Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

zal ellenezték, hogy az ott élő 200.000 szerb kedvéért 383.000 ide­­ilyen lakost kém­szerített­ék szerb uralom alá, és­ azzal, hogy gazda­ságilag az, ilyen megosztás az egész vidéknek ártalmára van. A­mi ellenvetést a­ románok a Bánát megosztása ellen felhoztak, az a legjobban Magyarország megosz­tására alkalmazható. A cseh határ elvágja a folyókat torkolataiktól, tizenhat magyar többségű várost és húsz magyar többségű megyei járást szakít el az anyaországtól. Az új román határ 3,7 millió magyart és há­romnegyed millió más nemzetisé­gű lakost kényszerít román ura­lom alá, három román város mel­lett huszonnyolc magyar többségű várost és ugyanennyi megyei já­rást ajándékoz Romániának. Ugyanez a helyzet Szerbiával szemben. Néprajzi és gazdasági érdekeink mellett nem volt tekintettel a kon­ferencia a kulturális érdekekre sem. Elszakítja az anyaországtól gót épí­tészeti műemlékeinket, a középkori índ­gyar ötvösművészet remekeit, kerámiai iparunk régi értékes tele­peit. Ezek a magyar tudománynak, a magyar művészetnek köszönhették felvirágzásukat és most idegen és alacsonyabb rangú kultúra zsákmá­nyaivá lesznek. Egymással összefüggő szivm­a­­gyá­r területeket szakít szét a mes­terséges új határ. A Duna és Ipoly vonalán 471.090 magyart kebelez be a cseh államba. Pozsony, Magyar­­ország védőbástyája nyugat felé, alig bir cseh lakossággal. Kassa, a­ felvidéki magyar kultúra köz­­pont­ja háromnegyed részben ma­gyar lakossággal, Komárom, mely­nek egyetlen cseh lakosa sincsen,­­a gazdasági érdekek lemásolásával jut a cseh állam birtokába. Felső-Magyarországgal külön jegyzék is foglalkozik. Olyan ipar­ágakat szakít el ezen a vidéken a szerződés Magyarországtól, a­mi­nek Csehországban is nagyban vi­rágzanak, a­mikre tehát Cseh­or­­szágnak nincs szüksége. A cseh ha­tár harminc kilométernyire köze­líti meg Budapestet, a­mikor Nyu­gat-Magyarországnak Ausztria szá­mára va­ló megí­télésénél nagy sze­repet játszott, az a meggondolás, hogy ellenkező esetben Bécs városa csak negyven kilométernyire lenne a magyar határtól. Kelet-Szlovákiának és a rutén földnek Csehországhoz való csato­lása a legnagyobb hiba. E föld­­13,5 százaléka magyar és csak 33,5 százaléka tót. Lakatlan, kopár vi­dék, a­melynek központján, messze egymástól vannak a városok, túl­nyomóan­­magyar lakossággal, köztük a legjelentékenyebb Ung­­v­ár 80.3 és Munkács 73,5 százalék magyar lakossággal. A leglehetet­lenebb a helyzet­ Sátoraljaújhely­­ben, mert a várost elszakítja pá­lyaudvaridtól csak azért, hogy Cseh­országnak vasutat biztosítson ■Mámiuaárossziget felé. A ruténeket a szerződés a cseh­­orosz korridornak áldozza fel. Pedig, ha népszavazás volna, a rutén nép többsége ez ellen foglalna állást. A Romániának megítélt területe­ken csak 38,2 százalék a rom­án*, 38,5 százalék a magyar és 1­01 szá­zalék a német. Egyes részeken azonban össze­függő nagy tömegben 70—80 száza­lék többségben él a magyar. Ezen ,a vb. 158 szim­agyar községet és 64 magyar többségű várost sza­kítanak el Magyarországtól, köz­tük Szatmárnémetit 94.9 százalék magyar lakossággal, Nagyváradot 91,1 százalék és Aradot 73 százalék magyar lakossággal. Ezek épp úgy tönkre fognak menni, mint Deb­recen, miután létfeltételük az Er­dély és az Alföld között való áru­­közvetítés, a­minek eddigi virág­zásukat köszönhették. Ha az en­tente csak némileg is figyelembe akarja venni a gazdasági és etno­gráfiai elveket, úgy a Bihar hegy­ség gerince, a régi erdélyi határ lenne az a vonal, a­mely alkalmas határul szolgálhatna. A Bánátról úgy a románok, mint a szigbek és svábok már kimutatták annak elválaszthatatlan egységét. A Bánátból alig marad meg egy pár község Szeged közelében Magyarország birtokában. Ez Sze­ged pusztulását jelenti, mert h­isz Szeged dolgozta fel a Bánát, a Bácska és a Marosszege nyers­anyagát. A határon túl lévő vá­rosok: Temesvár, Szabadka, Zotá­bor érdekszférái a