Az Est, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
Budapest/1920 * Előfizetési árak: Egy hónapra ... /I.— korona Negyedévre ....... 42 — korona Félévre ............. 10.~ korona Egéri évre............100.~ korona Egyes szám ára Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR -SÍ Szerkesztőség: üli. kerület, Erzsébet körút 7. Kiad 6 hivatal: vli., Erzsébetek árut 18—26.SS. Fiók kiadó hivatalok : I., Tilitas császári ut 14. szám és IV., váci Utca 12. Wien: I. Kohlmarkt 7. 60 fillér. Nem eergettünk felküldven illúziókat a párisi tárgyalásokról. A német, az osztrák és a bolgár példa megmutatta, hogy már minden elvégeztetett jó előre és ami az úgynevezett tárgyalásokon történik, az a formalitások és bürokratikus intézkedések sorozatánál nem egyéb. A mi szerződésünk készen van, mint készen volt a németek szerződése is, mikor kimentek Versaillesba. És mig mi idehaza szívdobogva ügyelünk Neuillyre, s amig Apponyiék igazságuk egész arzenálját fogják szembe állítani a döntéssel, a győzők unott sablon szerint darálják le a világtörténet nagy tragédiájának ezt a felvonását is. Ez “ellen mostan lázadozni oktalanság volna. Kétségbeesni rajta fölösleges. Bármilyen nagy is a csapás, szembe kell nézni vele. Nem kívánhatja tőlünk sem a mennyország, sem a pokol, hogy közönyösek maradjunk, de fájdalmunkban őrizzük meg nyugalmunkat. Amikor ez a nagy ügy perújításra fog kerülni, ez az igazságtalanság is javunkra fog szolgálni. Nekünk saját magunkkal és a világgal szemben az a kötelességünk, hogy balsorsunkban szilárdan megálljunk helyünkön. A feldúlt, forrongó magyar lélek nyugodjon meg s a magyar elme tisztuljon meg azoktól a gőzköröktől, amelyek józan, higgadt gondolkodását akadályozták. Minden erkölcsi, szellemi és fizikai képességünk zavartalan működésére van szükségünk, mert ha mindent elveszítettünk is, fejünket és szivünket el nem veszíthetjük. Földrengés volt, amilyent még nem ért meg a föld, amely egész régi, drága szép világunkat romba döntötte. A romok mindnyájunkat és mindenünket maguk alá temették. Nem lehet most sürgősebb feladatunk mint az, hogy csákánynyal, ásóval, kapával, a tíz körmünkkel kiszabadítsuk magunkat a romok alól. Azután pedig el kell takarítani a romokat és újra fel kell építenünk azt, ami elpusztult. Magunknak kell elvégeznünk mindent, mert nekünk a világon senkink nincsen, senkire nem számíthatunk. Minden erő, minden szívósság, minden életkedv lépjen akcióba, akkor minden erőszak ellenére, mi magunk tartjuk sorsunkat kezünkben. A magyr békeszerződdésta hét végén nyújtják át tanárák megbízottaink Írásait Páris, január 13 (A M. T. 1. szikratávirata) A felhatalmazások igazolására kiküldött bizottság hétfőn Jules Combon elnöklésével a külügyminisztérium palotájában ülést tartott. Megvizsgálta a magyar békemegbízottak felhatalmazásait és azokat rendben találta. A magyar békeszerződés átnyújtásának időpontját a legfelsőbb tanács valószínűleg mai ülésén fogja megállapítani. Nem hiszik, hogy a békeszerződés átnyújtása e hét vége előtt megtörténnék, minthogy még több kisebb kérdés vár elintézésre. Románia válasza az entente ultimátumára A román kormány a magyarországi megszállásról és rekvirálásról Bukarest, január 10 (Az Est alkalmi tudósítójától) Arra az ultimátumra, amelyet az entente Romániának küldött, a bukaresti kormány most válaszolt. A válasz így kezdődik : " Az a hang, amelyet az entente november 28-án kelt jegyzékében használ, valamint a magas tanács jegyzékének tartalma, fájdalmasan érintette a román kormányt, mert az sem a szövetséges szerződés szellemével, sem a szövetségesek ünnepélyes fogadalmával nem egyeztethető össze. A válaszjegyzék ezután azokra a érdemekre hivatkozik, amelyeket Románia a háborúban szövetségeseinek oldalán szerzett. Igaz ugyan, — mondja a jegyzék — hogy Románia csak a háború második évében ragadott fegyvert, ennek azonban az volt az oka, hogy a szövetségesek egyike vonakodott Romániának megfelelő mennyiségű hadianyagot juttatni és eleinte nem voltak hajlandók a román terület épségét szerződésileg biztosítani és elismerni Románia nemzeti egységét. Romániának legfőbb érdeme az, hogy a háborúban