Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

I3L Csütörtök, 1920. szeptember 16. 3. oldal Dobót és Sztapykovszkyt bálálratélték Hüttner tizenytávi sniftos börtönt kapott — Az■ Est tudósUmótól — A Margit-lyBruti­h^osztálybiróság­­.Szürke, komor és^netének nagy ka­muja előtt a^TZigoru igazoltatás, a [fogház udvarán a felállított gépfegy­verek, a gúlába rakott puskák, a [tempósan fel s alá sétálgató szurv­­ányos őrök, a hatalmas fehér tárgya­lási terem, az iratokkal telített bírói ü­zemelvény, az őszi világításban tom­pán fénylő rézfeszület, a rácsos abla­kok, már megszokott kép, de a mai hűvös-borus napon mind valami kü­lönös jelentőséget kap. Ma van a tör­ténelmi per főtárgyalásának utolsó ,­napja, az ítélet kihirdetése. , Kilenc órakor vezetik át szuronyom ,őreik a vádlottakat. Zsebredugott kézzel, cinikus arccal megy végig a folyosón disztinkció nélküli egyenruhá­jában Sztanykovszky Tibor, nagy lép­tekkel siet a sovány, sáppadtképü ]Hüttner Sándor, sántítva biceg a­­szürke zakós Dobó István, zöldes­sárga arcán és sunyi szemében a fé­lelem iszonyata látszik és ismerősök után kutatva megy őrei előtt a min­dig jókedvű Vágó.­­" A vádlottak szobájában a sárga [padon egymás mellé húzódnak, csak a Dobó'sétálgat fel és alá, kapkod ide­­­gesen a fejéhez, megáll, újra elindul. "Lassan mászik az óramutató. Még csak'féltíz és a tárgyalási terem ajta­ján már lehetetlen bejutni. Zsúfolva :a terem­ az érdeklődők sokaságával. Pontban tíz órakor szólal meg a tárgyalás kezdetét jelző csengőszó. A tárgyalási terembe kisérik a vád­lottakat, a­kik a félelemtől szinte­­megmerevedve ülnek a vádlottak pad­ján. Pár­­ pillanat múlva bevonul a kihirdet^f az Ítéletet Zoltán] Lászóó ezred­# elnök felkéri a jegyzőkönyvvezet­őhadnagyot az Ítélet kihir^tés^, minthogy a tár­­gyalásvezető)­ados-hadbíró egész­ségi állapota hosszabb felolvasást ,­nem enged­ meg. Géczy Iván főhadnagy jegyzőkönyv­­vezető felolvassa az ítéletet: " A magyar állam nevében­­ A ma­gyar királyi budapesti hadosztálybíró­­ság mint ítélőbíróság a Dobó István tartalékos fegyversegéd, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hüttner Sán­dor főhadnagy és Vágó-Wilhelm Ja­­­kab népfelkelő ellen a katonai btk. ?413. §-ába ütköző és a Kbtk. 414. §-a 13. pontja szerint minősülő felbérelt ■ gyilkosság, a Kbtk. 431. és 436. §-aiba­­ütköző és a Kbtk. 434. §-a és D) pontja­­szerint minősülő súlyos testi sértés műtette és a Kbtk. 183. §-ába ütköző szökés bűntette miatt a magyar királyi budapesti katonai körletparancsnok­ság ügyésze által emelt vád felett I Zoltán László ezredes elnöklete alatt­­Mondada Jenő százados-hadbíró tár­­rgyalásvezető, Géczy István főhadnagy­­és Szondy Imre tartalékos hadnagy [jegyzőkönyvvezetőknek, Sztupka őr­­­nagy-hadbiró és dr. Littomericzky­­Nándor százados-hadbíró vádlóknak "részvétele mellett a vizsgálati fogság­ban levő vádlottaknak és dr. Lévai Tibor, dr. Lengyel Zoltán, dr. Török Sándor és dr. Sós Béla védőknek je­lenlétében Budapesten 1920. évi augusztus 2-ától szeptember 15-éig megtartott főtárgyalás alapján a kö­vetkezőkben ítélt]:';^ ’ 1. Ifj. : Dobó] István budapesti születésű és'illetőségű 31 éves ró­­­mai, katolikus, nőtlen, tartalékos tengerész fegyversegédet, buda­pesti lakost, a ki polgári foglalko­zására nézve lakatos. 2. Szlanykovszky Tibor sátoralja­újhelyi születésű és budapesti ille­tőségű 24 éves római katolikus, nős, a volt cs. és kbr. 65-ik gyalogezred állományabeli tartalékos zászlóst, budapesti lakost, a­ki foglalkozá­sára nézve joghallgató, 3. hernádzsadányi Hüttner Sán­dor budapesti születésű, kassai ille­tőségű 23 éves, római katolikus, nőtlen, a volt magyar királyi 9-ik honvédgyalogezred állományába tartozó tényleges állományú fő­hadnagyot, budapesti lakost, 4. Vágó-Wilholm Jakab kecske­méti születésű és budapesti illető­ségű 31 éves izraelita, nőtlen, a volt cs. és kir. 38. gyalogezred