Az Est, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

: i‘ ..... a ' - <j i ] v\ K. XA. IX. évfolyam * 129. szám. EIS fizetési árak: Egy hónapra., «. S.— korona Negyedévre «, ,9 korona 0 félévre .. ». korona. Egész core.. «. 32.— koronts. ^ Megjelenik délután +* \ Egyes szám ára IS fii tétr** Minden, közleményünk után* nyomása tetős Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JfA'DOR Szerkesztőség: OiJm kerület, £rz:ébetrkorut ? Kiadóhivatal: VII,? Ers*ébet*körat t3"~2Q+ Fiók-kiadó hivatalok: V»» Vilmos császárját 14. &9*> ét I£>«9 Dátfúaíea ?l. l&imz; Kohl markt f. A kitin tud magyarul ■Ás nem is akar, vagy nem tud megtanulni, az maradjon szépen szerény {ismeretlenségben és ne vállaljon hivatalt vagy tisztsé­gei. Nem szabad annak megtör­ténni, a mi a király budapesti iclő- zése alatt történt, hogy egy öreg urat vezettek az egyik küldött­ségben eléje és a mikor a király megszólította, igy felelt: — I hiti. schön, i kann nit un­garisch ! Kérem szépen, nem tu­dok én magyarul... 1 Ez az ur a soproni kereske- \ delinj kamara alelnöke volt... Ez a soproni ur igen kiváló és kifogástalan kereskedő, lehet. De mindenesetre kevés jóakaratra mutat, hogy előkelő társadalmi helyet, ért el, de arra nem evőit ideje és fáradsága, hogy Magyar- ország szivében magyarul meg-, tanuljon. Végre, erre is joga van. •Toga van,a lustaságra és indo­lenciára. De nincs joga arra sen­kinek, hogy magyarul nem tudá­sával, talán akaratlanul is, tün­tessen, kérkedjen. Az ilyen em­ber teliát, bármily kifogástalan ember is egyébként, ne vállaljon tisztséget. "Polgártársai pedig ne válaszszák meg. Végre is, ha va­laki leélheti az életét Magyaror­szágon, a nélkül hogy magyarul megtanulna, leélheti a nélkül is, hogy a 1 elnök legyen. Bevalljuk, hogy kínos csodál­kozással olvastuk ezt a királyi kihallgatáson lefolyt jelenetet. Nem hittük volna, hogy még ma is megtörténhet ilyesmi, hogy még olyan német gyökerű város vezető társadalmi osztályaiban lehessen valaki, a ki nem tud ma­gyarul. Ez a tény ugyanis nem­csak arra mutat, hogy az a vezető osztály nem nagyon nemzeti ér­zésű. Magyarországon a művelt­ségnek, a kultúrának az a foka, a mit egy nagy város intelligen­ciájától el kell várni, csak ma­gyarul ismerhető és szerezhető meg. Magyarországon a nemes kultúra hordozója és terjesztője a magyar nyelv, a nálunk elér­hető -legnagyobb műveltség ma­gyar. Még a ki elvben ellensége is volna a magyarságnak, de "a mellett müveit ember, kénytelen volna magyarul megtanulni. A ki tehát azt mondja: I bitt schön, i kann nit ungarisch! — az nem méltó semmiféle társa­dalmi kiválóságra, azért, mert nem akar magyarul megtanulni és azért is, mert magáról állítja ki n szegénységi bizonyítványt. Folyik a második máméi csata Naponta tíz kilométernél közelednek a németek Parishoz Berlin, május SO. (Az Esi kiküldött munkatársának távirata) Mértékadó katonai helyen közük velem a következőket: Az ellenség Soissons és Reims között összpontosította elleníáir.sűt. Ez egészen természetes volt, mert ez által azt remélték,) hogy az arc- vonal többi részén lélekzethez jutnak. Soissonsnál azonban már megtört az ellenség ellentáíiása, Re ms környékén pedig egyre összébb csukódik a harapófogó. Valószínű, hogy a fuanfldft matyóit Steines- vduosdt sem tavthatfdk sokáig, A harmadik tavaszi támadás által katlan alak« nyilast vágtak a nemetek az ellenség frontjába. A ny lás szája Paris felé tátong. A mi a iegfeitünőbb ebbm a támadásban : megkezdése óta minden nap egyforma' mértékben haladt előre. A csapatok harc közben tiz kilo­méterrel nyomulnak előre naponta. Ez olyan eredmény, a minőt eddig nem látott a hadtörténelem. A csütörtökön • délután kiadott jelentés adatai szerint a német gya’ogság szerdán éjszaka körülbelül húsz kilo Péterre