Az Est, 1919. március (10. évfolyam, 52-75. szám)

1919-03-01 / 52. szám

ZESESZSZSZSZSZSZSSZ Előfizetési árak: Bgs hónapra~ • 5.— korona Negyedéorm m « W.- korona \ Félévre SO.- korona Égése éorem ~ . ffO.- korona ^ Megjelenik délután ^ Egypa szám ára 20 fillér*« Minden közleményünk után* nyomása tilos Politikai napilap «•* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség» Olt« kerület, Erzsébetikärat 7^ Kiadóhivatal: <211., Erzsébet’körút 18—90. Flók^kladóhlvatalok t <?•> Vilmos császáriul 14. sws és IV., VAchutoa 19. Wien: /., Kohtmarktr. Párisban semleges zónát állapítottak meg a magvar és román csapatok között Genf, február 27 (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Jé békekonferencia úttal megbízott katonai szakértők már beterjesztették javaslatukat a magyarok és a romá* nők között Erdélyben me g áll a p it a n d 6 semleges zóna ügyében. Jt javaslat tartalmáról még nem tudni semmit, csak a Matin jegyzi meg, hogy ezen a módon véget vetnek* a német* magyar spekulációnak és propagandának, a melyet a bukovinai határtól a Bánátig űztek. B. ül. Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pártiból táviratozzak: Jé Versaillesi legfőbb haditanács ma közölte a békekonferenciával, hogy milyen megállapodásra jutott az Erdélyben a magyar és román csapatok között létesítendő semleges zóna ügyében. Ji konferencia helyeselte a megállapodást, melyről azonban részleteket még ne m lehet tudni. V. D.-rí ;. í A legtermékenyebb és leggazdagabb elmék némasá­ga fekete árnyékkal ásitott az sleven magyar közélet egén. tJgy névtelen és gazdátlan ter- .or vasmarka kapcsolódott a orbokra és mint valami lidére- lyomás gubbasztott a lelkeken. iíegzavarodva néztek egymásra íz emberek, az egyesek csak­úgy, mint a tömegek. Egy irá- lyitó felvillanást vártak, egy ütést, egy megszabadító jelet, logy az elhallgatott vélemények orrása ismét buzogni kezdjen. A megszabadító íge elhang­zott. Károlyi M ilxály, az elnök, a nemzet vedére üzente minden­kinek. Kijelentette, hogy a kor- ■bány senkit sem üldöz, a ki el- /i liareot folytat. Legyen kom- nunista vagy más pártbeli, tar- ozzék jobbra, csatlakozzék bal- a, A szó, az elv, a gondolat, a propaganda mindenkié, a köz- ársaság nem fogja elvenni sen- itől azt a kincset, melyet éppen d adott. írhat, beszélhet, hirdet­het, vitázhat minden ember az elvek porondján. Határát' azonban nem lépheti át. A zendülés, a puccs, a titkos liga, a tömeglázitás, a gépfegy­ver, a megyei urak összebuvása jeni tartozik az elvi harc fegy­vertárába. A kommunista tá- nadás, mely újságot rombol és endőrt gyilkol, éppen úgy lá­zadás, mint a rojalisták kamor- ’ája. A népköztársaság fegy- 'errel és erővel védi jogait és étét ezek ellen és törvénynyel ujt jobbra is, balra is, ha kell. Ezt mondja Károlyi, ezt iize- d mindannyiunknak. A lelkek legszabadultak egy nagy bi- mytalanságtól és megnyilat- kozhátik minden gondolat. Úgy a hogy született és addig, mig az elvek határain nem téved át. Büszkén és hálával fogadjuk a köztársasági elnök iránymuta­tását, mely lenyűgözött vélemé­nyek szárnyát oldja meg. A nép- íöztársaság védelmére szál föl valamennyi, mert a ki ellenség volt, — eddig is a sötétben dol­gozott. A sötétben bujkáló urak szem­be fogják találni magukat mim denkivel, a ki az elvek fegyveré­vel harcol. Az aknamunka, a tit­kos rágódás nem tud elvi küz­delemmé finomodni. Ezekre nem vonatkozik a megváltó nyilatko­zat igéje, az ifjú köztársaság le kell hogy törje őket. Nem terror­ral. hanem a törvény, pallosával. Hága, február 27 (As Est kiküldött munkatársának távirata) Amerikai körökből kaptam a következő nyilatkozatot: Tévedés lenne azt hinni, hogy a központi hatalmakat csak a békeszerződés aláírására hívják még és velük részletesebben nem is tárgyalnak. Meghívásuk azon­ban mindaddig lehetetlen, míg a , szövetségesek egymás között, Páris, február SS (A Magyar Távirati Iroda szikra- távirata a budapesti rádióállomás utján) Az öt nagyhatalom tizes bizottsá­gának mai tanácskozásai folytán igen