Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

Budapest, 1020 * Szombat * február 14. Előfizetési árak: JEgy hónapra m, II.— korona Kegyedévre ...... 42 — korona Félévre So.— korona Eger* évre......... 160.— korona •Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap MM s FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR­­ 1920-FPB. ^ 1 / ÁTVETT u .X­XI. évfolyam * 39. szám. Szerkeszt­őség: OIl. kerület, Erzsébet körat 7. 1 Kiadó hivatal­­ V21., Erzsébet*körút 18—20.SM* Fi­ók*ki­adó hivatalok I V Vilm­os császárját 14. szánt és IV., Václe utca 12. Wien: 1, Kohlmarkt 7. A kisgazdák nagy tábora a képviselőházban, s nem jelent kisüst politikát, mint Rubinek miniszter úr mondja. Mélyen szántó szociális és gazdasági politikát akar­­ megvalósítani ez a párt, mert tudja, hogy ennek a századnak uralkodó planétája a szociális gondolat. „Mi, mondja Rubi­­nek, a szociális békét akarjuk megteremteni és legsürgősebb teendőnk, hogy a népnek min­den eszközzel biztosítsuk a min­dennapi kenyeret.“ Dicséretes, tökéletesen korszerű program ez, a­mely megvalósítva igazi­­népboldogságot jelent. A szociális gondolat meg­va­­lósítása azt jelenti, hogy min­denki munkához jusson és be­csülettel végzett munkájából mindenki meg tudjon élni. Azt jelenti, hogy a­ki dolgozik az megkereshesse a kenyerét, a ru­háját, emberhez méltó lakását, kulturszü­kségleteit, gyermekeit iskoláztathassa, magát öregsé­gére tehetséges és végzett mun­kája arányában anyagilag biz­tosíthassa, hogy magát hat napi derék munkálkodás után, va­sárnapi örömökhöz juttathassa. Olyan állapotokat kell terem­teni, hogy mindenki dolgozhas­son, hogy érdemes legyen dol­gozni és hogy dolgozzon is min­denki. Ilyen világ csakis a teljes társadalmi béke légköré­ben virulhat ki, csakis akkor, ha mindenféle osztályharc és felekezeti háborúskodás szüne­tel, ha az ország lakói szeretik, becsülik és segítik egymást. El­végre is azoknak, a­kik ebben az országban élnek, egyetlen közös érdekük, hogy az ország boldoguljon, viruljon, a tűit csakis minden polgárának kü­­­lön-kü­lön boldogulásával lehet elérni. A becsület becsületét kell trónusára visszaültetni, mert a becsület brilliánsában minden polgári erény tüze és színe ben­ne van. Ha Rubinekék a szociá­lis igazságosztást meg tudják valósítani, akkor ebben az or­szágban öröm lesz élni és dol­gozni, akkor ez a föld a munka és a boldogság földje lesz és ak­kor maga a pokol fekete serege sem tudja megakadályozni, hogy régi nagyságunk ér, dicső­ségünk vissza ne térjen. De eh­hez békesség, egyetértés, ke­mény és sok, sok becsületes­­ munka kell. Magyarország válasza az entente békejavaslatára Népszavazást kérünk tartalmazza ahhoz a fejezethez, a­mely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik. Végül átnyújtottak egy rövid jegy­zéket, a­melyben haladékot kérnek arra, hogy e hiányzó jegyzékeket részletekben nyújthassák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. XeniJhr, február 13 (A Magyar Távirati Iroda Szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) A magyar békedelegáció e hónap 12-án nyújtotta át a­ magyar béke­szerződésre vonatkozó ellenjavas­latait. A határokra vonatkozó 38 fél­­éves nyomtatott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a kö­vetkező: A tartós és méltányos béke esz­méje, melyet a szövetséges és tár­sult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Ma­gyarország ezeréves és természeti határainak fentartásával valósít­ható meg. E mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akar­uak elszakíttatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, a­m­ennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint a­mennyit a most létrejött különböző béke­­szerződések számukra kikötnek és e jogok még­ jobban kiterjeszt­hetők, a­nélkül hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani. A békekonferenciát határozatai­ban gyakran vezette a történelmi jogok eismer­ése is. Ezen a címen kapta meg Lengyelország a rutén Kelet-Galiciát, tarthatta meg Né­metország­ a lengyel többségű Fel- Eosziléziát és Csehország azon ide­­genlakta területeit, a­melyeket kü­lönben minden nehézség nélkül le­hetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékét Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem érvényesíthet jogot melynek föld- és vizrajzjogilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép s igy a legrégibb történelmi jogot sze­rezte meg hozzá. Éppen ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a leg­felső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés sérelmé­vel ott tartózkodó csapatok és köz­­igazgatási hatóságok visszavonan­­dók s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és sem­leges országok csapa­tai által biztosítandó, a népszavazásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918. novem­ber 3-án ott lakóhelylyel bírók bocsájtassanak, mi­után a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való te­kintettel ezernyi magyart ül­döztek ki onnan s helyükbe fajtestvéreiket telepítették be. Neuisy, február 13 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) A magyar békedelegáció elnö­két, Apponyi Albert grófot, Práz­­novszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és gróf Csáky Istvánt csütörtök dél­után fél három órakor Gallais ka­pitány bevezette Henry ezredes­hez, a­ki Laperche kapitány társa­ságában fogadta őket. A magyar delegátusok két rész­letben adták át az ezredesnek Ma­gyarország válaszát a békefeltéte­­lekre. Az egyik részt még ma este külön kurír útján elküldik Londonba, a­hol Millerand francia miniszter­elnök jelenleg tartózkodik, a má­sik részszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Qua­ d’Orsayn, a külügyminiszté­riumban átadja. A következő jegyzékeket adták át: egy kísérőjegyzéket, a­mely­ben a magyar kormány álta­lános válasza foglaltatik és a­mely utal azokra a jegyzékek­re, a­melyeket a magyar delegá­ció ebből az alkalomból szintén átnyújtott. Átnyújtották a 21-es számú jegyzéket a n­épszövet­s­é­g­­r­ől; a 22-es számú jegyzéket a ma­gyar határokról, tíz mel­léklettel;­­ a 25-ös jegyzéket a had­i­fog­lyokról, négy melléklettel; a 28-as számú jegyzéket a jó­vátétel­­kérdéséről, különös tekintettel a műemlékekre, i­rttá­rakra és m­úzeu­m­o­k­­r­a, hat m­ell­éklettel; a 30-as számú­, jegyzéket, mely­ben a katonai feltételek­re válaszol, a magyar kormány, egy melléklettel; a 32-es számú jegyzéket Ma­gyarország vízrajzi egy sé­fjérő­l, tizennégy melléklettel; a 33-as számú jegyzéket a m­­e­­ző­g­azdas­ág­i kérdésekről, kü­lönös tekintettel az erdőgaz­daságra, két melléklettel; a 3­1-es számú jegyzéket, a­mely a magyar, kormány észrevételeit ,az új határok mindkét félre lehetetlenek Az egységes Magyarország he­lyébe helyez a békeszerződés egy Romániát­, a­melyben csak 66.7 szá­zalék a román, egy Csehországot, a­melyben csak 45.9 százalék a cseh és egy Jugoszláviát, a­mely­ben csak 38.7 százalék a szerb la­kosság. Mindezt a lakosság meg­kérdezése nélkül, önkényesen, a történelmi jogok­ és a földrajzi és gazdasági szükségességek figye­lembevétele nélkül teszi. A konfe­rencia szívlelte meg a nagy angol f­öl­d­ra­j­ztu­dósnak, Ne­w­b­iginn­e­k szavait, hogy minden szempontnál h­atalmasabb a Balkánon a föld­rajzi viszony által megszabott életközösség és az ő elmélete sze­rint Magyarország a legtökélete­sebb földrajzi és történelmi­­ egység. A határok mentén­ 58.000 négy­­zetkilométer olyan területet szakí­tanak el Magyarországtól, a­me­lyen 3,82 millió szinmagyar la­kos él. A románok a Bánság egy részé­nek Szerbiéhe« való csatolását. »*■

Next