volt a Mámétól. Az eddigi előnyomulás ütemét tekintve, b.zvást állíthatjuk, hogy ma más* a második maiméi csata folyik Chateau. Tikiam? tői északkeletbe. Az agyu&áfein'ny pereröl-perere növekszik. Német kézre jutót ak azok a nagy mésszehordó ágyuk is, melyekkel az ellenség León ősi váro­sát bombázta. Érdekes és a támadás erejére nézve jellemző, hogy még az ilyen támadások harmadik-negyedik napján szokásos rövid szünet sem ál ott bt*5 a német csapatok lendülte te jesen egyforma maradt. Valószinü, hogy Foch tábornok, az entente haderejének főparancs­noka nagy erőket vet Soissons és Reims környékére, hogy valamiképpen fedartóztcssa a német erőket. A Chemin des Dames elestekor Ctémenceau a francia képyiselőházbau kijelentette, hogy a német támadás csak hadi- csel. Most már láthatják a franciák, hogy a Soissons és Reims közt folyó csata döntő ütközet, Déri Imre. Elesett a harmadik francia védővonal is Berlin, május 31 (Az Ed remist .udósité fának távirata) Arden ne altábornagy írja a Berliner T age hl att-beny A németeknek az uj csatában el­ért taktikai sikerei óriási mé­retűek. Az ■' ellenséges hadsere­gek alapjukban megren­dültek, a mit a foglyok nagy száma is bizonyít. Minden győzel­mi eredménynél fontosabb azon­ban az a körülmény, hogy a német csapatok példátlan iaszitp- erőről tettek bizonyságot. Olyan nagyszerű munkát végeztek, a mely már szinte a csodával hatá­ros. Négy nap alatt ellenséges tűz­ben húréin folyón keltek át, a mi a legnehezebb föladatok közé tartozik, elfoglaltak hegyeket, ma­gaslati állásokat és szorosokat, a melyekről azt tartották, hogy be- vehetetlenek, bevettek erődö­ket, mint például Condé és T h ie r r y érődéit, s mindezt egyetlen hatalmas nekirohanással. Az említett két erődöt a francia hadvezérek a harmadik fran­cia vonal Tcdöpillércinck nevezték. A csata negyedik napjá­nak estéjé« a 60 kilométer szé­les ii é m dt támadó front fennakadás, súrlódás vagy egyéb zavaró nélkül egészen a Vési e-folyóig jutott előre, sói azon már több ponton át is kelt. Ke. Reimst is kiürítették a franciák Rotterdam, május 30. r (Az Est rendes tudósítót ónak távirata) A francia csapatok csak utcai harcok után távoztak Soissonsbdl. Azok a csapatok, me­lyek Reims várost védik, az Aisne-csatorna mögé vonultak vissza, észak* nyngatra. a várostól. V. B. Hogyan esett el Soissons Berlin, május 30. Szerdán, a csata harmadik napján szakadatlanul, szinte egymás hegyen­hátán érkeztek a német hadosztályok 1 jelentései a főhadiszállásra, csupa u} sikerről. Soissons szerdán fényes nappal esett el. Brandenburgi hidászok rohammal foglalták el a várost és megakadá« lyozták az ellenscjget abban, hogy el­pusztítsa az Aisne on át vezető hida­kat. Nemcsak ez sikerült nekik, ha­nem sok zsákmányt is ejtettek. Távolabb felfelé harccal vívták kJ a brandenburgiak a folyón való át- kelést és elérték a Soissonstól dél­keletre húzódó íensikot. Cirynél egy francia zászlóalj, mely zárt alakulat• ban menetelt, kénytelen volt lövés nélkül letenni a fegyvert. Nanteuil és Branges elfoglalása nehéz küzde­lembe került, mig Loupeigne, Mareuil és Dravegny csak átvonultukban látta az első német csapatokat. Goncherynél a németek átkeltek a Vesten és megszállottál; Tltíerryt. A najj folyamán az ellenség több ízben kemény ellentállást fejtett ki erős drótakadályokkal védett' régi tartalékvonalain. A németek azonban visszavetették a Villemontoiretó! Fére-en-Távdenoisig ter jedő vonalon túl, úgy hogy ez által kezűkbe*került a Marne-menti Chateau. - T hiernjből Soissonsba vezető ut tetemes része. A franciák, tankok és harci repfl- -lők támogatásával, ellentámadást kezdtek, de vereséget szenvedtek. A csatatér keleti részén Reims északnyugati érődé! estek cL Kémet repülők megtámadtak eltett*,

Next

/
Thumbnails
Contents