valószínű, az, hogy egy önálló rajnai köztársaságot fognak alkotni. A fran­ciák állandóan ellenezték azt, hogy a Rajna balpartja német terület ma­radjon. Az első javaslat az volt, hogy a Rajna balpartját Franciaország annektálja, a szövetségesek azonban rámutattak arra, hogy ezzel csupán újabb Elzász-Lotharingiát teremtené­nek. Erre azután azzal az indít vány­nyal léptek a békeértekezlet elé, hogy ezt a vitás területet külön állammá szervezzék és helyezzék a népszövetség ellenőrzése alá, A legújabb javaslat, a mely, úgy Látszik,, általános bfiLsoslääsel talál. legalább a tökérdésekben, teljes megállapodásra nem jutnak, mert különben az a veszedelem áll elő, hogy különféle intrikák még jobban késleltetik a béke müvét. A mostani előzetes tárgyalások nem terem­tenek befejezett ténye­ket. Wilson, sőt Anglia sem akar olyan békét, a melynek a’apja egyedül a hatalmasok dik­táld akarata. Adorján Andor. kozik, az, hogy rajnai köztársaság létesüljön és ez mindaddig a nép • szövetség védelme alatt maradjon, a mig Németország a reá rótt kártérí­tést a szövetségeseknek meg nem fizette. Ennek az időnek az elteltéve a rajnai vidék teljes önrendelkezési jogát visszanyeri, és ha Németország­hoz csatlakozni kíván, akkor akadály­talanul csailakozhatik hozzá. Francia- ország e megoldásba beleegyezett és en­nek folytán valószínűleg a békeértekez­let is el fogja fogadni. A rajnai határ rendezése A franciák követelik a Saar*medencét Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Ncws-n&k jelentik Páris­iül: A békekpatereacia legközelebb. két igen súlyos kérdést tárgyal • az adriai problémát és a Rajna balpart. jának ügyét. A franciák történelmi és gazdasági okokra alapítják igényü­ket a Saar-medencére, de nagyon két­séges, hogy a konferencia támogatja-e majd ezeket az igényeket. A szövetsé­gesek azt mindenesetre elismerik* hogy Franciaországnak vannak bizo­nyos igényei e vidék bányatermé­keire, ezért garantálni fogják a Fran­ciaországnak szükséges kőszenet. A Journal des Debats szerint abban az esetben, ha Ausztria csatlakozik Németországhoz, a rajnai tartományt el kell választani Poroszosrzágtól és a folyó balpartján önálló rajnai álla­mot kellene alakítani. A párisi Intransigeant szerint a Rajna balpartjának kérdését a kö­vetkezőképp oldják meg : katonai te­kintetben a Rajna lesz a határ és a szövetséges csapatok a Rajna-partot katonailag megszállják, legalább is egy bizonyos hosszú időre. A vidék lakossága továbbra is Németországhoz fog tartozni, de bizonyos politikai és gazdasági kötelezettségei lesznek, me­lyek megtartására népszövetség jog fel­ügyelni. V. D. A volt monarchia adósságai és az entente Rotterdam, február 27 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A békekonferencián Crespi a szö­vet ségkőzi pénzügyi bizottság nevé­ben ismertette azokat az intézkedé­seket, melyek azért szükségesek, hogy a monarchia március elsején esedékes adósságkamatjainak kifizetését biz­tosítsák. Minthogy a volt monarchia különböző államai között erre nézve nincs megegyezés, a bizottság javas­latait fogadták eL V. D. A magyar erdők harmad• részét követelik az olaszok London, február 35 Olaszország a volt osztrák és ma­gyar monarchiától hatszáz millió főni sterlinget követel háborús kárai­nak megtérítése fejében, mivel azon­ban kérdéses, hogy az egykori mon­archia képes lesz-e ilyen összeget fizetni, Olaszország hajlandó bizo­nyos engedményekre olyformán, hogy az idők folyamán ki lehessen aknázni ezeknek az országoknak természeti kincseit és segédforrásait. A terv az, hogy az összeg harmadrészét építkezési fában jogja elfogadni Olaszország, úgy hogy öt év alatt 8 millió köb­méter fát kapna. A háború ki­törése előtt Olaszország körül­belül 4 millió köbméter építkezési tát importált Ausztriából és Magyar- országból, s ez a famennyiség a föld- rengéspusztitotta vidékeken jó szol­gálatokat tett az inséglakások épi- Usfciüja. A békekonferencia önálló rajnai köztársaságot akar Az entente tárgyalni fog a központi hatalmakkal

Next

/
Thumbnails
Contents