állományabeli népfölkelő budapesti lakost, a­ki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösnek mondja ki és pedig Dobó Iván elsőrendű vádlottat a) a K.tk.jr(3. §-ába ütköző , és a Kbttf 4Mr§-a 3. pontja szerint, minősülő JT felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Budapesten az által követett el, hogy 1918 október hó 31-én dél­után 5 óra és 5 óra 30 perc között három társával együtt azon szán­dékkal, hogy gróf Tisza Istvánt meg­öljék, ennek Hermina­ut 35-a. szám alatti lakásába fegyveresen behatol­tak és nevezettet Mannlicher-fegy­­verekből leadott lövésekkel meg­ölték; b) a Kbtk. 431. és 436. §-aiba üt­köző és a Kbtk. 434. §-ának a) és d) pontjai szerint minősülő súlyos,"testi sértés bűntettében, melyet ezen alkalommal azáltal kö­vetett el,­­hogy a másokkal való ösz­­szebeszélés folytán létesült szövet­ségben a gróf Tisza István mellett álló Almássy Denise grófnőt nem ugyan lövési szándékkal, de más el­lenséges szándékból a­ Mannhcher­­fegyverből leadott lövésekkel, tehát olyan eszközzel és módon, mely kö­zönségesebb életveszéllyel jár, húsz napon túl gyógyuló sérülést­ okozott. Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat a) a­ Kbtk. §-ába ütköző és 414. §-ának 31i.pontja szerint minő­sülő, a Ktvtr. 11. §-ához képest bűn­­társi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az 1. pont alatt megjelölt he­lyen és időben az által követett el, hogy tudva, miszerint a villába be­hatolás célja gróf Tisza István meg­ölése, mialatt Dobó István és másik két társának lövései gróf Tisza Ist­vánt a földre teritették, a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lö­vésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott és így a közvetlen tet­teseknek a merénylet biztosabb ki­vitelét tevékenyen elősegítette; b) a Kbtk. 1838-ik paragrafusába ütköző és a Kbtk. 201-ik paragrafusa szerint minősülő háború idején a tényleges állományból elkövetett ön­kéntes jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, melyet katonai szolgálati eskü le­tétele után azzal követett el, hogy 1918 október 10-én állománytes­­­tét önkényt és azon szándék­kal, hogy magát a katonai kötelezettség alól mindenkorra ki­vonja, elhagyta és mindaddig távol volt, míg utóbb letartóztatásba ke­rülve, 1920 május 14-én a budapesti magy. kir. katonai körzetparancs­­nokság ügyésze előtt­­ szökevény mi­­voltát föl nem fedte. Hüttner Sándor harmadrendű vádlott a Kbtk. 413. paragrafusába ütköző és a Kbtk. 413. paragrafusának TI.* pontja szerint minősülő, a Kbtk. 14. paragrafusához képest bűntársi minőségben véghezvitt földárért­­gyilkosság bűntettében, a­melyet Dobóékkal egyetemben az első pontban megjelölt alkalommal azáltal követett el, hogy annak tu­datában, miszerint a közvetlen tette­sekként kijelöltek Tiszát megölték, azáltal,hogy meglepetések elhárítása végett a bejárat és a lakás között­ lévő kertben másokkal egyetemben összeköttetést tartva fenn, őrt állott és e bűntény kivitelében közreműkö­dött, mely gyilkosság végrehajtására mind a három vádlott különböző egyének kilátásba helyezésével má­sok által engedte magát rábírni. A Vágó-Wilhelm Jakab negyed­rendű vádlott a Kptk. 1839 paragrafusába ütköző és a Kbd­». "201. § a szerint minősülő háború idején a tényleges állomány­,, ból elkövetett és önkéntes jelentkezés­sel egybekötött f­ első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü le­tétele után azáltal követett el, hogy 1918 október havában, közelebbről meg nem állapítható napon a buda­pesti 16. számú kórház betegállomá­nyából elbocsáttatván, állománytes­téhez nem vonult be és a katonai szol­gálati kötelezettségtől azon szándék­kal, hogy magát az alól mindenkorra kivonja, a budapesti magyar kir. ál­lamrendőrség által 1918. november 27-én történt letartóztatása után esz­közölt önkéntes jelentkezésig magát távol tartotta. Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt a­ Kibk. 415. paragrafusa alapján és a Ktbk. 1­6., 45., 35. paragrafusai, továbbá az 1916. évi Rendeleti Köz­löny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alapszabályok 6. §-a alkal­mazásával tartalékos tengerészfegyversegédi *, rendfokozatától való lefokozás, a Károly-csapatkereszt és a sebesü­lési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből m­THkkicsapás mellett köti)­ általi halálra. I Sztanykovszkyt a Kbtk. alapján és a Kbtk. 96., 45. és 32. §., továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alap­szabályok 6. §-ának alkalmazásával tartalék/é­s zászlósi rendfokoza való megfosztás, a Károly kereszt elvesztése és a­ő hadsereg kötelékéből való kieldípás mellett gyancsak kötépntali halálra. Zloti­ Sándor a Kbtk. 41b­ §-a súlyosabb büntetési tétje.­*símján és a Kbtk. 47., 32. pa­ragrafusa, valamint a Kbtk. 92. §-a és a Kbtk. 25. §-ához fűzött meg­jegyzés második pontja, továbbá a btk.127. §-a, vé­gül­­az 1919.­ év Rendeleti Közlöny 163. számában) (személyi ügyek) közzétett alapsza-­ bályok alkalmazásával, a mellett, hogy a főhadnagyi rangfokozatától meg­fosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint elsőosztályú­­ ezüst vitézségi érmét, a Károly-­ csapatkeresztet és a sebesülési t­ermet elveszti, a német II. osztályú vaskeresztet,­ a török vasfélholdat és a Medzsidje-­ rendet Magyarország területén nemi viselheti, az önhibáján kívül hosszú és nyúlt vizsgálati fogságból hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belül még 15 évi, ha­vonta egy napi kemény fekh­elylyel­­ és a büntetésnek minden évében október 31. napján sötét zárkába­­ zárással súlyosbított súlyos bőr- , töm­e, Vágty Wilhelm Jakabot a Kbtk.­201. §-a alapján, de a Kbtk. 97., 127. és 125. §-ának al­­­kalmazásával í­ár 3 Jutód,­ havonként kétnapi ke­mény fekhelylyel súlyosbított börtönre ítélik. Vágó-Wilheim Jakab szabadság-t­­vesztési büntetése azonban az ön-. hibáján kívül hosszúra nyúlt előze­tes letartóztatással, illetve vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vételik. A Kbp. 388. §-a alapján elrendeli, végül a haditörvényszék, hogy az ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtassák végre. Ezután az ítélet indokolását olvas­sák föl.­ Az indokolás. Az 1918-ik esztendő ködös, sötét őszi délutánján dördültek el a gyilkos fegyverek, gróf Tisza István a földre rogyott és pár pillanatnyi szenvedés­ után Magyarország­ e nagy fia kile­helte lelkét. Történt ez október 31-én, annak a forradalomnak napján, a­­mely napon Károlyi Mihály és hívei­ hatalomhoz jutottak. A megtorlói igazságszolgáltatás munkájának első­ fejezetéhez jutottunk, a midőn a bű­nösök egy részét a haditörvényszék­ elé állították. A minden részletet felölelő bizon­­nyítási eljárás a vád tárgyát képező bűncselekmények tényálladéki ele­­­­meit szem előtt tartva, különösen a­ merényletre vonatkozó bizonyítékok­­ terjedelmes anyagát két főcsoportra osztotta és pedig az első csoport ma­j­gában foglalja mindazokat az ada­j­­okat, a­melyek a merénylet végre­hajtásának körülményeit állapítják meg, a második főcsoportban pedig­ tárgyalja azokat a momentumokat,­ a­melyek a vádlottak bűncselekmé­nyeinek indító­­­okaira vetnek vilá­got." A bírói szabad mérlegelés törvé­nyes elvéből kiindulva bizonyítottnak tekintette a haditörvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerűleg aggálytalan tanúvallomásokat, a hely-­­színi szemle eredményét, a szakértői véleményeket, a rendelkezésre álló bűnjeleket, okmányokat és köztudo­mású tényeket, továbbá a vádlottak­nak a főtárgyaláson tett vallomását, valamint a bizonyítási eljárás során megállapított állításait. '.V ' A ’■ Ezután az indokolás a merénylet végrehajtásának részletes körülmé-­­nyeit mondja el.­­ arany grammját 60 K­irt brilliánsokat, ezüstöt k­gt magas árban veszek V., Sólyom­ utca 22, sldsz. 1. Lipót-körút sarok mellett.

Next