Az Est, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

Előfizetési árakt Rgy hónapra•• «« 3.— koron* Negyedévre » •• korona Félévre * ..........•• /tf.— korona Eg ész évre., .. .. 32.— korona ^ Megjelenik délután * Egyes szám ára 13 fJLSÍtSxn* Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Andor Szerkesztőség: VI t• kerület, Erzsébetek Urat 9 túladó hivatali VII.% Erzsébot»körut Fiók-kladóhivataloks V*, Vilmos cüós&árzat t4. SXK és IV,t Váci'Utc« 12, Wieftt I-, Kohtmarkt t. Van nemmK másik háborúnk is, nemcsak ez a világszégyen, a miben ötödik éve vergődünk. Van külön nem­zeti szégyenünk is. Az a hábo­rú, a mit népünk mindig viselt ; a tüdővész,a gyermekhalál, az el­hanyagolt közegészségügy ellen. És mig ebben a világháború­ban jól felfegyverkezve, felké­szülve veszünk részt, addig ab- :ban a másik, ősi magyar hábo- ruban a magyar nép teljesen magára hagyatva, fegyvertele­nül, a babona és kuruzslás ka­sszáival vergődik az ellenség el­iten, mint egy századok óta tartó ígerillaharcban ■ Az Országos Közegészség- ügyi Tanács tegnap jubilálta ötvenedik esztendejét. Ezen az ünnepen egy nagy öreg orvos beszédet tartott és elmondta, hogy ebben az országban nem egy falu van már, a hol a te­mető nagyobb, mint a falu. A miniszterelnök is ott volt ezen az ünnepen és ő is beszédet mondott. Szépeket mondott, de Szebb volt az, a mi a minap a képviselőházban csúszott ki a száján. A mikor azt mondotta: hogy ebben az országban van­nak vidékek, a hol az erdők fái koporsót teremnek és az utcá­kon az enyészet szele fu. 1 Vannak tehát vidékek, a hol enyészetet, koporsót és temetőt •lát Magyarországon a közegész­ségügy vezető orvostanára és a miniszterelnök. Müller Kálmán meg is mondta, miért harcolunk ily reménytelenül, folytonos ve­reségekkel a betegségek ellen. A politika napi civódásai nem törődnek a közegészségügy nagy nemzeti életkérdésével, azon nem lehet érvényesülni, nem le­het rajta keresztül hatalomhoz jutni. A közigazgatás pedig nem ért hozzá, sőt gyakran egyenesen ellensége. Tehát a politika és a közigaz­gatás. A politika és a közigaz­gatás, a mely nem a népé ná­lunk, nem is törődik vele, hogy a nép pusztul és sorvad a tüdő- vészben, nemi bajokban, gyér­ni ekhalandósá gban. Soha jobb bizonyiték Müller Kálmán tételére, hogy a nép abba a nagy betegségbe hal hete tömegesen, a régi magyar politikába, mint az a nap, a melyen beszédét elmondta ! Azon a napon őszi?. \ ugyanis fe’ nagy hűhóval megcsinált pépj'’éti minisztériumot. Megkezdődött a finnkor ősz béketárgyalás Az entente Murman^akciója sietteti a megegyezést Stockholm, jalius 30. (As Est rendes tudósitájának távirata) A helsingforsi finn politikai kö­rök fokozott érdeklődéssel tekinte­nek Berlinre, a hol megkezdődött tegnap, 29-én, az orosz-finn béke- tárgyalás. Az itteni politikai kö­rök a tárgyalás gyors eredményé­re számítanak, mivel a finnek fő­követelése Karélia partvidékére vonatkozik, a melyről az oroszok még II. Sándor idejében elvben le­mondottak Finnország javára, cse­rében a dél-finn Sziszterbek terü­letért. Ez utóbbit a valóságban Oroszország területébe be is kebe­lezték, a nélkül hogy Finnország tényleg kompenzációt kapott volna érte. Különben a, bolseviki kor­mány el is ismerte a finnek jogát Karéliára, a mi annál is termé­szetesebb, mert manapság a. szov­jet-kormányt és Finnországot kö­zös ellenség fenyegeti: 'északról, a Murman-vasut felől az entente. Az entente arra törekszik, hogy egész Észak-Oroszországöt hatalmába ke­rítse, Finnországot pedig az Északi Jeges-tengertől elvágja. Az enten­te e terveinek megakadályozása Finnország és Oroszország közös érdeke és mert a bolsevikieknek tisztában kell lenniök azzal, hogy Finnországban már eljátszották játékaikat, a szovjet-kormány kép­viselőinek nem fog nagyon nehe­zükre esni, hogy a berlini tárgya­lások folyamán Oroszország és a független Finnország között a ba­rátságos viszony felépítésére ala­pot találjanak. Hogy a tárgyalások Berlinben folynak, ez biztosíték arra, hogy hamarosan pozitív eredményre fog­nak vezetni. Bryk. Jl finn országgyűlés pár nap múlva dönt az államformáról t Stockholm, julius 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Finnország alkotmányinak ügye a döntés stádiumába lepett. A finn országgyűlés augusztus 5-én ül össze újból, akkor fog határozni harmadik olvasásban a monarchia kérdéséről. A köztársasági párti ellenzék folyvást erősbödőben van, az eredmény azonban kétes. Min­den esetben azonban a kormány erősen el van tökélve arra, hogy minden rendelkezésére álló törvé­nyes eszközzel végrehajtja a mon­archia felállítását, mint Finnország nemzeti jövőjének egyetlen biztosí­tékát. Az augusztusi hónap első napjaiban nagy küzdelemre van kilátás, és a meglepetések sincse­nek kizárva. Bryk. Az angcIoK őszre várjáK a nagy német oífenzivát A ncEieteorosz gazdasági és politiKai megegyezés Berlin, /alias 30. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A Pétervári Távirati ügynökség berlini képviselője ma kommünikét tesz közzé, a mely azt mondja, hogy a német-orosz tárgyalások gazda* sági része kedvező véget ért, de politikai része még meg sem kez­dődött. Berlini illetékes helyen erre vo­natkozólag azt hangsúlyozták előt­tem, hogy a gazdasági megegyezé­sek egyúttal politikai jelentőségűek is. Ezen kívül arra törekszenek, bogy a politikai kérdéseket is ked­vező eredménynyel oldják meg. ____ D. L Az entente Követei Archangeiszhbe KoltözteK Berlin, julius SÍ. (Az Est rendes tudósitójának távirata) Luganőból jelentik: Az entente oroszországi képviselői Vologdából Archangeleszkbc költöztek, mert attól féltek, hogy a bolseviki-kor- mány kezei közé kerülnek és a kor­mány kezesekül fogja őket felhasz­nálni. Ezért utasították el Csicserin külügyminiszternek azt a meghívá­sát is, hogy tegyék át székhelyüket Moszkvába. Vologdában egy vas• úti kocsiban laktak a követek erős őrizettel. ______ Ke. Jl ága, fulius 31. (Az Est tudósítójától) A Manchester Guardian rámu­tat arra, hogy nem nagyon kell örülni a Foch-féle offenziva sike­rének, meri az igazi nagy német offenzivák eddig mindig őszszel következtek be. A németek 1914 őszén Oroszországot intézték el, 1915-ben az angolok ellen törtek élőre, ]9Ki-ban legázolták Szerbiát és utat nyitottak maguknak kelet felé, 1917-ben Komámét vették sor­ra, végleg megverték Oroszorszá­got és hatalmas csapást mértek Olaszországra. Mihelyt Németor­szág helyreállítja frontját és de­fenzívába megy át, tekintélyes számú csapatot ismét más célra használhat fel és számíthatunk rá, hogy valahol másutt kezd uj offen- zivát. Talán Palesztina, vagy Egyiptom lesz most soron. Azért helyén való volna arról gondos­kodni,. hogy a -Földközi-tengeren i működő xenge salai (járók ellen ere- J lyesebben küzdjünk, mint eddig, • hogy legalább erősítéseket tudjon küldeni Anglia oda, a hol szükség lesz rájuk. Berlin, julius 31. >As Est ludősitójálól) A Marne melletti visszavonulás­ról a Vorwärts katonai kritikusa a következőket írja: A rövidebb frontra való visszavonulásunk azt jelenti, hogy vonalunk jelentéke­nyen megerősödött az ellenség uj támadásaival szemben, a melyek, úgy látszik, küszöbön állnak. Az f angol és francia sajtó a dolgok ilyetén fejlődését egyes részletek­ben előre látta és különösen Hervé ítéli meg lapjában igen szkeptiku­san az uj helyzetet, valamint az en- | ! tente legutóbbi operációját. Ezt a ! [ szkeptikus felfogást teljes mérték- j j ben jogosulttá teszik a. legfőbb né- * * met hadvezetőség taktikai intézke­dései. Foch hatalmas támadása hiábavaló volt, hasztalan hozott nagy áldozatokat, mert qzL ißieia- tiya a németek kezében marad. nagyjából áttekintve' ez a Mer:', tói való vis*?.*:- • ja: i ménye. A francia munKásoK nagy többsége a Kormány ellen Genf, fulius 31. (Az Est tudósítójától) Clénicnceau ellenfelei, a kiknek Long net a vezérük, nagy sikert aratlak a párisi szociálista gyűlé­sen. A gyűlés lelkes felkiáltások közben 1544 szavazattal fogadta el Longuet napirendi javaslatát, a melyen ott szerepelt a francia hadi­célok meg változtál ásónak és álta­lános nemzetközi szociálista kon­ferencia sürgős egybehivásának a követelése. Ezzel szemben csak 1172 szavazatot kapott Renaudcl javas­lata, a mely a londoni munkásérte­kezlet határozatainak megújítását akarta napirendre tűzetni.’ A sza­vazás után a kormány hlyei ott­hagyták a gyűlést. Azt jelenti ez az eredmény, hogy a francia mun­kásság nyolcvan százaléka határo- .ottan' állást foglalt a kormány gesz politikája ellen. Longuet, Aembat és Pressernan lépett ni őst a. párt vezetésében előtérbe.

Next

/
Thumbnails
Contents