Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

Vasárnap, 1920. május 23. 7íz&$­ 3. oldal. sawas®* Horthy Miklós kormányzó nyilatkozata az ország közállapotairól Magyarország nem formai békét, hanem ig­ázi kibékülést akar várki, május 22 (A Budapesti Tiutosító táviratai A Hol­mdsch NidjKvsbureau külön tudósít­óit­ Bujistt­pest­en fogadta Horthy Miklós kormányzó, a­ki t­öbb kérdés a Fé szivjjli volt kimerítően vá­laszol®. A levelednek arra a kérdésére, várj ok Magyarországon is helyre fog-e állami a diny­leges bélg*, a kormányzó a követezőket Válaszolta : Nem formai békekötésre, hanem igazi kibéklésre van szükség —! A háborúból már több mint elég volt­; a legyőzött és a győztes népek egy kirán­t békére, valódi békére vá­gyakoznak. Ennek bekövetkezése azonban nem tőlünk függ. Ma jórészt a mi sorsunk is az entente kezében van. A békeszerződés formai megkö­tése nem jelent semmit, ha igazi ki-­ békülés nem jön létre, a­melynek nyo­mán megszűnik a merev elzárkózás, bizalmatlanság és ellenséges érzés, mely a javak kölcsönös kicserélését és a gazdasági forgalom felvételét ma mindenféleképp akadályozza, a termelést. M­egbénítja és végeredmény­ben egész Európa gazdasági csődje felé vezet. Ha van ország, akkor Ma­gyarország az, a­mely­ át­érzi az igazi béke bekövetkezésének szükségessé­gét, hiszen nélkülözhetetlen cikke­ink, fánk, vasunk, sónk ez idő szerint az ország területén nincsenek. Valu­tánk leromlott és nyersanyagok hi­ányában a termelés r­em­ tud megin­dulni. Higgye el, ilyen helyzet­ben csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással nézünk ezért az egyre több megértést tanúsító entente-államok jövő politi­kája felé és várjuk a fejleményeket. A mi lelkiis­tieretünk nyugodt, mert a világháború megindításáért való felelősségről talán lehet még vitá­nak helye, egyet azonban minden­esetre le kell szögeznem, hogy a meg­kötendő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a fe­lelősség teljes egészében a békét diktáló entenbeot terheli. Megnyugvást csaak az általános leszerelés hozhat rá a kérdésre, várjon Magyar­­ország készül-e valamilyen katonai akcióra­-a kormányzó a következő­ket mond . Biztosít­­tatom, hogy aggresszív katonai, vagy politikai akcióra Ma­gyarországon senki sem gondol. De ne feledje el, milyen politikai, föld­rajzi és katonai helyzete van Magyar­­országnak, a­melynek határai teljesen nyíltak. Nem lehet hadseregünket any­agira redukálnunk, hogy a belső rend fenntartására is alig legyen elegendő, a­mikor szomszédaink mil­liós hadseregeket tarthatnak fenn. Ha­táraink nem lehetnek teljesen véd­telenek, mert szomszédaink abba a kisértésbe eshetnének, hogy rossz termés esetén átlátogassanak a Ma­gyar Alföldre és innen pótolják hiányzó készleteiket. Megnyugvást csak az egyforma elbánás elve hozhat és ezért a leszerelésnek általánosnak kell lenni. Monarchisták vagyunk,­­ de a trónt csak konszolidált viszonyok­ közt tölthetjük be A tudósító a magyar trón betöl­téséről és a királyság ügyéről inté­zett kérdést Horthy Miklós kormány­zóhoz, a­ki a következőket válaszolta : Magyarországon mindenki mon­­archista. Ezt túlzás nélkül mond­hatom. Azt azonban, hogy mikor kapjon az ország ismét királyt, ma egyáltalában nem lehet még meg­mondani. Az irányelv az, hogy csak teljesen konszolidált viszonyok között kezdheti meg a király az uralkodást. Az általános helyzet még ma, sajnos, nem a, hogy erre gondolni lehessen. Mi nyugati demokráciák kíváns­ságait mérlegelni fogjuk A levelezős megkérdezte, várjon Magy­arországon a nyugati hatalmak­kal v­aló barátság elve a monarchia helyi valistása esetén is érvényesülni fog-e A kormányzó erre a következő vála­sz ad­ta:­rmészetes, hogy a nyugati demokráciák kívánságait gondosan mérlegelni fogjuk, hiszen legfőbb tö­rekvésünk, hogy minden félreértést, a­mely viszonyainkat megzavarhatná, kiküszöböljünk és távoltartsunk. Meg vagyunk győződve, hogy ez feltétle­nül sisserü­lni is fog. Mi közgazdaság terén