Dunáig és észak felé Budapestig terjedtek. Gazdaságilag ezek most mind szenvedni fognak. Szabadka elsza­­kításával peddig megakadályozzák Kelet-Magyarország összeköttetését a Dunántúllal és az Adriával. Ga­bonás­zállításra kötelezik Magyar­­országot Ausztriával szemben, ellen­ben elveszik Magyarországtól a ga­bonamedencéket, a Bácskát és a Bánságot. Az új szerb határ teljesen mellőzi a természetes határvonalakat, azon­felül p pedig nincs tekintettel a nem­zetiségi elvre sem, mert hisz a Bá­nát, Bácska és Baranya Szerbiának ítélt másfél millió lakosából csupán 39,4 százalék szerb, vagy h­orvát. Fiume Magyarországnak köszön­heti felvirágzását. Fiume termé­szetes Hinterlandja Magyarország, e nélkül elpusztul a város és a ki­kötő is. A Muraköz mindig Magyarország­hoz tartozott és gazdaságilag a Du­nántúl forgalmába kapcsolódott bele. A vendek a szlovénekkel még nyelvi közösségben sincsenek, így tehát még nemzetiségi jogcímet sem lehet fel­fedezni. Nyugat-Magyarországgal külön jegyzék foglalkozik. A terület ősi magyar föld, a német itten csak bevándorló elem. A­mit Nyugat- Magyarország Ausztria felé expor­tált, annak legnagyobb részét Ke­let-Magyar­országból kapta. Cukor­ipara magyar répát dolgoz fel, gyártelepei pedig túlnyomórészt osztrák gyárak fiókjai és igy előbb­­ut­óbb meg fognak szűnni, nem lé­vén az anyagyáraknak sem ele­gendő nyersanyaguk. Az iparra te­hát katasztrófa vár Nyugat-Ma­gyar­országon. Ausztria erre a te­rületre annak idején népszavazást kért, de a legfelső tanács e nélkül ítélte oda neki ezt a földet. A ma­gyar delegáció most szintén nép­szavazást kér.. Népszavazást az összes elszakított területeken! Általánosságban azzal fejezi be a jegyzék előterjesztéseit, hogy Magyarország összes tervbe vett új határai az ország éle­tének minden legcsekélyebb is­merete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a leg­népesebb területeket szeli át és a természetben való kitűzésnél alig engednek valami szabadságot. El­vágja a községeket szántóföldjeik­től, a városokért gazdasági érdek­szférájuktól, kettészeli a közleke­dési vonalakat, elválasztja a zsili­peket és gátakat az árterületektől. A vasútvonalakat kettévágja, úgy hogy az uj határt negy­venöt vonal metszi át és egy sereg fontos vas­úti gócpont a határon kivü­l esik. A határszéli lakosságok érdekére nincs tekintet­tel és a­mit eddig min­den szerződésben megtett, nem in­tézkedik az uj magyar határokon élő lakosság kereskedési szabadsá­gáról és az ezt biztosító 30—40 kilo­méternyi zónáról. Nincs intézkedés azon birtokok jogviszonyairól, a do­logig terhel megoszlásáról, stb., a­melyeket az uj határ kettészel. Magyarország — így fejeződik be az emlékirat — oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyez­het bele önszántából, hogy területét feloszszák s Magyarország természetes erer­éves hadurai helyre ál­l­í­tandó­k. Ha azonban a békekonferencia a la­kosság erre irányuló akaratában kételkednek, rendelje el a népsza­vazást az összes, a határállamok­nak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező te­tnet egész la­kossága egyszerre kérdez­tessék meg akarata felől, a területnek a megszálló csapatok által való ki­ürítése után, a nagyhatalmak és semleges államok ellenőrzése mel­lett, az 1918 november 3-án azon a területen lakott összes népesség részvételével. / - -------­Nidlerand Lgtadonban /London, február 13 (­­ Magyitr Távirati Iroda szikra­­távirata a Wdsepoli rádióállomás útján) Millerand francia miniszterelnök Foch marsallnak, Marsai pénzügy­­miniszternek és Berthelot tábornok­nak kíséretében szerdán este Lon­donba érkezett, a­hol Lloyd George angol miniszterelnök fogadta. Mille­­rand a pályaudvarról a francia nagy­­követségre ment, a­hol tiszteletére vacsora volt. Az első értekezletet másnap, csütörtökön délelőtt tartot­ták. Lomion, február 13 (A­­­. T. I. szikratávirata) A csütörtöki tárgyaláson a követ­kezők vettek részt: Millerand (Fran­ciaország), Lloyd