Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)
1919-04-01 / 76. szám
2. oldal. f Az olaszok elfogadták az entente ajánlatát az Aldria partvidékeire Berlin, március 31 -ig Est rendes tudósítójának távirata) Kerülő utón jelentik Rómából.* A minisztertanács arra való tekintettel, hogy Olaszország magára hagyatva nem képes érvényre juttatni az Adria partvidékére támasztott igényeit, elfogadta a szövetségesek ajánlatát, amely azonban csak ideiglenes rendezésnek tekinthető. A páncélszekrények felnyitása Végrehajtási utasítás a Forradalmi Kormányzótanács XIII. számú rendeletéhez 1. f. A pénzintézeteknél lévő béreltpáncélrekeszek (sale) felnyitása 1919. évi március hó 31-ik napján veszi kezdetét ; ebből a célból a pénzintézeteknél délelőtt 8—12 és délután 3—7 •óráig kell hivatalos órát tartani. • 2. §. A pénzintézeti tisztviselőkországos egyesülete a felnyitást teljesítő, bizottságba a maga részéről , megbízottait a Budapesti Giró- és Pénztáregyylet tisztviselői sorából küldi ki. , 3. §. A XIII. számú rendelet szerint .külföldnek a korábbi vámkülföldön kívül Horvát-Szlavonországok, Fiume 's az azelőtt a birodalmi tanácsbanképviselt országok (Ausztria) területét ■keil tekinteni. 4. §. A felnyitás időpontjáról arekeszbérlőt a legcélszerűbben a kulcsok átvételéről szóló elismervényen lehet értesíteni; a pénzintézet az értesítésban a bérlő részére tűzzön ki nap,tóra és perc szerint meghatározott határidőt azzal, hogy abban az esetben,aha a bérlő a kitűzött időponton túl öt percnél tovább késik, távolmaradása a felnyitást nemn gátolja. 5. §. Belföldi pénzintézet részéről kiállított betétkönyveket a jelenlévő félnek kívánságára fel kell szolgáltatni, ellenkező esetben pedig a bérlő letétjébe helyezni; külföldi pénzintézettől kiállított betétkönyveket minden esetben a fél letétjébe kell helyezni. Külföldi értékpapírok a félletétjébe helyezendők. Az "Osztrák-Magyar Bank " által kibocsátott és más pénztárjegyek , szintén a bérlő, letétjébe helyezendők és értéküket beváltás után folyószámlán javára kell írni 6. §. Belföldi ezüst érméket névértékben kell a bérlő javára írni; s ezeket a darabokat az intézet továbbirendelkezésig forgalomba nem hoz• hatja. ^1 7. 11. Aranyérmeket és külföldi , pénznemeket a megállapított árfolyamjegyzék szerint kell jóvá írni; az ■ árfolyamjegyzéket folyó hó' 29-től • kezdve a Pénzintézeti Központ pénztárában, lehet átvenni. , 8. §. Vitézségi és más hasonló érmeket, valamint rendjeleket, ékszerének kell tekinteni;irományokat csak *a pénzügyi népbiztosság engedélyé,ve) lehet kiadni. 1. §. A rekeszben talált lezárt csomagot vagy borítékot fel kell bontani és tartalmát a XIII.számú rendelet, valamint a jelen utasítás szerint kezelni. 10* ?. A személyazonosság megállapotása tekintetében és egyébként előírt óvatossági rendszabályok változatlanul hatályban maradnak. Meghatalmazást akkor lehet figyelembe venni, ha kifejezetten a rekesz tartalma feletti rendelkezésre szól, a meghatalmazó elhalálozása esetére is hatályos és 1. vagy az intézet két tisztviselője előltemezte; 2. vagy az aláírást állami közjegyző hitelesítette ; 3. vagy pedig a más alakban kiállított meghatalmazás alapján a meghatalmazott a képviseleti jogkört már huzamosabb időn át tényleg gyakorolta. 11.$. A kulcsok átadása az 1919. évi március hó 20. napján kezdődik és nyolc munkanapon át tart. Azokról a rekeszekről, a melyeknek kulcsa elveszett, az adófelügyelő 3 megbízottjának kell jelentést tennni, aki jegyzékbe foglalja. Ezeknek, valamint oly rekeszeknek a felnyitásáról, amelyeknek bérlői a kulcsot át nem adták, külön rendelkezés fog történni. 12. §. Az eljárásról három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, a Pénzintézeti Központ pénztáránál folyó hó 31-ik napján átveendő nyomtatványok felhasználásával. Egy példányt a rekeszben kell elhelyezni, a másodikat az adófelügyelőnek átadni, a harmadikat pedig a félnek kiszolgáltatni. 