híjával Vagyunk a képzett szakerőknek !A tudósító ama kérdésére, vájjon sikerülni fog-e a közigazgatás újjá­­slsivenése. S hagy kénytelen lesz az ország kivételes intézkedésekhez nyúlni, a kormányzó a következőket fejtette­­ki: — Az erős közigazgatás megterem­tésének semmi sem áll útjában. Meg­­­felelő középosztály hiányáról egyálta­lában nem panaszkodhatunk. A szak­ismeretekkel rendelkező középosztály hiányát másutt és pedig a közgazda­ság terén érezzük, a­hol valóban kevés a képzett szakértő. A közigazgatás terén azonban a magyar középosz­tály­ nagy tradíciókkal és alapos kép­zettséggel rendelkezik. A két forradalom természetesen nagyon megviselte a közigazgatás épületét is és a közigazgatás rend­szere korszerű reformokra egyébként is rászorul. A leszerelt tisztek köz­igazgatási állásokban ed­digelé na­gyobb számban elhelyezést nem nyer­tek. E pályák ma oly kevéssé jöve­delmezők, hogy a foglalkozást kereső tisztele inkább a szabad kereseti pályák felé törekszenek. A munkásosztály körében nem észlelhető mozgalom, vagy elégedetlenség, mely a katonai vezetést bárhol megokolttá tenné. Magyarországon nincs kivételes hatalom —­Wye4£3Íckosan hangsúlyozom, hogy Magyarországon semmiféle ki­vételes hatalom nincsen és hogy az országban kizárólag régi alkotmá­nyunk értelmében történik a bírás­kodás, közigazgatás és minden köz­hatalom gyakorlása. A forradalmi állapotok megszűnése céljából leg­főbb törekvésünk éppen az volt, hogy mindenben helyreállítsuk a tör­vényes uralmat és a jogfdiytonos­­,,jogot. J­ b&vsi rágalmak cáfolata A­zístvelező megjegyezte, hogy a Magyaroszágot­ rágalmazó hírek ál­landóan jBeÜS belkerülnek a külföldi lapokba, mire a kormányzó a követ­kezőket mondotta: # — Igaza van, a­mikor megállapít­ja, hogy a rosszindulatú koholmányok túlnyomórészben bécsi forrásból kerü­l­­nek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnak­­dobálózni, de ha neveket kérdez és­­azt kutatja,­­kik hát azok' a' meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. Éppen így áll a dolog az internálásokkal is. A legutóbbi jelentések szerint összesen 1899 egyén van internálva, ezek közül 1500 a politikai internált, a töb­bi vagy árdrágító, vagy fegyenc.­ Valamennyi internált a hajmáskéri fogolytábor­ban van eln­elyezve, a­hol kifogás­talan ellátásban és bánásmódban van részük, miként azt a svájci vörös­ke­rszt-misszió és más kiküldött misz­­sziók is megállapították.. Az élelmezés körülbelül azonos a budapesti tiszt­­viselőkonyhák­éval. Egyik se valami fényes, de lehet-e a mostani körülmé­nyek között jobbat követelni ? A fogolytáborban eddig öisszesen 11 haláleset járdult elő, nagyobbrészt spa­­nyolbete­go­­munszmáus megszűnése óta sszesen 100 kivégzés volt tudósit is megkérdezte, mekkora réséi száma a kommunizmus .kormányzó a következőket Jaszona. Erről pontos jelentéseink van­nak. Ezek szerint a kommunizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés volt. A kivégzettek közt van néhány, a­ki sohasem volt kommunista, ha­nem magánérdekből gyilkolt és ra­bolt. Minntegy 25-nek a kommuniz­musban is része volt, valamennyi több­rendbeli gyilkosság elkövetése miatt lakott halállal. Ha meggondolja, hogy a kommunizmus leverése után Páris­­ban 24 óra alatt 15.000 embert vé­geztek ki és ha az oroszországi heka­­tombál­ jutnak az eszébe, be fogja látni, hogy ez a szám valóban nem nagy, főleg ha a kommunisták gaz­tetteit is figyelembe veszszük. Forradalmaié sehol oly vértelenül, mint Magyarországon nem zajlottak le és Németországban a Kapp-féle puc­csal kapcsolatban egyetlen város­ban több ember esett a zavargásaiénak áldozatul, mint Magyarországon az egész ellenforradalom alatt. A nép­harag kitörésének némely helyen való­ban az volt az oka, hogy a hatóságok túlzott kíméletességgel jártak el a kommunista gonoszk­vekkel szemben és a tömegek igazságérzete nem lévén kielégítve, önkényes módon szerezték el maguknak az igazságosnak vélt ételt és megtorlást. Somogyi