Az Est, 1919. november (10. évfolyam, 97-122. szám)

1919-11-01 / 97. szám

Budapest 1919 * Szombat * november 1 Előfizetési árak : Egy hónapra . II.— korona Negyedévre ...... 42.— korona Félévre ............ SO.— korona Égés* évre.....­.„ 160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap *•» Felelős szerkesztő: Miklós Andor jensurat: Nutlu X évfolyam *97. szám. Szerkesztőség: VII. keriülett Erzsébet*körut 7. Kiadóhivatalt VII., Erzsébete körut IS—SO.sMe­diókz kiad­ó hivatalok 1­0., Vilmos császáreut 14. szánt és IV., Váci utca 12. Wien : Kohlmarkt 7. Tanulságos les termékeny írással emléke­zett meg tegnap gróf Andrássy Gyula a forradalmi évforduló­ról. Egy történelmileg iskolá­zott agy és egy művelt lélek gazdagságával szólt hozzá a kérdéshez. Bámulatos elfogu­latlansággal beszélt emberek­ről és eseményekről. Hangjá­nak, a mely joggal tarthat igényt arra, hogy az ország minden hű polgára meghall­gassa és kövesse, az az alap­­motívuma, hogy változzunk meg! Romokban fekszik minden, a­­m­i szent és drága nekünk, a romok helyén fel kell építeni az új Magyarországot. A­ki tu­datosan bűntényt követett el a haza ellen, mondja Andrássy, lakói jön, bárki legyen az. Kér­lelhetetlen szigorral, de nem boszuval és szenvedélylyel kell keresni a megtorlást. -T:A boszu és ez ezerszer igaz — a for­radalom folytatása.“ „Mi, a­kik az újraépítés mun­kájában részt veszünk, ne ve­szekedjünk a múlt felett, ha­nem inkább abból induljunk ki, hogy mindnyájan követhettünk fel hibákat is és ezeket a hibákat a jövőben el kell kerülni.“ Ezek­nek a szavaknak a bölcsesé­­gü­knél csak a bátorságuk na­gyobb. Csak egy nagystílű em­ber lehet ennyire elfogulatlan még saját magával szemben is. Fogadjuk meg Andrássy ta­nácsát : változzunk meg. És ez azt jelenti: javuljunk meg. Úgy is mint emberek, úgy is mint hazafiak. Legyünk szor­galmasabbak és önzetlenebbek, szerényebbek és összeférőbbek. Becsüljünk meg minden erényt, minden tehetséget és minden istenes munkát. Minden csele­kedetünk nagyobb haszna az országé legyen s mi elégedjünk meg a kisebbik felével. Ápol­juk, dédelgessük a most oly ha­talmas erővel feléledt nemzeti szellemet s legyünk ennek az erkölcsnek hatalmas nemzeti hadserege. Mert minden nem­zeti nagyság talpköve a tiszta erkölcs, a munka s a kard, a melyen a nemzet lelke ragyog. Ebben a gondolatban kell ösz­­szeforrnunk mindnyájunknak, a­kiknek itt élnünk, halnunk Instiintare. Pretorul Comandamentul­ trupe­­lor din Transilvania, in sedinta de la 24. Octobrie 1919., a condamnat pe indivizii mai jos notati pentru diferite abateri, dupa cum urmeaza :. Liptai Ladislau din Budapesta Rex Imre Berger Wilhelm Bauerhuber Gyula 12.000 coroane cate 3000 fiecare pentru ca au fost prinsi falsificand pasapoartele de calatorie. In sedinta de la 25. octobrie 1919, a condamnat pe individul Adolf Sebestien din Budapesta la sase luni inchisoare pentru faptul ca sa gasit calatorind la Debretin cu un automobil la care pusese trico­­lorul roman spre a putea calatori mai departe fara a fi controlat. Suma de 548.700 coroane ce sa ga­­sit a­supra sa,­­ a fost restituita, iar automobilul sa retinut la Pre­­torat pana ce va aduce acte de pro­­prietate. Pretorul Comandamentului tru­­pelor din Transilvania. Locot. Colonel, F. Paplicci. Hirdetés: Az erdélyi csapatok parancsnok­ságának ügyésze 1919. október 24-én tartott ülésen, alant megnevezett egyéneket különféle kihágások miatt következőképp ítélte el: Liptai László Budapest Rex Imre Berger Vilmos Bauer Winter Gyula 12.000 K birság. Egyénenként 3000 K útlevél­­hamisítás miatt. Az 1919 október 25-én tartott ülésen Sebestyén Adolf budapesti lakos hat havi fogságra ítéltetett, mivel Debrecenbe utazott egy auto­mobilon, melyre a román három­­szinű lobogót tűzte ki oly célból, hogy továbbutazása közben az el­lenőrzés alól kivonja magát. A nála talált 548.700 korona pénz­összeg vissza lett szolgáltatva, az automobil azonban vissza lett tartva az ügyészség által, a­míg tulajdonjogát igazolni fogja. Az erdélyi csapatok parancs­nokságának ügyésze: F. Paplica s. k., alezredes. Comandantul Trupelor de Ocupa­­tie Regale Romane din orasul Budapesta. Constatanduse ca nelinistea pro­­vocata la intrunirile trecute a fost provocate in mod intentionat