13. §. A ládaszezorban lévő értékeknek, úgyszintén a szabad letétben elhelyezett lepecsételt borítékoknak felbontásáról későbben történik intézkedés. II. §. Az egy napon felnyitásra kerülő rekeszek kulcsait célszerű külön borítékban előkészítve rendelkezésre tartani. Budapest, 1919. évi március hó 28. A pénzintézetek ellenőrző bizottsága Biermann s. k. Dr. Iván s. k. A francia szocialisták tiltakoznak a fegyveres beavatkozás ellen Izgalmas vita a kamarában Horn, március 39 Párisi jelentése szerint Pichon legutóbbi beszéde a pártokat nem elégítette ki. A szocialisták a szónokot többször megszakították és az orosz expedíció terve heves vitákat idézett elő. Frederic Brunei kijelentette, hogy ugyan nem bolsevista, azonban minden oroszországi katonai intervenciónak ellene van. A szövetségesek hibát követtek el, amidőn a hercegszigeti megbeszélést visszautasították. Marius Moulet megtámadta Pichont és azt mondotta, hogy amíg a kormány a bolsevizmust dekadensnek jelenti ki, addig Magyarország is bolsevista állammá lett. Magyarország és Oroszország és talán Németország is szövetkeznek Franciaország ellen. Ezzel a mozgalommal szemben hasztalan Tiábornt viselni, mert a fegyverek kiesnek kalóriáink kezéből. Egyik gyarmati századunktól, mondotta Moutet, levelet kaptam, melyben visszahívásukat kérik. Mert a katonák nem akarnak többé az oroszok ellen küzdeni. Oroszország irányában csak a tiszta semlegesség politikája követhető. Cachin azt követelte, hogy a kormány ne támogassa az ellenforradalmárokat. A csapatokat vissza kell vonni s a blokádot meg kell szüntetni. A mind fenyegetőbbé váló forradalmi mozgalom már Angliára is kiterjedt a szocializálás jelszava alatt. .A kormányoknak sietniük kell a csapatokat visszavonni, mert különben a ragályt magukkal hozzák. Az egész sajtó elégedetlen Pichon beszédével. Páris, március 30 (Havas.) A kamara tegnapi ülésében 411 szóval 97 ellenében elfogadta a hadügyminisztérium költségvetési provizóriumát a második negyedévre. A bécsi magyar munkások a proletárdiktatúra kikiáltását követelik Bécs, március 31 (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Tegnap délelőtt a Dreher-termekben a bécsi magyar munkások, számra mintegy kétezren, összegyűltek a magyarországi proletárdiktatúráról szóló hírek meghallgatására és csatlakozásuk kimondására. A gyűlés elnökéül Gosztonyi Mária elvtársnőt kiáltották ki. Benedikt elvtárs (Budapest) német nyelven részletes jelentést tett, amelyben kifejtette, hogy Oroszország mellett eddig Magyarország az egyetlen állam, amely el van határozva arra, hogy szembeszáll az entente kapitalista imperializmusával. Ezután a Vörös Hadsereg szervezéséről beszélt, majd így folytatta : — Németország és német-ausztriai elvtársak, tőletek függ, vájjon a szocializmus Európában győzni fog-e, vagy megsemmisülni. Két napi bécsi tartózkodásom alatt sok elvtárssal beszéltem és mindenütt azt hallottam, hogy azententetól nem lehet kikezdeni, mert szükség van a tőle kapott élelmiszerekre. Mi Magyarországon szintén folytonosan azt hallottuk, hogy rá vagyunk utalva az entente szén- és nyersanyagszállításaira és hallgattuk ezt addig, amíg egy szép napon azt mondottuk, hogy most már elég! Nálatok, osztráknémet elvtársak, ugyanez a helyzet. Német-Ausztria még nincs egészen az entente zsebében, de napról-napra jobban hatalmába keríti. Ami kenyeret az entente nektek szállít, azt a magyar proletariátus is megadhatja nektek. Mi, a forradalmi Internacionálé tagjai, inkább éhezünk, semmint megengedjük, hogy a nemzetközi imperializmus, ha csak hónapokra is, győzzön. (Hódéljen-kiáltások.) Pór elvtárs a szociáldemokrata és a kommunista párt összeolvadását fejtegette. Elvtársak, akik itt Bécsben vagytok, akik éheztek, akik munkanélküliek vagytok, lépjetek be a magyar Vörös Hadsereg soraiba, mutassátok meg ezzel, hogy igazi szocialisták vagytok. Arról van szó, hogy a szocializmus győzzön, vagy pusztuljon. Le a burzsoáziával! Éljen a nemzetközi proletariate diktatúrája ! (Élénk Hoch- és éljen-kiáltások.) Barabás (Budapest), Deutsch (Budapest) elvtársak és több más szónok magyar és német nyelven propagálták ezután a Vörös Hadseregbe való belépést, mire Benedikt elvtárs a következő határozati javaslatot terjesztette elő : 1.