Az Est, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

Budapest, 1920 * Csütörtök * január . Előfizetési árak: Ess hónapra ... II.— korona Negyedévre ......... 42.— korona Félévre ................... SO.— korona Egész évre................ISO.— korona Egyes szám ára 60 fillér.­­ Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ : MIKLÓS XI. évfolyam *­­. szám. Szerkeszt?­ségi VII kerület, Erzsébetikörút 7* faladó hivatal: VII., Erzsébeté kor­at 1*—20. s*. Fiókz kiadóhivataloki V., Vilmos császárját 14. szám. és IV., VÁci’Utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. Ezen a helyen csak nemrég lelkesedtünk Iván­ka István volt honti főispán­nak egy megrázó magyar­­szó­noklatán, a­melyet az uj cseh zsupán jelenlétében mondott el a megy egyidősen. Minden el­­szakasztott magyarság nevében vágta a cseh hódítók fejéhez a hatvanöt éves öregúr remek ti­rádáit. Megrikató fájdalommal tolmácsolta az anyaországtól el­rabolt magyarság tragikumát ha­ngzengéshez hasonló erővel ,dörögte oda az idegeneknek, hogy pillanatnyi szerencséjük­kel ne éljenek vissza, ne akar­janak a magyarból csehet, ro­mánt, szerbet csinálni, mert ez lehetetlen és ne üldözzék azért, mert képtelen a lehetetlenségre.­­ Ma ez a bátor, szép,szavú ma­gyar halott, önkezével vetett véget életének, de a fegyvert a cseh erőszak nyomta kezébe. Ivánka a megszállt vidékről állandó összeköttetést tartott fenn Budapesttel. Futárokkal küldötte ide verseit, beszédeit, figyelmeztetéseit, hogy soha meg ne felejtkezzünk az elté­pett, mártír magyarokról. A minap is egy ilyen versét akarta hozzánk áthozni egy küldönce, de, fájdalom, a fiút a csehek elfogták. Ivánkát ezért a nagy bűnéért a besztercebá­nyai börtönbe akarták hurcol­ni a csehek. A járőr, a­mely megjelent érte, durván rátáma­­dott az öreg magyarra. Ivánka megsejtette, hogy mi vár rá s aggódó családját egy másik szobába küldve, mielőtt az idei­gén poroszlók kezet emelhettek volna rája, agyonlőtte magát. Az átkozott 6­ esztendő távo­­zása előtt ennek a kemény ma­gyarnak a hulláját dobta kü­szöbünkre. Ezen átlépve távo­zik a régi és érkezik az új esz­tendő. Intés, figyelmeztetés, fel­kiáltó jel nekünk, hogy Ivánka mártír­társairól, az ő szenvedé­seikről s belénk vetett bizal­máról soha egy percre ne feled­kezzünk meg. És azok az urak is, a­kik nemsokára Pak­sba utaznak, véssék egy tekintettel emlékezetükbe Ivánka arcát és tettét, hogy odakünn elmond­hassák: ez a holt öreg képviseli azt a magyarságot, a­melyet birkanyáj módjára akarnak egyik akolból a másikba terel­ni. Ivánka az egész magyarság­­nevében tiltakozott ez ellen a lehetetlenség ellen. Az entente mérsékli követeléseit a németekkel szemben Aláírják a békeokmányokat és január 7-én vagy­­­án békeállapot lesz Vitrin, december 31 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csesteli rádióállomás útján) A legfelsőbb tanács tegnapi ülésén tudomásul vette azokat a megbeszé­léseket, a­melyek a német megbízot­tak és Dutasta főtitkár között foly­tak. Valószínű, hogy a németek aláírják változtatás nélkül a november elsejei jegyző­könyvet, a­mely a fegyverszüneti egyezmény végre nem hajtására, valamint a scapaflotsi hajóhad elpusztításáért járó kárpótlásra vonatkozik. A szövet­ségesek december 23-iki jegyzékükben megismételték a kötelezettségek be­tartására irányuló követeléseket. A jegyzőkönyv aláírása fejében a szövetségesek írásban ígéretet fognak tenni, hogy a négyszáz­ezer tonna hajózási anyag ki­szolgáltatására vonatkozó kíván­ságukat mérsékelni fogják, ha bebizonyul, hogy a szövetsége­sek becslése túlzott, vagy ha ennek az anyagnak az átengedése veszé­lyeztetné Németország gazdasági éle­tét. Ha sikerül ezen a ponton meg­egyezni, akkor január 6-ika körül megtörténhetik a ratifikálási okmá­nyok kicserélése és január 7-én vagy 8-án beáll a tényleges béke állapota. A németek, úgy látszik, készek min­den további késedelem nélkül aláírni a jegyzőkönyvet, ha írásba foglalják azokat az ígéreteket és biztosításo­kat, a­melyeket Durasta szóbelileg tett előttük. Párig, december 30 ,a Versaillesi békeszerződés érvény­­beléptetése már csak rövid idő