Az Est, 1919. november (10. évfolyam, 97-122. szám)

1919-11-08 / 103. szám

Budapest, 1919 * Szombat * november 8. Előfizetési árak : Egy hónapra ,H IS.— korona Negyedévre ...... 42.— korona félévre ............... 80.— korona Egész évre...........160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap •a* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNBOR • Censurat: L. Miron, X évfolyam * 103. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébet körut 7. kiadóhivatal! VII., Erzsébeti körút 18—20. sx» Fiók*kiadó hivatalok: V., Vilmos császáriát 14. szám és IV., Váci utca 12. Wien: /., Kohlmarkt 7. Jobb álma volt ma az embereknek, az utóbbi hetek nyomasztó gondjai megenyhültek, az izgalmak húrja engedett. Felette csodálatos, majdnem nagy dolog történt, el sem hinnék talán, ha kortársak nem lennénk : a politikában néhány magyar úriember megértette egymást. Kiderült, hogy valamennyien jó magyarok, mindnyájuknak egy a célja, az ország megmentése és ezért a célért együtt fognak dolgozni. Most már remélni merjük, hogy megvan az a fonál, amely kivezet bennünket a politikai intrikák és cselszövések labirintusából. Hinni akarjuk, hogy megszűnnek az egyéni érdekek, a bajkeverések és mindazok az alantas mesterkedések, amelyek csak arra voltak jók, hogy éket verjenek magyar és magyar közé, hogy ellenséges pártokra forgácsolják azt az erőt, amelynek egynek kell lenni, ha használni akar az országnak. Nem hiszszük, hogy akadjon bűnös hiúság, vagy konok makacsság, amely meg akarja akadályozni, hogy szépen folytatódjék s áldásosan befejeződjék az a folyamat, amely ily szerencsésen indult. Nem lehet ma már másról szó, mint az ententenak megfelelő személyek kiválogatásáról, hogy végre legyen egy kormány, amely közvetlenül tárgyalhasson a világhelyzet uraival. Ha egymást megértettük, megértethetjük magunkat mással is. És akkor meglesz rá a mód, hogy elkezdjünk dolgozni. Csupa rom és zűrzavar itt ma minden. A lakosság soraiban felbomlottak az összes kötelékek, megszűnt a fegyelem, a törvények vak tisztelete s mindaz az erkölcsi és anyagi erő, a mely a sok millió embert összetartotta, egy eszme tiszteletében és szolgálatában egyesítette. Szilárd és feddhetetlen kormányosra van szükség, a kiben mindnyájan nyugodtan megbízunk s a kinek vezénylésére megindul az általános munkának az a tempója, amely erős evezőcsapásokkal viszi át a hajót minden örvényen, minden viharon, amíg végül mégis csak eljutunk a boldogság napsütötte, zöld partjaira. Beszélgetés Horthy Miklós ~l'Az Est tudósítójától — A Kaplony utca egyik nagy házában szállt meg ideiglenesen Horthy Miklós fővezér. Egyik rokonánál lakik, aki kénytelen volt a kommün alatt nagy lakását részekre bontani és hónapos szobáknak kiadni. Az ajtókon egy csomó névjegy, mintha szállóban lennénk. Csütörtökön korán reggel kerestük, de egy kedves öreg aszszony már jelentette:• A kegyelmes úr már felkelt és egy kis türelmet kér! Nemsokára kinyílt az egyik mellékszoba ajtaja és láthatóvá vált Horthy érdekes, nyúlánk alakja. Ismerősként üdvözölt és éles hangja harsogott a kis szobában: — Jó reggelt! Bevezetett egy kis szalonba. Egy kis asztal mellett kínált meg helyivel és szembe ült le velem. Kissé mintha megtelt volna az arca, nagyon jó sziliben van. Nem látszik meg rajta, hogy az utóbbi időben annyit dolgozott és nappalt éjjelé téve fáradozott az ellentétek kiegyenlítésén. Amikor elmondottam, hogy az egész ország várakozással néz személye felé és mindenkinek a lelkét öröm szállja meg, hogy az ellentétes politikai felfogású emberek is összefognak és a haza sorsát szerencsés irányba akarják lendíteni, — az arca egy