-A gyűlés szívből fakadó lelkesedéssel veszi tudomásul, hogy a magyarországi öntudatos proletariátus hatalma tudatára ébredt,és proklamálta a tanácsdiktatúrát,mint magyarok és mint proletárok minden tekintetben csatlakozunk a magyar tanácsköztársaság követeléseihez,úgy látjuk, hogy a szavak ideje elmúlt, és a tettek kora következett el. Ezért követeljük a német-ausztriai szervezett proletariátus azonnali fegyveres hatalmát, a tanácsdiktatur azonnali kikiáltását, azonnali csatlakozást a magyar tanácsköztársasághoz. Kijelentjük, hogy méltó tagjai akarunk lenni a harmadik forradalmi Internacionálénak és inkább meghalunk, semmint hogy további habozással árulói legyünk a kommunista Internacionális proletariátus ügyének. * A határozati javaslatot viharos éjjen- és Hoch-kiállások közben egyhangúlag elfogadták. Ezután választások útján kiegészítették a bécsi magyar munkástanácsot. A szomszédos házakban elhelyezett nagyszámú rendőrnek semmi dolga sem akadt, a gyűlés teljesen zavartalanul folyt le. Kedd, b. A proletárs túra eredményei végő népbiztoshelyettes beszéde az orosz tanulságokról — ’Az Est tudósítójától — A fuvarozási, szállítási és közlekedési munkások vasárnap délután késől órakor gyűlést tartottak az Andrássyút végén levő milleniumi emlék előtt, amelyen az esős, hideg idő ellenére is több ezer ember jelent meg. Elő-ször egy munkásokból alakított dalárda elénekelte az Internationalst, majd Gabonás Sándor, a fuvarozó munkások szakszervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket s Vágó Béla belügyi népbiztoshelyettest, akirő gyűlés szónoka volt. Ezután Vágó Béla mondott hosszabb beszédet. — A háború előtti gazdasági válságok — mondta — és a háború bebizonyították, hogy a kapitalista termelési rend többé nem képes fentartani a világot. A háború azonban lehetségessé tette, hogy a munkásság kezébe vegye a hatalmat, mert elpusztította a burzsoázia legerősebb erőszak-szervezetét, a hadsereget. Október 31-ikén nálunk a munkásság nem vette kezébe a hatalmat, nem törte össze a burzsoázia minden berendezését, sőt megvédte a burzsoázia magántulajdonát. Megmaradt tehát a tőkés erő is a munkásság ereje mellett és ez a két erő örökösen keresztezte egymást. De a tőkés társadalom többé nem volt képes a hatalmat megtartani és a termelést szervezni ,és ebből a helyzetből nem volt más a menekülés, csak az, hogy a munkásság átveszi a hatalmat. Nekünk, mikor átvettük a hatalmat, első dolgunk volt a burzsoázia erőszak-szervezeit megsemmisíteni. A vallásnak az állammal való minden kapcsolatát megszüntettük. Kezünkbe vettük az iskolát, megszüntettük a régi közigazgatási rendszert, a vidéken mindenütt munkástanácsok és direktóriumok vették át a hatalmat. Burzsoá-sajtó nincs többé, elvtársaink akármilyen lapot olvasnak, abban csak szocialista cikket találhatnak. — A bíráskodást megszüntettük, most már csak forradalmi törvényszékek fognak bíráskodni. Eltöröltünk minden burzsoá-intézményt, megszüntettük a magánvagyont. Ami pénzt elrejtettek a burzsoák, azt is el fogjuk venni tőlük, elvettük ékszereiket, házukat. Több történt a proletariátus érdekében, mint eddig ezer esztendő alatt. A burzsoázia egy része azonban kétségbeesetten fogadja a sorsot, amely reájuk vár és amelyet ők rettentőnek tartanak: a jövendő társadalomban dolgozniok kell majd, hogy megélhessenek! Ez sokakat ellenforradalmi mozgolódásokra fog kényszeríteni, ellenforradalom van most is és lesz ezután is. Ezt az ellenforradalmat le fogjuk verni. Nagyon valószínű, hogy az entente-tal háború nélkül úszhatjuk meg a dolgot. Mi őket bántani nem akarjuk, de lehet hogy mégis meg fognak támadni minket. De ha jönni fog az entente, itt szervezett vörös hadsereget talál és ha győzni akar, legalább egynéhány millió embert hozzon magával, mert minden magyar vörös katona oroszlán bátorsággal veti majd magát a harcba és fel fog érni húsz ellenséggel is. A magyar proletariátus meg fogja védeni az országot. Hadihelyzetünk jó. — Küzdelmünk sorsára igen fontos as élelmezés kérdése is. Az élelmezést aligha lehet úgy szervezni, mint