Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
Budapest, 1020 * Szombat * február 14. Előfizetési árak: JEgy hónapra m, II.— korona Kegyedévre ...... 42 — korona Félévre So.— korona Eger* évre......... 160.— korona •Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap MM s FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR 1920-FPB. ^ 1 / ÁTVETT u .XXI. évfolyam * 39. szám. Szerkesztőség: OIl. kerület, Erzsébet körat 7. 1 Kiadó hivatal V21., Erzsébet*körút 18—20.SM* Fiók*kiadó hivatalok I V Vilmos császárját 14. szánt és IV., Václe utca 12. Wien: 1, Kohlmarkt 7. A kisgazdák nagy tábora a képviselőházban, s nem jelent kisüst politikát, mint Rubinek miniszter úr mondja. Mélyen szántó szociális és gazdasági politikát akar megvalósítani ez a párt, mert tudja, hogy ennek a századnak uralkodó planétája a szociális gondolat. „Mi, mondja Rubinek, a szociális békét akarjuk megteremteni és legsürgősebb teendőnk, hogy a népnek minden eszközzel biztosítsuk a mindennapi kenyeret.“ Dicséretes, tökéletesen korszerű program ez, amely megvalósítva igazinépboldogságot jelent. A szociális gondolat megvalósítása azt jelenti, hogy mindenki munkához jusson és becsülettel végzett munkájából mindenki meg tudjon élni. Azt jelenti, hogy aki dolgozik az megkereshesse a kenyerét, a ruháját, emberhez méltó lakását, kulturszükségleteit, gyermekeit iskoláztathassa, magát öregségére tehetséges és végzett munkája arányában anyagilag biztosíthassa, hogy magát hat napi derék munkálkodás után, vasárnapi örömökhöz juttathassa. Olyan állapotokat kell teremteni, hogy mindenki dolgozhasson, hogy érdemes legyen dolgozni és hogy dolgozzon is mindenki. Ilyen világ csakis a teljes társadalmi béke légkörében virulhat ki, csakis akkor, ha mindenféle osztályharc és felekezeti háborúskodás szünetel, ha az ország lakói szeretik, becsülik és segítik egymást. Elvégre is azoknak, akik ebben az országban élnek, egyetlen közös érdekük, hogy az ország boldoguljon, viruljon, a tűit csakis minden polgárának külön-külön boldogulásával lehet elérni. A becsület becsületét kell trónusára visszaültetni, mert a becsület brilliánsában minden polgári erény tüze és színe benne van. Ha Rubinekék a szociális igazságosztást meg tudják valósítani, akkor ebben az országban öröm lesz élni és dolgozni, akkor ez a föld a munka és a boldogság földje lesz és akkor maga a pokol fekete serege sem tudja megakadályozni, hogy régi nagyságunk ér, dicsőségünk vissza ne térjen. De ehhez békesség, egyetértés, kemény és sok, sok becsületes munka kell. Magyarország válasza az entente békejavaslatára Népszavazást kérünk tartalmazza ahhoz a fejezethez, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik. Végül átnyújtottak egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kérnek arra, hogy e hiányzó jegyzékeket részletekben nyújthassák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. XeniJhr, február 13 (A Magyar Távirati Iroda Szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) A magyar békedelegáció e hónap 12-án nyújtotta át a magyar békeszerződésre vonatkozó ellenjavaslatait. A határokra vonatkozó 38 féléves nyomtatott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: A tartós és méltányos béke eszméje, melyet a szövetséges és társult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezeréves és természeti határainak fentartásával valósítható meg. E mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akaruak elszakíttatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a most létrejött különböző békeszerződések számukra kikötnek és e jogok még jobban kiterjeszthetők, anélkül hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani. A békekonferenciát határozataiban gyakran vezette a történelmi jogok eismerése is. Ezen a címen kapta meg Lengyelország a rutén Kelet-Galiciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Fel- Eosziléziát és Csehország azon idegenlakta területeit, amelyeket különben minden nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékét Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem érvényesíthet jogot melynek föld- és vizrajzjogilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép s igy a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Éppen ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés sérelmével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási hatóságok visszavonandók s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok csapatai által biztosítandó, a népszavazásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918. november 3-án ott lakóhelylyel bírók bocsájtassanak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezernyi magyart üldöztek ki onnan s helyükbe fajtestvéreiket telepítették be. Neuisy, február 13 (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) A magyar békedelegáció elnökét, Apponyi Albert grófot, Práznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és gróf Csáky Istvánt csütörtök délután fél három órakor Gallais kapitány bevezette Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta őket. A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország válaszát a békefeltételekre. Az egyik részt még ma este külön kurír útján elküldik Londonba, ahol Millerand francia miniszterelnök jelenleg tartózkodik, a másik részszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Qua d’Orsayn, a külügyminisztériumban átadja. A következő jegyzékeket adták át: egy kísérőjegyzéket, amelyben a magyar kormány általános válasza foglaltatik és amely utal azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar delegáció ebből az alkalomból szintén átnyújtott. Átnyújtották a 21-es számú jegyzéket a népszövetségről; a 22-es számú jegyzéket a magyar határokról, tíz melléklettel; a 25-ös jegyzéket a hadifoglyokról, négy melléklettel; a 28-as számú jegyzéket a jóvátételkérdéséről, különös tekintettel a műemlékekre, irttárakra és múzeumokra, hat melléklettel; a 30-as számú, jegyzéket, melyben a katonai feltételekre válaszol, a magyar kormány, egy melléklettel; a 32-es számú jegyzéket Magyarország vízrajzi egy séfjéről, tizennégy melléklettel; a 33-as számú jegyzéket a mezőgazdasági kérdésekről, különös tekintettel az erdőgazdaságra, két melléklettel; a 31-es számú jegyzéket, amely a magyar, kormány észrevételeit ,az új határok mindkét félre lehetetlenek Az egységes Magyarország helyébe helyez a békeszerződés egy Romániát, amelyben csak 66.7 százalék a román, egy Csehországot, amelyben csak 45.9 százalék a cseh és egy Jugoszláviát, amelyben csak 38.7 százalék a szerb lakosság. Mindezt a lakosság megkérdezése nélkül, önkényesen, a történelmi jogok és a földrajzi és gazdasági szükségességek figyelembevétele nélkül teszi. A konferencia szívlelte meg a nagy angol földrajztudósnak, Newbiginnek szavait, hogy minden szempontnál hatalmasabb a Balkánon a földrajzi viszony által megszabott életközösség és az ő elmélete szerint Magyarország a legtökéletesebb földrajzi és történelmi egység. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan területet szakítanak el Magyarországtól, amelyen 3,82 millió szinmagyar lakos él. A románok a Bánság egy részének Szerbiéhe« való csatolását. »*■