Az Est, 1920. július (11. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

Budapest, 1920 * Csütörtök * Julius I. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 3S^~ korona Negyedévre ...... 70.— korona Félévre ............. KO.— korona Egész évre.........280.— korona Külföldre / hóra 3S.~ korona Egyesszám ára 1 korona.­­Y y Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Sándor XI. évfolyam * 155. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébet­ köru­t Vm­­ I Kiadó hivatal? % VII., Er­zsébetek örül IS—20.sst*­­ Fiók^kiadóhivatalok: V., Vilmos császáriát 14. szám és IV., Váci*utca 12. Wien: l.,Fiohlmarkt 7. Volt idő, a­mikor gróf Berchtoldi Li­­pót ki a gyár országb­ók Ausztria külügyminisztere Volt és And­­rássy Gyula apolgárő­r. És el­jött az idő, a­mikor gróf Ap­­ponyi Albertet a pártok alkal­matlannak találják a minisz­terelnökségre,­­ de alkalmas mindenki, a­kit szabályszerűen lajstromoztak a két párt tag­sági könyveiben. Nem érkezett fel még az ideje, mondják titok­zatosan... és valóban, nem­­tudjuk, az időkbe látás honfiúi sejtésének finomságát csodál­juk-e inkább, vagy azt a gyön­géd, megható kiméletet, a­mely­­lyel e kis ország legnagyobb fiát óvni akarják egy idő előtti lépéstől. Gróf Apponyi Albert ideje még nem érkezett el , és a jelöltek és önjelöltek tanulsá­gos névsora elmondja, hogy kik a dicsők, bölcsek, tekintélye­sek, a kiknek ideje elérkezett. [ Nem Apponyi Albertről van Itt szó, hanem általában : a mé­retekről. A méretek tragikus játéka ez, borzalmas gulliveri tréfa. Hogy a­mikor a földke­rekség minden országában azt sóhajtják : nagy embereket ! — akkor Magyarországon, a­hol akkora szükség volna nagy em­berekre, azt susogja a párt­­szempont­, hogy: kis embere­ket ! Leszállítják az igényeket­­— egy nemzet nevében és nem­­tudják, hogy területi integritá­sunk legnagyobb agitátora, szellemi hatalmunk integritása. Ellenségeink megcsonkították az országot s most az elvakult pártérdek a csonka méretekhez kicsinyít hozzá minden pozí­ciót, a­helyett hogy, mint a régi­ olasz városállamokban, azt de­monstrálnák, hogy e kis terüle­ten mily kápráztató zsúfolt­sága van erőnek és tehetség­nek. Van itt még néhány poli­tikus, szakember, puszta ne­vük súly, hatalom és erő oda­kint is és idebenn el se kép­zelhetni nélkülük a nagy talp­­raállást i­­s holtágon veszte­gelnek. Példátlan tékozlás ez ! Pénzügyi helyzetünk érvényei­­­ről nem kell beszélni, — de­­ senki se kérdi, hol van We­­kerle, Popovics, Teleszky. A’ tanácstalanság sötétjében van az ország, — de a világítótor­nyokat félreállitják: idejük­­még nem érkezett el, mondják, és helyettük a­ frázisok bengála , fénye világise Kedvezően folynak Párisban a magyar-francia gazdasági tárgyalások -y 'Az Est tudósítójától — Néhány hét óta nagyfontosságú pénzügyi tanácskozások folynak ma­gyar és francia bankemberek között. x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxx X X X X X X X Francia részről nagyobb érdekeltséget akar­nak vállalni magyar vállalkozások­ban, szó van többek közt­ arról, hogy a Hitelbank francia bankok részvé­telével lényegesen felemeli alaptőké­jét és hogy iparvállalataink, közle­kedési