Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

Budapest, 192­1 * Pént QrC *­s. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 25.— korona Negyedévre ...... 70.—korona Félévre 740.— korona Egész évre........250.— korona Külföldre 1 hóra 55.— korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilapJ . S , . ••• Felelős szerkesztő Miklós Andor Mi*a 7 top no. 1 évfolyam • 220. szám. Sz­erk­esz­­­ő­s­ég: kerület, Erzsébeti körút 7• Jeladó hivatali VIII Erzsébeti körut 18—20*&Mm Fiókkiadó hivatalok: D.­ Vilmos császáriát 14. szám és IO. nác­r utca 12- Wien: Kohlmarkt 7. A legjobb propaganda a k­ommimizmus túlkapásai és belsía rothadtsága ellen a harmadik Internacionálé moszkvai jegyzőkönyve. Ennél érdekesebb, d­e izgatóbb olvas­mányt a világirodalom egyet­len kitűnősége sem eszelt ki. Be­lőle világosan kitetszik, mily zavar uralkodik e megkótyago­­sodott agyvelőkben, milyen szö­ges ellentétben vannak egymás­sal a bolsevizmus vezérei még a vezéreszmék tekintetében is, mennyi vért és pénzt vetettek oda már eddig egy tébolyult idea oltárára. A harmadik In-­­ternacionálé kiábrándította azo­kat a szélsőpárti szocialistákat, a­kik e gyülekezetben megje­lentek és még nagyobb óvatos­ságra intette a mérsékelteket, a politikai belátással megáldot­takat, azokat, a­kik meg tudják mérni a célok és eszközök egy­máshoz való viszonyát, és nem indulnak agyrémek után, hogy milliókat magukkal rántsanak az örvénybe. Fájdalom, a ma­gyar munkásság 1919 márciu­sában nem mutatott annyi poli­tikai böleseséget, a­mennyi ele­gendő lett volna az első forra­dalom zavaros árjának, szabá­lyozására és egy még súlyosabb következésű forradalom elhárí­tására. A katasztrófa megtör­tént. És nyomában nemzeti lé­tünk pillérei rendültek meg, év­ezredes nemzeti erkölcsünk sod­ródott örvény szélére, nemzeti becsületünkön ejtettek foltot a világ csúfjára. De a mi példánkon okult a világ. Az angol munkásság már rég megtagadta és megbélye­gezte a kommunizmust, főkép­pen pedig a proletariátus dik­tatúráját,­­ minden diktatú­rát, így határozott a francia munkások szervezete is. Most a cseh szociáldemokrácia es­­küszi el maszától ünnepélyesen a harmadik Internacionálét, sőt kizárja kebeléből mindazokat, a­kik a nevezetes moszkvai gyű­lésben résztvettek. Mert a szo­ciáldemokrácia és a bolseviz­mus egymásnak halálos ellen­sége. Erre a politikai maximára mi tanítottuk meg Európa né­peit. De rettentő iskolapénzt kellett fizetnünk azért, hogy en­nek a bölcseségnek mélységét és igazságát a magunk kárán megtanuljuk. Er kitván-Kengszer határt Londonban fogják megállapítani Mitlerarpd nem tiszt­a tanácskozáson a szovjetkocsm­ároy képviselőjét ! / Berlint, szeptember 16 (Az Est tudósításától) Mai kelettel táviratoztak­ Paris­ból : Lloyd George a brit,kormány nevében hivatalosan azt ajánlotta a francia kormánynak, hogy tart­sanak Londonban tanácskozást a litván-lengyel határ megállapítása és a két állam ,jó viszonyának helyreállítása céljából. A párisi lapok, a­melyek Lloyd George kez­deményezéséről ma hírt adnak, azt a reményüket fűzik hozzá, hogy az angol miniszterelnök a terve­zett napirendet valószínűleg sok más fontos problémával is ki fogja bővíteni. Millerand csak olyan fel­tétel alatt fogadta el az angol kor­mány javaslatát, ha a tanácskozá­son az orosz szovjet kormánynak egyetlen képviselője sem lesz jelen és semmiféle olyan kérdést, nem tárgyalnak, a­mely Szovjetorosz­­országgal függ össze. A lilv£n kormány éS Sd­uas sivcscjásitása rendelt el Bécs, szeptember 16 A Neue Freie Fresse jelenti Stockholmból. Az Aftonbladed je­lentése szerint a litván kormány a lengyel-litván határsurlódások miatt a legsürgősebb mozgósítást rendelte el a 17—35 éves összes litván férfiakra. Millerand nem akar köztársasági elnök lenni Berlin, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) A párisi Matin ma reggeli számá­ban kiküldött tudósítójának Génfből keltezett következő táviratát közli: Millerand ma utazott vissza Parisba s egyenesen Rambouilletbe megy. Ha nem sikerül neki Deschanel elnököt lemondási szándékának meg­­másítására rábeszélni, akkor pénte­ken minisztertanácsot hív össze, hogy megtegye a kellő intézkedése­ket, a­melyeket a helyzet megkíván. Első dolga lesz akkor a szenátus elnökével tanácskozni. Lehetséges, hogy már a jövő hétre összeül a nemzetgyűlés Versaillesben. Millerand megtagad minden föl­­világosítást, van azonban­ valami, a­mit a nagy