nőknek is megadják a választójogot. A nők közül azokat veszik be az alkotmány sáncaiba, a­kik magasabb képzettségge­ bírnak s nagyobb nem­zeti munkát végezn­ek. Tagadja, hogy az általános választójog veszélyez­tetné a nemzeti szuprespáciát. Sta­tisztikai adatokkal igazolja, hogy a román többség alig s­éhány kerület-­­ben van, így a dévaiban 53.4% van, a kolozsváriban 50.2%, a fordái­ban 50.3%, a marosludásiban 52.4% román várt­, különben is Erdély sorsát a magyar O Országgyűlés és nem­ ez a pár román képviselő intézi. Földes Béla Írisz­ós­alása után Bo­kányi Dezső statisztikai adatokkal igazolta, hogy a legutóbbi 30 év alatt a 'nemzetiségek alig' Szaporodtik m­ig'a magyarság számbeli fölényhez jutott. Kulturális fölényünk licitál­hat­ó iha, a kisbirtokról ellenben nemzetiségek fölényben vannak, mert m­ig a 32­ ezer magyarnak var 50 hold mi­ kisebb birtoka, eddig 313 ezer a nemzetiségi kisbirtokosok száma. Nemzeti kiegerőz­ödés­ünk tel­át bir­tok-politikai kérdés. Ne tessék magyarokat Amerikába küldeni, ha­n­­em adjanak nekik földet. Megcá­folja azt a vádat, lín­ttítja ők M Magyar­­országnak a nemzet­iségik részére való kiszolgálatását javasolták volna St­ock­heimban ; ellenkezőleg, állást, jog- It­llak Magyarosízig szó­­­derabolása ellen. A konzervál­vöket megnyug­­tatja, hogy ez a választójog korántt­­sem tul radikális és távol áll az ő ideáljától. Több hozzászólás, után gróf Ap­ponyi Albert szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a há­ború mennyire aktuálissá tette a vá­lasztójog kérdését. A világháborúban kiontott vér — úgymond — égre kiál­taná azok ellen, a­kik a mindent fel­áldozni kész hősöktől megtagadják a polgári jogokat. De most kell megcsi­nálni a választójogot azért is, mert a háború után nagy feladatok előtt fo­gnak állani, s újabb áldozatokra kell előkészülnünk. A tömegeknek ezért biztosítékot kell adni arra hogy az új terhek igazságo­san lesznek elosztva, ezt a biztosítékot pedig csak olyan parlament nyújt­­tatja, a­melynek összetét­eléhez min­den po­gr hozzájárulhat a maga sza­vazatával. Én egész életemben a szem­e­teli eszmét szolgáltam, de a nemzeti cs­.’.fiélhoz való ragaszkodás és­­a pa­­riot­izmus legizzóbb lángolását tisz­tté tudom­ egyeztelni a nemzetek test­­ériségénel s nagy perspektívájával. Azt a bizonyos legendát, hogy az álta­lános szavazati jog veszélyezteti en­nek az országnak magyar nemzeti jellegét, — bevallom bűnöm — a múltban olykor-olykor én is utána mondottam azoknak, a­kik ezt hirdet­ték. / ‘ Mondottam mindaddig, a­míg mélyen bele nem néztem a statisztikába. Felelősségem teljes tudatában hirde­tem, hogy a­z általános szavazati jog létesítése ebben az országban legjobb tudomásom szerint éppenséggel nem jár veszélylyel ennek a nemzetnek politikai egységére és­ magyar jel­legére. Süt! Nem tudjuk tovább fen­­tartani ennek­ a nemzetnek nemzeti jellegét, ha a ránk váró nagy célok kivívására nem tudjuk egyesíteni az ország összes erőit. A nők választójogáról szólva ki­jelentette, hogy ha ez korlátozott lesz is, ez a korlátozás nem osztályok szerint lesz, mert a jog ki fog ter­jedni az összes társadalmi osztályok női tagjaira. Sötét beugrásról csak akkor lehet, szó, ha a szükségszerű reformot most nem létesítjük. Akkor előttünk áll a társadalmi béke megbomlása,a­z euró­pai kultúrnépektől való elmaradott­ság iszonyú szégyene. Ez nem a bi­­­­zonytlanság s­ötétsége, hanem ez a sö­­­­tédségnek bizonyossága. (7­. jós he­lyeslés és tip­.) A ceuronos választó­jog éppen azokat hagyja bent az al­kotmány sáncai között, a kikkel ba­junk van és­ éppen azokat zárja ki, a kikkel­ nincs hí­junk. Ezeket akarom testvéri Szeretettel keblemre ölelni, ezek­­k akarom a kulturfejlődés lehetőségeit egnyitni. , ■ A kulturé gerince legyen a magyar igazi nevelést a magyar államhoz tartozás. A nem­zeli­ségei, nyelvi látosságai terén hajlandó vagyok összemé­ő engedményekre, de intr­an­­gens vagyok ott, a■ hol bizonyos ■előkörök iparkodnak megmérgesni ő­­knei, h az ártatlan jóhiszemű töme­ge­­znek a lelkei. Mint­ magyar nemzeti politikus, pár­tommal együtt állást­ foglalunk, állunk és blúzunk az általános egyenlő és titkos szavazati joggal. Apponyi beszédét viharos tapssal fogadták. Végül egyhangúlag elfogadtak egy határozati javaslatot, melyben ki­mondották a választójogi blokk meg­­a­lakít­ását. ilIliJí il­llSlüll í 175, 200, vagy 230 gram, fehír vigyszir.es ínegvédein kerestetik. írásbeli ajánlatokat továbbit vevegel« akit? »Leopold«hirdet« iroda, Budapest, Erzébet-kSrata». T^PAmfiT A Györi Szeszgyár és Finom­n­é illsz. J vínytarsaság tisatikara .ildalir.as érzéstel J .jelésül, hogy a gyár müsziki vezetője ff oki. mérnök, hicai­védjelölt 1­19­6 június hó 11-én Luienr.il hősi halált halt. Vállalt­unk a l­epéldisabb. na.ey ered- 1 mű­.ve.et i­rrmralj ve e.ujoi, a lisztikar | p tli" a lep­ebb, I "neiaesetb bírálót ve- i I sértette az -il ir­yiban, t­iné'; emlékét nir a­­tő elesíívt'.ulás rannlak pit tk-ra?. .er:­­.eltel ionjuk ine»Giizri. C . r 1917 szejt'temfier­e).

Next