kissé ünnepélyes, amikor kijelenti: — Feltétlenül történeti pillanat az, amelyet most ■megéltünk. Magyarország sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint éppen most. Valamennyien éreziül, hogy ebben a komoly szituációban mindenkinek össze kell fognia, ha hazánk boldogulását igazán a szívén viseli. Ami Clerknél történt, az tulajdonképpen már befejezése volt egy nagy munkának, hivatalos elismerése fáradozásainknak. Rettenetes napom volt tegnapelőtt estétől tegnap estig. Folyton rohantam, folyton tárgyaltam, de a megegyezés nem ,is maradt el. Én úgy éreztem, hogy az ellentétek elsimíthatók, hiszen tulajdonképpen végeredményben mi mindnyájan Magyarország boldogulásáért küzdünk. A politikában, de még a családi életben is a legtöbb félreértést az okozza, hogy a másikról önkényesen felteszünk valamit, még beszélni se kívánunk vele, leülünk egy székbe és duzzogunk. A magam részéről ilyesmi ki van zárva. Most is így csináltunk. Kicseréltük nézeteinket, a tévedések tisztázódtak és a kibontakozásnak nem volt akadálya. Magyarország jövője nem aggaszt. A mi boldogulásunknak komoly akadálya, nincs. Ami miatt mindig siránkoztunk, hogy agrárország vagyunk, tulajdonképpen az a mi szerencsénk. Az csak másodrendű kérdés, hogy diádém ragyogjon az asszonyok homlokán, a legfontosabb, hogy kenyér és zsír legyen. És az lesz is, az van nekünk elég. A mi bajainkat mi magunk csináljuk. Még a mostani komoly időben is párt- és személyi kérdések szerepelnek. Ez a mi politikánk és ennek el kell tűnnie. Minden ilyen szétválasztó tendenciát le kell törnünk és le is fogjuk törni. Egy másik fontos szempont , hogy nem szabad megengedni, hogy a korrupció eluralkodhasson rajtunk. Becsületes, tisztességes ország mindig felszínen fog maradni, a korrupció pedig elpusztít minden államot. Horthy Miklós aztán a róla elterjedt hamis hírekről beszélt: — A legnagyobb megütközéssel olvastam a hazai és a külföldi lapokban, hogy milyen kütöcös terveim vannak. Egyik-másik orgánum megtett már kínai anyacsászárnénak is, kormányzó akarok lenni, terveimről annyit írtak, hogy már magam is tamáskodtam magamban. El híresztelték, hogy vérfürdőt fogok rendezni és minden épkézláb embert megölök. Mindenki tudomásul veheti, hogy éppen az ellenkezője fog megtörténni. Én nem tűrök meg semmi felfordulást. Jól tudom, hogy most Budapesten csend van. A felforgatók és a bűnösök meghúzzák magukat, csöndben vannak. Ez rendben is van így. -Velem csak annak lesz baja, aki zavart, felfordulást akar csinálni. Azt vagy azokat tényleg le fogom, le fogjuk törni. Ebben az országban rendnek kell lenni. Ma minden tisztességes magyar embernek az a kötelessége, hogy hazánkat ebből a borzasztó helyzetből kiszabadítsuk. Ezek után a nemzeti hadsereg került szóba. — A nemzeti hadsereg fegyelme erős és nyugodt vagyok, hogy a rendet mindenképpen biztosítani tudjuk. Székesfehérváron és Győrött nagy szeretettel fogadtak bennünket. És ez érthető is. .Fellélegzést jelentett, hogy a vörös álom végleg elmúlt, újra megindulhat a nemzeti élet. Borzalmas lesz kiheverni azokat a károkat, amelyeket a magyar bolsevisták okoztak. Elpusztítottak, tönkretettek mindent. Ez nemcsak anyagiakra vonatkozik, hanem igen sok emberélet veszett kárba. A Tiszánál támadó hadseregben a vezérkarban ültek és reszkettek a tisztek", hogy olyan támadást irányítsanak, amely a vörös hadsereg felbomlásához vezet. Embereket kellett vágóhídra küldeniük csak azért, hogy a jobb jövő felvirradjon ránk. Ilyen rettenetes megpróbáltatás még egyszer nem szakadhat ránk. A nemzeti hadsereg erős karhatalom, a zavart, a züllést minden körülmények között meg fogja gátolni.