Az Est, 1918. szeptember (9. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-01 / 204. szám

1918 * Vasárnap * szeptember t IX. évfolyam \ Budapest, Előfizetési árak: Egy hónapra— — korona X egyédéorm M *• korona Félévre ftf.— korona Egész évre.. — — S2.~ korona e Megjelenik délután r Egyes szám ára IX fllléh*, Minden közleményünk után* nyomása tilos Politikai napilap t Felelős szerkesztő: Miklós jindor Gonosz lélckmérgezés folyik a német iskolákban. Reventlovék, a fő háborús uszítok, tanárokkal és tanítókkal szövetkezve, ráve­tették magukat az iskolák ifjú­ságára, hogy gyűlöletet szítsa­nak lelkűkben mindenki ellen, a ki a tisztességes, megegyezéses békét akarja. Mindenki megvesztegetett; gyalázatos bérenc, a ki nem akar más népeket letaposni, le- igázná, német járomba beletör­ni. A ki nem hive a végletekig folytatott háborúnak, a ki nem esküszik örök gyűlöletet, az mind megvásárolt gazember. Reventlovék egészen messze mennek, s azt követelik a német ifjúságtól, hogy még a békekö­tés után se tekintse a jelenlegi ellenséget tisztességesnek és be­csületesnek. Ha a német ifjak lelke utálattal ki nem hányná ezt a hitvány, megmérgezett táplálékot, akkor ez azt jelen­tené, hogy Németország soha többó nem élhetne békében a világ népeinek nagyobbik felé­vel. Micsoda hatalmas fegyvert adnak ezek a vérgőztől megré­szegedett uszítok az ellenség po­litikusainak kezébe, a kik egy­re csak azt prédikálják, hogy a világháború nem más, mint a népek szabadságharca a porosz mi 1 itárizmus ellen. Hiába van eltelve a német nép nagy lelke a béke vágyával s mély emberszeretettel, hiába sovárog ez a lélek a munkás béke napjai után, az ellenség fő léhez ezek a szív mélyéről jö­vő sóhajok nem jutnak el, a nagy világ csak a Reventlovék rekedt kurjantgatásait hallja, az ő gyűlöletük és haragjuk vil­láink) fellegeit látja az égen. Tisztességtelen békét, lealázó megegyezést, olyant, a mely a haza megcsonkításával járna, senki nem akar. Sem a néme­teknél, sem nálunk. De az is bi­zonyos, hogy hóditó, sarcoló, le- igázó békét sem akarunk. Őszin­te, kiengesztelő békét akar min­den tisztességes ember, olyant, a mely után semmi gyűlölet, ke­serűség és szégyen ne marad­jon, s a mely lehetőleg kizárja, hogy n világ még egyszer bele­essen egy hasonló rémes bűnbe. Olyan békét akarunk, a mely a Reventlovokat (az entente Re- Ventlovjait is) örökre lehetet­lenné tegye. Másfél millió emberrel harcolt az entente egy hétig Berlin, augusztus 31. ■ . . . ‘ (Wolff-ügynökség) A franciák, éj az.angolok szünet nélkül folytatják Arras és Soissons között a nagy csatát, a nélkül, hogy eddig döntő eredményt értek volna el. E csatákban 27-én és 28-án Arrás és az Avre között 2S angol had- osztályt vetettek harcba, ezek közül tizet egynél többször, az A\;re és az Aisne között negyven francia hadosztályt, ezek közül ötöt kétszer. A .harcokban i észtvett tüzérségi formációk és egyéb csapatok be­számításával egy hét lefolyása alatt kerek másfél millió emberi vetetlek harcba a német front.ellen. Mindezek a hadosztályok teljesen kipihenten kezdték‘meg munkájukat s ezek voltak az entente legjobb csapatai. Az augusztus 28-ika óta eredménytelenül folytatott áttörési kísér­letüket az Ailetlc és az Aisr.e között az amerikaiak segítségével sem tudták élérni. Hiába ismételték meg 29-én az amerikaiak segítségével sürü tagozásu gyalogos csapatokkal, tankokkal és 150 egységből álló repülőrajokkal az áttörő kísérletet, mivel szokatlanul nagy veszteségükkel meshiusult.