nyilvánosságnak joga van tudni, nevezetesen az, hogy a miniszterelnök semmi szín alatt sem akar a köztársaság elnöke lenni. — Nem, nem és ezerszer is nem — mondta makacsul Millerand. — Ha van valami igazság abban, hogy némi szolgálatot tettem ha­zámnak ebben a nehéz időben, ak­kor az csak azért lehetett, mert azon a helyen vagyok, a­hol szol­gálhattam hazámat és a­hol ma­radni is kívánok, a­míg a törvény­hozás bízik bennem. Az Elyséeben nem teljesíthettem volna olyan szolgálatokat, mint a­minőket — a­hogy mondják — teljesítettem. Semmi szín alatt sem akarok je­löltként föllépni az elnökválasz­táson. — Hátha önnek a parlament ezt­­ kötelességévé teszi? — vetette föl a kérdést Millerandnak egy meghitt barátja — és a miniszterelnök így válaszolt nagy élénkséggel: — Akkor is elhárítom magamtól az elnökséget, mert kötelességem megakadályozni a parlamentet ab­ban, hogy valami bolondságot csi­náljon. / ■ A dolog tehát úgy áll, hogy Mil­­lb­rand­­nem lesz az elnökjelöltek ?között/de nem kell azt hinni, hogy sirány van elnökjelöltekben. A leg­sűrűbben emlegetik Jonnart-t. Pas de Calais departement szenátorát, a­kinek nagy a tábora, de kemény ellenfele akadhat Raotul Peres­ben, ha ugyan elvállalja a jelölt­séget. A Matin parlamenti tudósítója írja, hogy a nemzetgyűlés egybe­­hívásának időpontja tekintetében két áramlat van a kamarában. A kép­viselők egy tekintélyes csoportja sürgeti a kormányt, hogy az elnök lemondólevelét mihamarább hirdesse ki a törvényhozás házaiban, ne vesz­tegessen időt, mert a nehézségek, a­melyek az elnökválasztás elé tor­lódnak, könnyen nyílt parlamenti ■válságra vezethetnének. A képviselőknek ez a része már a jövő hétre akarja összehívni a nemzetgyűlést, hogy megválassza Deschanel utódját. Ezzel szemben igen sokan vannak, a­kik félnek­­ minden elhamarkodástól s azt szeretnék, ha a kormány és Leon Bourgeois, a szenátus elnöke, ad­dig halogatná a versaillesi nem­­zetgyűlést, míg szenátorok és kép­viselőket egyetlen egy jelölt sze­mélyében tudnak megállapodni.­­. Japán­ Képviselni a népszövetség Közgyűlésén / Genf, szeptember 16 . (Magyaar Távirati Iroda) A japán kormán­y tudatta a nép­­szövetségi­őtitkár­ságával, hogy J­apán a népszövetségnek november 15-én kezdődő közgyűlésén a következő háromtagú delegációval képviselteti magát: báró Hayashi londoni nagy­követtel, őrgróf Ishii párisi nagy­követtel és báró Megata volt minisz­terrel. A delegációt harminc főnyi titkárság kiséri, közöttük néhány meg­hatalmazott követ és több diplomata. A szerb kormány intézke­dései D’Annunzio ellen Laibach, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) Belgrádi jelentés szerint Vesnics miniszterelnök arra a hírre, hogy kikiáltották Blume­ függetlenségét, nyomban tanácskozásra ült össze a hadügyminiszterrel, a­minek ered­ményeképpen a zágrábi negyedik hadtest parancsnokát, Vasics tábor­nokot utasították, hogy fegyveres erővel akadályozzon meg minden kísérletet, ha D’Annunzio csapatai át akarnának kelni a határon. Az oroszok romlott gabonát szállítottak Olaszországnál! Zürich, szeptember 16 (­­Budapesti Tudósító) A Giornale d’Italia.­kifejti, hogy a nagyhangon­­hirdetett orosz gabona­­szállítás nem felel meg a hozzáfűzött várakozásnak. A trapolyba érkezett Pietro Calvi tényl­eg hozott négyezer tonna gabonát, ez azonban teljesen használhatatlan, romlott állapotban van, földdel, szeméttel és régi rongy­darabokkal van összekeverve. A szál­lított zab pedig oly tűrhetetlen sza­­got árasztott, hogy a rakodómunká­sok csak minden másodnap hajlan­dók dolgozni. Ezek után a lap a le­hető leghatározottabban foglalt állást az Oroszországgal kötött szerződések ellen és rendkívül sajnálja, hogy Olaszország Oroszországnak már eddig is küldött áruszállítm­ányokat Franciaország újabb kártérítési igérlyertet támaszt Németországgal szemben Berlin, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) Franciaország újabb kártérítési igényeiről a következőket jelenti a Temps: A berlini francia nagykövet megjelent a birodalmi külügyi hiva­talban, és tiltakozást jelentett be, a­miért a kieli csatornán meg­akadályozzák a fegyvereket és lő­port szállító hajók átkelését, mint a­hogy azt a munkások szakszervezetei elrendelték. A nagykövet utalt arra, hogy ez az eljárás megszegése a versaillesi békeszerződésnek s ennek következtében a párisi nagykövetségi konferencia kénytelen lesz Francia­­ország újabb kártérítési igényeivel foglalkozni.

Next