vállalataink és állami üze­meink egynémelyikénél a francia tőke nagyobb szerephez jut. Ez ügyben már nagyon beható tanácskozások folytak. Magyar pénz­emberek már több ízben tárgyaltak Párisban, viszont politikai és­ pénz-, ügyi súlylyal bíró francia, szakembe­rek jártak már Budapesten és jelen­leg a kormány tudtával Ullmann Adolf, a Hitelbank alelnöke és báró Kornfeld Pál, a Hitelbank igaz­gatója van más szakemberekkel együtt Párisban. X X X X X x xxxxxxxxx X X X X X X X X i-4 n! Úgy látszik, e tanácskozásokkal függ össze ez a két szikratávirat, a­melyet a félhivatalos Magyar Távirati Iroda tesz ma közzé. / ■ d /­­Pálda, június 29 (A SZ. T. I. szikratávirata) Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kap­csolatban a francia kormánynyal és pénzügyi körökkel megindított tár­gyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia megbízottak kö­ö­zött elvi megállapodás létesült, mely, a Budapesten folytatandó tárgyalá­soknak fog alapjául szolgálni. Pária, június 29 (A M. T. I. szikratávirata) A Temps szombati száma a magyar­­francia közgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia kormány és a francia ipari körök által vezetett megbeszélések oly kedvező eredményre jutottak, hogy­­a megállapodás gyakorlati megvalósu­lása után kilátás nyílik arra, hogy Magyarország közgazdasági helyzete igen gyorsan kedvezőre fordul és Franciaország támogatásával közgaz­­­dasági életünk újjáépítését és a meg­oldásra váró közmunkákat megkezd­hetjük. „Becsület nélkül nemzet nem élhet“ Horthy Miklós kormányzó szózata az ifjúsághoz a Védőn­gák Szövetségének ünnepén 1i budapesti tanulóifjúság gyönyörű fölvonulása az ügetőversenypályán A meg nem alkuvó irredentizmus tüze égett tegnap a péterpáli nap­sütésben. A perzselő ég tűzszórásá­­ban egy diadalmas jövő sugarai ci­káztak, a büszke magyar öntudat­­itól megálmodott jövendőé. A re­ménység, az Isten patikájának ez a csodálatos gyógyszere ömlött a lel­­kek­be, azé a reménységé, mely nem­csak a beteg lázat csillapítja, de a­mely életelt­lr is a munkára, a küz­delmekre. A Budapesti Ügetőverseny Egye­sület zászlódíszbe öltöztetett pályáján tartotta meg tegnap a Védőligák Szövetsége nemzetvédelmi célokat szolgáló országos sportünnepélyét.. Kilenc órakor kezdett gyülekezni a sokezer főnyi közönség s elfoglalta a hatalmas tribünöket. Pontban tíz órakor kezdődött az ünnepély. A pálya négy különböző pontján felállított nemzeti szinti dra­périával bevont szószékekből Király Aladár főispán, Persay Ferenc alis­­­­pán, K­aifó Endrévé országgyű­­viselő és Temanovits Zoltán délvidéki­­ ügyvéd tartottak ünnepi beszédet. Tíz óra után érkezett szárnysegéde­k kíséretében József főherceg, a­kit a fogadóbizottság nevében Urmánczy Nándor köszöntött. József főherceg meghatott szavak­kal köszönte meg az üdvözlést.­­ A főherceg válasza után megdör­­dültek az ágyuk, a bejárat felől éljenzés hallatszott, az oltár mellett felállított zenekar a Himnuszba kez­dett, felharsant a »Vigyázz !«, csat­togva lobogtak a magasra emelt zász­lók, Horthy Miklós kormányzó érke­zett szárnysegédével, Magasházy szá­zadossal és kíséretével. Végeszakadat­­lan hangzott az éljen. A kormányzót ,­­ Urmánczy Nándor üdvözölte a dísz­páholy előtt. — Nemcsak hódolattal, r— mon­­dottál— hanem szivünk meleg sze­.