kér­dése. Leisner­ ma délután megláto­gat­, a Dala­sta főtitkárt. Remélik, hogy e látogatás során minden ne­hézséget sikerül eloszlatni, a­mi még a jegyzőkönyv aláírását akadályozná. Ebben az esetben a legfelsőbb tanács szerdán megállapíthatja az időpon­tot, a­melyben a ratifikálási okmányo­kat kicserélik, valamint a Versailles­ békeszerződés érvénybelépésének napját. A •VT «%­***&. A ›sts ‰-r A AT*. Elnapolták Haubrich népbiztos ügyének tárgyalását — Az Est tudósítójától — Ma délelőtt kilenc órakor foly­tatta a budapesti büntetőtörvény­­szék Surgoth Gyula táblabíró el­nöklésével a Trattner-Haubrich­­féle bűnügy főtárgyalását. A tár­gyalás elején nagy meglepetés tör­tént. Felállt dr. Tóth Béla állam­­ügyész és bejelentette, hogy a Haubrich-féle felségsértési és láza­dási ügynek tanúi: Bartha László őrnagy, Filipecz Dénes és Kcser László főhadnagy a mai tárgya­lásra nem voltak megidézhetők, mert szabadságon vannak és vidék­­­ken tartózkodnak. Ezért az állam-­­ ügyész kérte a Haubrich-féle ügy­nek elkülönítését és a Haubrich- ü­gy elnapolását. Ladányi Ármin úr­, Haubrich védője hozzájárult az ügyész in­dítványához annál is inkább, mert ez teljesen fedi a védelem állás­pontját, a­melyet tegnap állított. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza és néhány perc múl­va kihirdette a határozatot. A bíróság úgy találja, hogy a vád és védelem bizonyítékai Haubrich József ügyében ez idő szerint be nem szerezhetők, ezért az indítványnak helyt ad és a Btk. 19-ik szakasza alapján az eljárást elkülöníti és Haubrich József ügyének tárgyalását ak­kor fogja kitűzni, ha az ügy kel­lően elő lesz készítve. Ezután a bíróság áttér Trauner és bűntársai ügyének folytatóla­gos tárgyalására. Miért mondott le Averescu­­tábornok ? Intrikával vádolja Vajdát Ji­uhaccsi, december 28 (Az Est alkalmi tudósítójától) Mikor Averescu tábornok kilé­pett­ a­ jelenlegi­ kormány kebelé­ből, egyidejűleg nyílt levelet intézett Vajda­ Vojvod miniszterelnökhöz. Ez a nyílt levél nem jutott túl a román határokon, mert a kormány érthető okokból gondoskodott róla, hogy a világ ne szerezzen tudomást a román kabinet tagjainak belső egyenetlensé­géről és a bukaresti törvényhozó testület pártviszonyainak tarthatat­lanságáról. De volt még ennél is na­gyobb oka rá a mostani miniszter­elnöknek, hogy Averescu nyílt levelét ne engedje ki a román határokon túl ne Averescu tábornok, a­kinek tekinté­lyes pártja van és hogy szerepet visz a román politikában, éles kirohanást intéz Vajda-Vojvod Sándor ellen, a­ki a képviselőhöz elnöki székéből került a jelenlegi kormány élére. A tábornok nyílt levele azon kezdi, hogy nem szívesen és csupán Vajda- Vojvod erős unszolására vállalt tár­cát. Már­ akkor figyelmeztette a mi­niszterelnököt, hogy az új parlament­ben nincs képviselve a régi király­ság választóinak többsége és az új politikai pártok mesterséges és erő­szakos alakulatok, a­melyek nem­ tömörülhetnek kormány támogató, egységes parlamenti blokkba. A ta­pasztalatok igazolták ezt a felfogá­sát és a jelenlegi miniszterelnök süppedékes talajra épít, mikor erre a képzeletbeli parlamenti többségre számít. Teljességgel elkedvetlenítette őt — írja levelének további során Averescu tábornok — az az éppen­séggel nem parlamentáris mód, a­hogyan a román képviselőház elnök­­választása történt. Ennek a gyüleke­zetnek 568 képviselője van és mind­össze 168 szavazatot adtak le. Ennyi szavazatot is elegendőnek tartott az új román parlament elnöke, a­ki nem volt más, mint a jelenlegi miniszterelnök. Mikor aztán beült a képviselőház elnöki székébe, nem átallott az akkori kormány egyes »gyűlölt« tagjai ellen áskálódni. Ta­núk vannak rá, hogy dr. Vajda-Voj­­vod Sándor az akkori kamarai elnök előszobájában a hírlapírók előtt be­­feketített egyes minisztereket, alat­­tomban mesterkedett a kabinet ellen, mígnem sikerült azt megbuktatnia s igy lett miniszterelnök. Azzal végződik a nyílt levél, hogy Romániának erős, tapasztalt állam­férfiakra van szüksége a kormány­rúd mellett és tömör, egységes több­ségre a parlamentben, ezeket az elő­feltételeket nem látja s igy nem kér részt a mai kormányzásban.

Next