az ellenség negyven hadosztályát tudta lekötni. Ezután a jegyzék rátér Magyarország megszállásának kérdésére. Kijelenti, hogy Budapesti kiürítése és a román hadsereg visszavonulása nem hagyhat fenn kétséget abban a tekintetben, hogy a román kormányt minő szándékok vezérlik. A román kormány megfogadta a legfőbb tanácsnak azt az utasítását, hogy Magyarországon rekvkvált anyagot román hadsereg ne vigye magával és megfelelt annak a rendelkezésnek is,, hogy Budapesten, Szolnokon, illetve Csongrádon bizottságokat kell alakítani az elszállított anyagok leltározására. Ezeknek az anyagoknak a kirakása a két hídnál nagy nehézséggel jár. A román kormány kész megvizsgálni és megtorolni a romárt katonai hatóságok részéről elkövetett visszaéléseket, de ellenzi azt, hogy a vizsgálatot idegen tisztek vezessék. Hivatkozik arra, hogy mialatt Románia megszállás alatt volt, a magyarok kifosztották, a fegyverszünet megkötése után pedig kétszer is megtámadták a román területeket. Ezután hivatkozik a román kormány arra az érdemére, hogy a magyar bolsevizmust letörte. Elmondja, hogy ezt a háborút, amelyhez kétszázezer főnyi sereg kellett. Románia kénytelen volt egyedül megvívni, ezzel Magyarországon helyreállította a rendet és a bolsevikok rablásától megmentette Magyarországot. Így került az entente abba a helyzetbe, hogy képviselőit elküldhette Budapestre és hogy Magyarországon törvényes kormány alakulhatott. A román kormány határozottan kijelenti, hogy a legfőbb tanács által kijelölt országhatárokkal szemben Románia teljes egészében ragaszkodik azokhoz a határokhoz, amelyeket neki szerződésben biztosítottak. Csapatait, mihelyt a technikai feltételek azt megengedik, visszarendeli túl a tiszai vonalon, azonban csak akkor, ha erre a magyarországi helyzet elegendő biztosítékot nyújt. Ugyanezt az eljárást követték a szövetségesek is a rajnamenti területek kiürítésénél. J _ W_ XI. évfolyam *12. szám, * ^ Aárom miniszterelnök tanácskozása f ' ' " jr' ■ ' " y* Páris, január 13 (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) Clémenceau, Lloyd George és Nitti hétfőn reggel a külügyminisztérium palotájában tanácskozásra jöttek öszsze. A legfelsőbb tanács nem tartott ülést. Legközelebbi ülése ma lesz. A diplomáciai viszony helyreállítása Franciaország és Németország hozott Páris, január 13 (A Magyar Távirati Iroda szikra távirata a csepeli rádióállomás útján) A diplomáciai viszony felvételét Franciaország és Németország között vasárnap notifikálta a francia kormány a német kormánynál a berlini spanyol nagykövet útján. Marsilly francia ügyvivő január 18-án utazik, és Berlinbe. Németország még nem notifikálta Lersnernek ügyvivővé történt kinevezését és nem is jelentette be, hogy képviselőjét elküldi Párisba. Lersner Parisban marad ideiglenesen azzal a megbízással, hogy a folyó ügyeketintézze. ______ Átalakult a román kormány független szocialista — •*" a belügyminiszter Bukarest, január 13 (Az Est alkalmi tudósítójától) Averescu tábornok utódává a király dr. Lupu független szocialista képviselőt nevezte ki belügyminiszternek és ezzel teljes lett a rekonstruált kormány. Vajda-Vojvod Sándor maradt a miniszterelnök, dr. Vlad Aurél (erdélyi) megtartotta a pénzügyminiszteri tárcát, dr. Bontescu Viktor (erdélyi) egyelőre tovább vezeti a kereskedelmi és ipari minisztériumot, a kabinet többi tagja pedig : dr. Popovics Mihály (erdélyi) közmunkaminiszter, dr. Pop Csicsó István (erdélyi) az erdélyi ügyek minisztere, dr. Borcea (parasztpárti) közoktatásügyi miniszter a lemondott Goga Oktavien helyett, Michalade Janitó (parasztpárti) földmivelésügyi miniszter, dr. Pelipan (besszarábiai) igazságügyminiszter, dr. Balippa (besszarábiai) Besszarábia minisztere, Rascanu tábornok hadügyminiszter, dr. Cantacuzino Joan a békeügyek minisztere, dr. Nistor Bukovina minisztere. Az új belügyminiszterről köztudomású, hogy mikor Braticnn szabadelvű pártjából kénytelen volt kilépni, a szocialista párt ajtaján kopogtatott, de nem fogadták be, mert előbb meg akartak bizonyosodni jó szocialista voltáról, erre aztán dr. Lupu Gócca Miklóssal együttesen megalapította a román független szocialista pártot, amit it