*?­retetével üdvözöljük Főméltóságo­ e­dat mindenki nevében, a ki itt or­szágunkat és hazánkat a maga egé­szében képviseli. Minket nem lehet­­ szétdarabolni! A magyar nemzet a maga ezeréves otthonában­ ma is egész, egységes szervezet. Élünk és­­élni akarunk!' Áj világ -semmiféle»' ■ ellenséges ,­hatalpja a»í magyarjáéal­,. zet őserejét ki nem pusztíthatja soha., A sors e legnehezebb időkben Read bízta nemzetünk vezetését. Bízunk benned és szeretünk téged ! Te vagy, a mi szemünk fénye, erősségünk, re­ménységünk. Aggódás fog el, mikor a haza érdekével nem törődő, a párt- és magánérdekeket szolgálók vásári zaja dolgozószobádba tolak­odik és te mun­kát pazarolsz ezekre. Rád nézve nincs­ megállás, nincs kitérés. Rab testvé­reink várnak, benned és katonáidban­ bíznak, úgy áld vagy ver a sors keze, a­hogy végrehajtod vagy, nem a rád! bízott feladatokat. Kürtszó vágott a térségen, Mészá­ros János prelátus, érseki helynöki kezdett asszisztenciájával a­­ mise-­ mondásba. A misét a honvédzenekar muzsikája kisérte. Mise után a Himnuszt énekelte a rengeteg embertömeg, mely után a kormányzói páholylyal szemben fel­­­állított­ szószékről Raffay Sándor ev. püspök, Takaró Imre ref. lelkész és Boros György unitárius dékán mon­dottak imát és adtak áldást az egybe-­­gyültekre. Csengő harangszó jelezte az ifjúság rend- és szabadgyakorlatainak meg­kezdését. Impozáns látvány volt,­ a­mikor, a hatezer diák egyszerre­ vé­gezte a­' ritmikus gyakorlatokat. A­ gyakorlatok végén féltérdre eresz­kedve, hatezer torok egyszerre kiál­totta a Tevét, jelszavát: Nem ! Nem !» Soha!­­ Ezután az » iskolák tanárai és ki-j »válogatott tanulói járultak a kor-1, mányzó elé. A kormányzó a kö-!­­ vetkező­­ beszédet intézte hozzájuk... — Fiuk ! Örömmel látom itt az­ ifjúságot, jövendő létünk és bol­dogságunk zálogát. A mai ifjúságra Magyarországon különös nehéz, fel-* adatok várnak. A nagyját elvégez­zük magunk. Ezt el kell végeznünk* nemcsak azért, hogy lemossuk a foltot a becsületünkről és nemcsak azért, mert becsület nélkül nemzet nem élhet, hanem azért is, mert ki akarják vágni erdeinket, le akar­ják aratni az aranykalászos rónát-­ Csak ha a jövőre gondolunk, le-í­hetünk tisztában azzal, hogy ro­kon és barátok nélkül fog ez a nemz­­zet élni. Ezért szükséges, hogy harcra termett és h­arcrakész lakosság lakja és védje ezt az országot. A magyar fajnak egyik legnagyobb hibája —­ nem akarom mondani, a fegyelmez t­­­zetlenség — hanem az összetartás; fő hiánya, összetartás nélkül pedig­ nem jutunk el oda, a­hová jutnunk keéne. Ezt az összetartást ki kell kény­­szeri­teni, itt pártokat többé nem isme­rünk. Egy irányban haladunk vala­mennyien, a jelszó meg van adva nemzeti és keresztény l Ép testben. ív . lakik­,­csak ép lélek.. Elsősorban­­ tehát, azt­ kell 'propagálni, a mit az* ■i egészséget és „testi 'épséget/előmbz­j­ditja. E mellett tudását mindenki gyarapítsa a haza javára. Ha a jöv­­vőben pályaválasztásra gondoltok, mindig, az legyen a vezérelv, hogy­ hol és mi módont szolgálhatunk!

Next