- • • Maurice tábornok szerint bizonyos az entente győzelme Rotterdam. augusztus 30. (Az Est rendes tudósítójánál: távirata) Maurice tábornok, az angol vezér­kar operációs irodájának volt főnöke, a Daily Chronicle-ben azt a kérdést fejtegeti, hogy lehetséges a nyugaton tökéletes győzelmet aratni. Véle­ménye szerint a nyugaton cl lehet érni a teljes győzelmet, sőt az bizonyos is, időpontja azonban áltól függ, hogy mire képes az entente a tekintetben, hogy Amerikát hajúkkal, Haig tábor­nokot pedig emberanyaggal ellássa. V. D. 71 németek rendben vonulnak vissza Rotterdam, augusztus 30. A Beute r-ü g y n ö k s é g hadi­tudósítója jelenti a francia frontról: A németek a Sommeíól délre ma az egész vonalon ellentámadásokat intéztek. Ellenállásuk észrevehetően erősebb azokon a pontokon, a hol mi támadunk. Egyébként az el­lenség rendben vonul v i s z- sza. A Mangin-hadsereg rendkívül nehéz terepen, a Laííaux fensikoa harcol, a ho! a németek rendkívül erős állásokat foglaltak el, melyeket csak nagyobb erőkkel lehet átkarolni, mert a németek mindkét oldalúit megszállva tartják a völgyeket. V. D. Anglia nem tárgyal békéről, a mig a német nép tűri a nagynémetek uralmát Jl„belátásos“ németekkel hajlandó becsületes békétkötni Lord Robert Cecil az entente békefeltételeiről StocJJiohn, augusztus 30. Az AtletícCnda és az Ajtón- bladed hasábjain megjelent , békecikkek alkalmából a Stockholms Tidningen tudó­sítója Lord Robert Cecilt, a ki ez idő szerint a külügy­miniszteri helyettesíti, nyilat­kozatra kérte fel a skandi­náv közönség részére. E felszólításra válaszolva Cecil a következőket jelentette ki: — Teljesen valótlan, hogy az en­tente vezető állami ér fiai, mint az Allehanda és az Ájlonbladed állítják, n(em hisznek a német vereség lehetősé­gében. A németek gyakran hangoztat- ják' azt a meggyőződésüket, hogy egyik fél sem érheti el a katonai dön­tést. Ez kétségkívül áll Németország­ra, de nem az enlenlera. Foch fényes eredményei és a kimeríthetetlen ame­rikai erősítések állandó özönlése az entente-kormány óknak és katonai tanácsadóiknak minden okot meg­adnak a bizalomra. Az entente nem szándékozik magát a német népen Jzerkcsn VII• kerütet.J&Tséb?9k8rWt9 KiadShluatcMrl üli., ErzséifrtokörBt '<S|r|<fcl Flók-kiaitóW^^alok V„ Vilmos cl éi IV., Vdcl*étca 12. Wiens 1l\&markt ?J mint egyénen luegboszuhii, vagy Vémcíország jövendő létét és nemzeti virágzását fenyegetni. De el van ha­tározva annak kikényszerítésére, hogy , i Németország teljes elégtételt 1 adjon a bűnökért, a melyeket i elkövetett, elsősorban Belgium• mai szemben. Egyébként az entente addig, a mig a német nép világosan nem mutatja, hogy elveti azt a fegyverkezési cs világhatalmi politikái, a mely a többi! között a hallatlan katonai gépezet megteremtésében, illetve ennek nyu­godt 1 ürésében állott s a mely Európa terrorizálását célozta, a mig a német nép tehát nem mutatja, hogy elitéli ezt a politikát, az entente nem fogja idejét vitatkozásokkal töl­teni, melyek hiábavalók volnának, mert csakis azon az alapon épülhet­nének fel, hogy az ellentétek forrása a maga egészében megmaradna. Bár Anglia lakossága nem szén- védi azokat a nélkülözéseket, a melye- > két a- háború sajnálatos módon Skandinávialakosságára hárított, más tekintetben viszont rendkívül sok és nagy személyes és anyagi áldozatot kell hoznia. Jinglia egyáltalában nem akarja a háborút fölösleges módon meghosszabbítani, de bármibe kerül is, híven kilarl elvei melleit, a mig esek teljesen nem érvé- nyesülnek. Bár Németországban van- nak elemek, a melyek tárgyalásokai kívánnak, de ezek ez idő szerint még is szemmel láthatóan azoknak az erőteljesebben fellépő elemeknek a hatása alatt állanak, a kik Freytag. Loringhofentábornokkal együtt azon a nézeten vannak, hogy a történelem tanitása szerint sem Európában, sem a világ más részében az a politika, a mely nem hatalmon épült, állandó sikereket nem arathatott. A tisztán hatalomra építő politika azonban tárgyalásokkal összeegyez- tethetlen, még ha azok, a kik afi ilyen politikát támogatják, a leg­utóbbi események hatása alatt arra a meggyőződésre juloltak is, hogy helyes dolog kissé félrehuzódni és a tárgyalásokra hajló elemeknek a szín­padon helyet adni, a magasabb német körök folytatnák a jövendő háború­ról való elmélkedéseiket és a hatalmi politika hivei csak egy pillanatra

Next

/
Thumbnails
Contents