Az Est, 1919. október (10. évfolyam, 71-96. szám)

1919-10-09 / 77. szám

Budapest, 1919 * Csütörtök * október 9. Előfizetési árak: Egy hónapra ... 15.—korona Negyedévre ...... 42.— korona Félévre 80.— korona Egész évre......... 160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap •n FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR­­ Censurati Jttbm­­. ‘ ~'' T * J X évfolyam % 77* szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetku­ratt* ~ túladó hivatal: VII., Erzsébetek Urat 18—20.sz. Fiókr kiad­ó hivatalok: V., Vilmos császárait 14. szám és IV., Váci utca 12. Wien : I., Kohlmarkt 7. Leálcázva, közönséges bűntettek hőse gya­nánt áll előttünk az a politikai kalandor, a­ki még ma egy esz­tendeje is úgy exponálta ma­gát, mint a béke apostola, a nép megváltója, a szabadság­ és függetlenség hőse. Noha szel­lemi képességeiről tiszta képe­­volt mindenkinek, millió és mil­lió ember bízott benne és hitte, hogy a sors különös szeszélye Károlyi Mihályt jelölte ki ar­ra, hogy hazáját a háború csa­pásától megszabadítsa. Makacs akaratm­­ővel el tudta hitetni, hogy ő az egyetlen, a­kivel az entente szóba áll, a­ki­nek kedvéért bocsánatot és ke­gyelmet kap Magyarország, a legyőzött központi hatalmak tagja. Ezt hallottuk uton-útfé­­len, még Belgrádban is ezt ,mondta a francia tábornok, a­ki Károlyiban oly kegyetlenül megalázta hazánkat.­­ A­ békeszerző, a földosztó lapostol azóta alaposan kiábrán­dította magából a világot. Meg-, mutatta, hogy benne olyan csa­pással sújtotta a végzet ezt az országot, a milyenre ezer esz­tendős történelmünkben nincsen példa. Ha leírjuk, hogy tatár­járás, mohácsi vész, 1849, ak­kor nyugodtan odaírhatjuk a Sorba: Károlyi Mihály. [Az első magyar köztársaság ’elnökét milliók eltüntetésével­­vádolják. Politikai becstelensé­geinek koszorújába még a kö­zönséges bűnök virágait is bele­kötötte. Hazug és álnok poli­tikus volt és mint ember is meg­vetésre méltó. Az utolsó ember, a­ki kezet fog vele, az a csendőr lesz, a­ki csuklójára rárakja a vasat. Sorsában nincs egy tra­gikus vonás, cselekvésében egy enyhítő körülmény.­­•■ Nincs az a fertőzött sár, a­­mely méltó volna rá, hogy belőle szobrot gyúrjanak neki. És alak­ját mégis meg kell őriznie a tör­ténelemnek és a messzi utókor szemei előtt is örökre frissen kell ott állni emlékének, mint a politikai j­ellem­telenség, hit­ványság és csalás s mint az em­beri aljasság halhatatlan alak­jának. Oda kell szögezni gyalá­zatának oszlopához, a jóhisze­­műek­­okulására, s a hazaszere­tetükben megtántorodottak örö­­­kös elrettentésére. / Csak gáz­szenet és speciális szenet kapunk a külföldről Causey ezredes budapesti tárgyalásai — Az Est tudósítójától — Magyarország szénellátásának ügyében tegnap nevezetes lépés történt Budapesten. Ide­­érkezett az európai szénbizottság egyik leg­nagyobb tekintélyű tagja, Causey amerikai ezredes, hogy a kormány­nyal és a bányaérdekeltségek meg­bízottjaiva­l­s írva) ország ezenel­­látásának kérdéséről tanácskozzék és az európai­ szénbizottság nevé­ben megállapítsa, hogy Magyar­­országnak milyen mennyiségű szénre van szüksége. Az ezredes külön-külön érteke­zett a kormány egyes tagjaival, majd délután a volt királyi palo­tában egymásután több tanácsko­zást tartott a különböző érdekelt­ségekkel. Az első és legfontosabb értekezlet­­ az volt, a­melyen az Országos Szénbizottság vezetője, Bau Gottlob, az érdekeltség részé­ről, mint a Gyáriparosok Szövet­ségének megbízottja, Hegedűs Ló­ránt, a különböző bányatársaságok képviseletében pedig ifjú­­dr. Cho­­rin Ferenc, Vida igazgató és má­sok vettek részt. Elég szén van a magyar bányákban Causey az ülésen kijelentette, hogy az európai­­ szénbizottság na­gyon szívesen áll Magyarország rendelkezésére, azonban