George (Nagy-Britan­­nia),ZW­il­i (Olaszország), Delacro­x(Bel­­gium), Matsui (Japán). Az Egyesült Államok­­nagykövete nem vett részt az értekezleten,­minthogy kormányá­tól nem kapott erre vonatkozólag utasítást. Schleswig Dánia mellett­­y döntött Pán is, február 13 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) . Kopenhágából jelentik : A schles­­wigi első zónában a népszavazás sze­rint 71.000 szavazó kívánta 29.000 németpárti szavazóval szemben a Dániához való csatlakozást. Szombat, 1920. február 14. Könyvkötészeti tanfolyam kezdődik dijból február hó 25-én Cserna Juliska iparművész könyvkötészeti műhelyében, IV., Egyetem­ utca 3. Jelentkezés délelőtt 11—I. délután 5—6 óra között. Ujászon-MMI 10—23 hektoliter nagyságban, n. sz. kisebb uj­rn használt hordókat minden mennyiségben és nagyságban állandóan raktáron tartunk. Klein és Duschinsky hordónagykereskedése Budapest, VI., Király-utca 26. Volt Jálics-pince. Nagymező-utca 7. sz. Igazgatók : Keleti és Ribarz. Ma és minden nap .A fiam apja­, bohózat 3 képben és az uj februári műsor. Kezdete este V.7 órakor. Fűrésztelepnek alkalmas­ lehetőleg, iparvágánynyal, némi építkezéssel biró, 2-5000 öles telket keresünk Budapest külterületén. Erzsébetfalván v. Kispesten. Hajtóerővel rendelkező telep előnyben. Részletes ajánlatot kér Teisch Mór és fia, Dobozi­ u. 47. Vállalatok, gyárait, tizent, raffiplinell?. Uj és régi vállalatok administratiojának egyszerű, feltétlen bizton alapokra való helyezését, üzleti könyvek fel­fektetését, rendbehozás­át, mérlegkészítést, mn­idei meinüvisszaélést megakadályozó pontosan működő ellenőrző szervek felállítását, az összes számviteli teendők elintézését, begyakorlását, raktárak szakszerű rendezését utólagos díjazásért vállalja előkelő intézet két főtisztviselője. — Szíves megkereséseket »Ideális szervezése jeligére kérünk Tenzer Gyula hirdetési irodájába, Budapest, IV. ker., Szervita-tér 8. sz., Városház­ utca sarkán. Aprított tűzifa kemény, teljesen száraz, 10 g-tól felfelé, pincébe le­rakva, azonnal szállítanak maximális árban György és Ormai, V. ker., Tátra-utca 4. sz., Ill. em. 4. Telefon 2044 Pesti pályaudvarokon mindenkor egész vagontételek is kaphatók. Ne CLilfon el éfeszer*ét m­ig meg nem mutatta Topolánszky ékszerész­nek, V. ker., Szaba­dság*tér 4. sz., Bálvány­­utca sarkán. Brilliáns, arany, ezüst, platina és o lyangyökért a legmagasabb árat fizetem. Kitűnő autók helybeli valamint vidéki utakra foéres&setlik Telefon 111—20, Bánhalmi és Társa, Csáky­ utca 43. szám. Iroda: Andrássy­ ut 2. szám. Mérlegképes és levelező, sierickt irodai munkta­erőt keres mielőbbi belépésre vidéki vám- és keszüske­telmi malom Kifogástalan munkaerők körülírt pályázatukat fizetés­­igény megjelölésével. Sopronba, postafiók 125 küldték A székhordók 20-30—40 hektoliteresek, legerő­sebb fehér tükör-tölgyfából legpontosab­ban készítve olcsón kaphatók. MURAI SÁNDOR hordókereskeltőnél, Budapest, VI. ker., Ó-utca 28.sz. Raktárhelyiség­­ fedett, iparvágánnyal, béröszre vagy meg­­j vétele keres&e£2tc. Ügynökök dijaztatnak.­­ Leveleket «Antramet« cimen a kiadóba kérünk. Spanyol nátha' elleni védekezésül formalin-mentholos Berád-tablettát szopogasson. — Kapható mindenütt. Gyártja: ^Merci­r gyógyszer-vegyészeti gyár,Kálvin-tér 8.^ B.q E é pés­i dijat vagy Itaozvesük­mek maejar, boreorsiFl«« mot f3s:©*©ks ha kétszobás I. emeleti utcai lakáso­mat elcserélné magasföldszinti vagy I. emeleti három-, szobásra VI. vagy VII. kerületben. Bővebbet Berlin szálloda portásánál, Révay-utca 10. Telefon 137—90. Legbiztosabb tőkeelhelyezés mint a közel­últban beigazolódott, ha családjának házhelyet, azaz telket vásárol. A tvl. és VII. kerületben, a Thököly-út és Erzsébet királyné-út környékén vannak ezen telkek. Bővebbet a tulajdonosnál, Békési József, Budapest, VII., Rá­­kóczi­ ut 11., földsz. 1. Értekezni csakis d. e. V* 10-től Vall­igésd. u. 4—6- ig lehet. Telefon : József 120-90.

Next