meggyilkolása sajnálatos, de teljesen izolált eset tomogiji szerkesztő esete is az utóbbijuk közül való. Ő a román meg­szállás a hitt mint a Népszava­ szer­kesztője is­mételten deminc­álta a nem­zeti hadsereg izgatott a románok további itt maradása mellett, a­miről újságja, a Népsava, kétségbevonha­tatlan bizonyítékokat szolgáltat és milliókra menő károkat okozott az országnak azzal, h­ogy közreműködött a román megszállás meghosszabbítá­sában. Mindezért Somogyinak a ható­ságok részéről egy hajaszála sem gör­bült meg. Tovább szerkesztette a Népszavá-t, a­mely az ő vezetése alatt­ mereven szembehelyezkedett a nemzeti szempontokkal. Bármilyen sajnálatos és elítélendő volt is tehát Somogyi meggyilkolása, ez a kivételes és telje­sen izolált eset, ha helyes világításban nézzük, semmi esetre sem alkalmas arra, hogy a műveit Nyugat közvéle­ményét ellenünk hangolja. Dublinban és más ír városokban naponként tör­ténnek erőszakos cselekmények és a külföldi sajtónak mégsem jut eszébe az íreket mindezekért felelősségre vonni. Pedig Írországban nem volt kommunizmus és nem­ is sejtik, mit jelent ez egy országra. Jiz előállitottjik túlnyomó része, már szabadlábon van. A k^tomun­izmus összgp^Hsa után közönséges büntépvek^espolitikai vétségek m­iatt összesen ■ 5569 embert­­állítottak 'CiCfEzeknek túlnyomó része , kihallgatás és a vizsgálat lefolyta­tása után már szabadlábra került Ez idő szerint mindössze 1617 ember­­ van még letartóztatásban, illetve in­ternálva, v­al­amennyien Hajmáské­­ren..Említettem már, hogy a hajmás­kéri fogolytábor mintaszerű rendben, van és azt hiszem, hogy a háborít alatt internált magyar állampolgá­rok, a­kik a,külföldön rekedtek, szí­vesen cseréltek volna bánásmódot ezekkel az internált kommunisták­kal./ / Henderson alaptalan vádjaira im­eghívással válaszoltunk ■/ Annál meglepőbb/sőt érthetet­len, hogy olyan kétségtelenül jóhi­szemű ember, mim Henderson angol s­unkásvezér­ is, alaptalan vádakat' femet Llona Georghhoz intézett nyílt­­ levelében úgy a magyarországi­ inter­­nétjum, mint egyéb magyar dolgok m­iatt. Válasz helyett meghívtuk az angolokat, nézzék meg személyesen a fogolytábort, látogassák meg a börtönöket és győződjenek meg a mi viszonyaikról.­ Örömmel látjuk, hogy e meghívásnak egy bizottság kikül­dése által elegett is tettek. j­a#’ Veszek bri­lliánsokat, ezüstöt. J $25 w JESeSefo raktárra használható ‘«é&ARÁNYÉRT 5 V., Sólyom-ii 22,f­ dsz. 1. Lipót-körut sarok mellett. Moposli&i*dő­­vevőinket felkérjük, hogy idei,hordószükség-­­ letüket már­­most szerezzék be, m­ert a hagy­­­fa- és vashiány, miatt nem lesz m­ódjunkka­l a későbbi megrendeléseket teljesíteni. [ Böfim JR£m fi Budapest, Szabolcs­ utca 10 /Aréna-út mellett J. 1 Telefon 148-12. A Budapesti Bútorszállító Munkások Szállítási és Fuvarozási Szövetkezete Bpest,Vil. Nagydiófa­utca 17. Telefon 92-S0. Vállal költözködést helyben és vidékre, pénzszekrény-és zongoraszállítást. Olcsó hbjak Megbízható mun­kaerők ! OLCSÓ BÉRAUTÓK SPL&T GilKitE-ban,autó­métel-eladás, javítás üzemmérnök vezetéke mellett. Telefon 33—95. garageirozás.VI. Király­ u. 18.­­ 1600­ koronás gyapjuszövétem­­lé­ből készítek divatos férfiöltönyöd­­­két. Fordítást vállalok. Klein,­­ Podmaniczky­ utca 11.1. emelet. §2Éi€§»S.­ A, elsőrangú am.ol uriszabós.iga csak 8 utca 13. 3*., 2. emskti Tel.93-81. Állandó nagy választék angol szövetekben. Brill tárcsákat ev#"svökaf, éke*#. Hí I.A., VW.!, reket mindenkinél drág­ílabban veszek. Székely Emil, Király­ utca 51. sí (Teréz-templommal szemben.),Telefon: József 105—35. SKHBC3ZSBS2TS­­BT1W Mindennemű , író- és nyomópapiros feldolgozó üzemek és viszonteladók,részére nagyban és kicsinyben, napt árban kapható Weisz Márton cégnél Budapest. V., Bálvány­ utca 19. Telefon 97-37. Sürgönyeim: W­e­i­s­z p­a­p­i­r Budapest. EOaoSHO­lDOKAT minden mennyiségben és minőségben VESZÜnk. Ajánlatok »Csak ármegjelöléssel« Te­n­z­e­r Gyula fürdetőirodájába, IV.­ ker., Szervita-tér I. keretnek.

Next