de anumiti oameni platititoari au ur­­marit scopuri de politica perso­­nala. Comandamentul ridica restric­­tiunea ce o pusese si face cunos­­cut, ca pe viitor va permite nu­­mai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, pre­­zentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei. b) Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vorbi Se­­care). c) Locul (sala), ziua si cara in­­trunirei. d) Cererea sa fie facuta, Cu opt zile inainte -o k. Jki . gedélyezni, a­melyek engedélyezé­sére a kérvények elég korán fog­nak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programját. b) Azon személyek névsorát, a­kik szónoklatokat fognak tartani (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával). c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és órá­­ját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, a­kik felelősek azért, hogy tisztelet­ben fognak tartatni a fenti köte­lezettségek és hogy semmiféle for­mában nem fognak érintetni a ro­­mán nép és hadsereg jogai. A román kir. megszálló csapa­tok parancsnoka Budapesten. Mosoiu s. k. tábornok, e) Persoanele care sunt respun­­zatoare, ca se vor respecta obli­­gatiunile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drep­­turile natiunei si armatei romane. Comandantul Trupelor de Ocu­­patie Regale Romane din orasul Budapesta. General ss. Mosoiu. A román kir. megszálló csapatok parancsnoka Budapesten. Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt­ szándékkal, a­ki­ket megfizettek és személyes poli­tikai érdekeket hajszoltak, a pa­rancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogj­a en­ WVW-WWAVWyWWWVWWWWWWVW¥VWW/WWVWW Az országbíró fogja kinevezni az új miniszteret Keresik a legitimitás legalkalmasabb közjogi formuláját min­dstt Esi tudósítójától . Az entente megbízottjával foly­tatott tárgyalások során több izben felmerült az a kérdés, mi lesz a közjogilag helyes eljárás, ha a ta­nácskozások eredményeképpen, va­lóban számolni kell a Fried­ri­ch­­kormány lemondásának lehetősé­gével és új kormány kinevezésé­nek szükségességével. Ki jogosult ma a miniszterek és miniszterelnö­kök kinevezésére! A Friedrich-kormány hatalmai­nak jogforrását az ellenforrada­lomban látja. A mostani megoldás­nál azonban nem az erő hatalmá­ra, hanem a jelen viszonyok közt elképzelhető legtisztább legitimi­tás alapjára akarják az új­­ kor­mányzatot helyezni. Teljes törvé­nyesség király és országgyűlés hiá­nyában nincs. Minden megoldás közjogilag csonka és nem teljes érvényű. Keresik tehát azt a for­mulát, a­mely még leginkább ma­gán­­viseli a törvényesség­ látsza­tát. Ennek a szempontnak leginkább az felelne meg, ha a régi ország­gyűlés ülne újból össze és vagy nádort, vagy államtanácsot válasz­tana, a­mely aztán kinevezné a kormányt. Az országgyűlés egy­­behívására azonban nincs egyet­értés a pártok közt és király nél­kül az ilyen nádorválasztás sem teljes érvényű. Ha tehát a régi országgyűlés gg'xhshiséfia­jima eshecailm­a isi már majdnem bizonyos, úgy a ré­gebbi precedensek alapján annak az országos méltóságnak kell kö­vetkeznie, a­ki nádor nem létében azelőtt is gyakrabban gyakorolta a nádort megillető jogokat. Köz­jogi hagyományaink szerint a ná­dor után következő első ország­­nagy az országbíró. Az országbíró például az 1608-iki országgyűlési végzemények szerint a nádor nem létében egyedül van hivatva az országgyűlést összehívni, a­mi arra vall, hogy a régebbi közjogi fel­fogás szerint az országbíró az a közjogi funkcionárius, a­ki még a leginkább volna hivatva a nádori ügykör ideiglenes ellátására. Az eljárást úgy képzelik, hogy a pártok vezetői és az ország nagy­­jai, egyházi méltóságai, esetleg volt miniszterelnökei és a legfőbb bíróságok vezetői, mint a közha­talmak ez idő szerinti gyakorlói, az entente hozzájárulásával fel­­kérnék az országbírót, hogy a ré­gebbi törvényes gyakorlat alap­ján lépjen ideiglenesen a nádor, helyébe és úgyszólván közmegbi­­zatásból gyakorolja a nádornak azt a jogát, hogy király nem lété­ben kinevezi a kormányhatóságot. Az ekként kinevezett kormány aztán a nemzetgyűlés megválaszo­lásáig gyakorolná a kormányha­talmat. Tájékozásul megjegyezzük, hogy jelenleg gróf Dessewffy Aurél, a főrendi ház volt elnöke az ország­bírói.

Next