elvárja, hogy Magyarország csak annyiban kérje a külföldi bányák támoga­tását, a­mennyiben saját termelé­séből nem volna képes, a szükség­letét ellátni. Ehhez az európai bi­zottság annál inkább­ ragaszkodik, mert az egész világon szénhiány van és csak a termelés végsőig való fokozása adja meg a lehetőséget, hogy a szénválságot úgy a hogy átélhessük. Az angol kiküldött bevezető sza­vai után általános megbeszélés kö­vetkezett, a­melynek során Causey több ízben felszólalt és minden al­kalommal elárulta, hogy Magyar­­ország széntermeléséről isa Szén­­szü­kségletéről a lehető legnagyobb pontossággal van tájékozva. Az ő számításai szerint Magyarország saját termeléséből képes fedezni a mezőgazdasági és ipari szükségle­teket csak a gáztermeléshez, a szobai üléshez és a magas hőfokú szelfékfű -berendezed­ő myművezet* amerikai gőzmozdonyok, valamint hajógépek ellátására 'van külföldi szénre rászorulva. Fokozni kell »' termelést Az ország jelenlegi ideiglenes (ezt a szót többször használta* a­mi általánosan feltűnt)' határai kö­zött lévő magyar, szénbányák nem termelnek eleget, jóllehet termelő­képességük igen számottevő. Mikor megjegyezték, hogy a munkások munkateljesítménye sokkal ki­sebb, mint azelőtt volt, azt felelte, hogy megvannak az eszközök a munkások munkakedvének fokozá­sára. S a­mikor azt hallotta, hogy ennek bizonyos politikai akadályai is vannak, mert a jelenlegi irány-­­zat nem kedvez a munkásságnak­, angolos egykedvűséggel azt felelte, hogy ez Magyarország belső poli­tikai ügye és nem tartozik az európai szénbizottság elé. [Vagyis a­ magyar kom­ány és a magyar politikai pártok dolga, hogy milyen politikát akarnak kö­vetni a munkássággal szemben és hogy­ vállalják-e annak az ódiumát, hogy esetleges hibás politikájuk miatt, nem kap az ország elegendő szenet. A specifikus szenekre vonatkozó­lag­ egyébként­ kijelentette, hogy a m­ühriseh -ostraui bányavidékről bizonyos mennyiséget Magyaror­szág is fog kapni, azonban a szál­lítás terjedelméről és időpontjáról csak tájékoztató kijelentések tör­téntek. f1 Tárgyalás Prágában Az ostraui szénnek a budapesti, gázgyártás céljaira történő meg­szerzése végett különben dr. Ripko Ferenc, a gázgyár igazgatója Prá­gába utazott, a­hol a cseh kor­­mánynyal fog közvetlenül tár­gyalni. & i-Jfi ’!Sl v * Causey tárgyalt a kórházak szén­ellátásáról is és este tizenegy óra­kor a keleti pályaudvarról Bécsbe utazott.­­ Beszélgetés Causey ezredessel Budapest és Magyarország szénellátásáról A keleti pályaudvar üvegburko­­lata alatt, az indulási oldalon, az első vágányon három kocsiból álló különvonat állott készen kedden este, hogy Bécsbe vigye Causey amerikai ezr­edest, a­ki a központi hatalmak szénellátási ügyeinek egyik vezetője. A pályaudvar teljesen le van mostanában zárva, csak román őr­ségen keresztül lehet bejutni. Oda­bent teljes rend, mély némaság. Az amerikaiak különvonata körül. k£t hálókocsikalauz forgolódik, fetezik fel a nagy bőröndöket, mindeniken cédula az amerikai színekkel és ez­zel a felírással: American Relief Comission. Féltizenegy előtt néhány perccel" érkezett meg Causey ezredes. _ Bemutatkozás után m­egkértük, hogy mondjon valamit Magyaror­szág népének a szénellátás kérdé­séről, mert az ország retteg a tél­től és Budapest úgy érzi, hogy menthetetlen. Causey ezredes egyenruhában van. Középtermetű, túl lehet az öt­­venen, kis, őszes bajusza kurtára nyírott, szeme nézése gondolkodó* arca az első pillanatra kemén­yvo* nalú. 'JT Kérdésünkre így felelt ! — Felvilágosítást voltakép­pen nem adhatok, ez nem tar­tozik rám. Különben is a tár­gyalások még nem­­értek vé­get. Forduljon Rau úrhoz, a­ki a magyar szénügyeket ve­zeti. Ő mindenről kimerítően­ beszélhet. ,4­­.*■ , ^-r-Cyal annyit mondjon, ezredes.

Next