Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

SZERKES\ fMilano, (Az Et Hi*a 2 korona. %I> évfolyam * 2/9. szám. “Budapest, 1920 * Előfizetési árak: Egy hónapra ... 2S.-1— korona Negyedévre ..... 70.—korona Fé lévre ......... 140.— korona Eg ész évre........2SO.— korona Külföldre 1 hóra 35.— korona Egyes szám ára j 2 korona. A halványak füzetek, a rnjlyek a régi szép időkben iponwsan beszámoltak az or- iszágl állapotáról és frü képet adtai: várható fejlődéséről, eb­iben Íz évben elmaradtak. Nem jnyonlaj.ták ki sem a költségve­tést, sem a hozzá tartozó indo­kolást. A papir sziike és drága­sága nemcsak magyarázza, ha­pern menti is ezt a takarékossá­got. Vajha ugyanez az okosan gazdálkodó szellem érvényesül­ne az állam javaival való sáfár- kodás egész területén. És mégis, ha meggondoljuk azt, hogy itt égy huszmilliárdos büdzséiről Van szó és ezzel a megmérhetet­len, gigantikus összeggel szem­ben szerepet játszott és kellett 1$ hogy szerepet játszszék az a (néhány százezer korona, a mely­bek árán a nemzetgyűlést és a közvéleményt tüzetesen tájé­koztatni lehetett volna az ál­lamháztartásról: egy kissé meg- Idöbbenünk. Bizonyára a ma­gunk hibáján kivül, ezer ellen­séges tényező gonosz összeját­szása következményeként, de mélyen aláhanvatlott gazdasági érőnk, ha a pár százezer korona kényszerű megtakarítása híven Jellemzi helyzetünket. ' De arról a holt pontról, a me­lyen e pillanatban állunk, két irányban is elmozdulhatunk. Sü- lyedhetiink még mélyebben : a megsemmisülésbe, a szégyenle­tes államcsődbe, az egyén bol­dogulását is elsorvasztó közös jés egyetemes bukásba, ha to­vább is a meddő civakodó s és JB íéha munkakerülés marad ur rajtunk. És meggyógyulhatunk 'és megerősödhetünk, természe­tes erőforrásaink intenzív ki­használásával a múlt terheitől megszabadulhatunk és egy uj, boldogabb jövőnek, egy teljessé épült N agy-Magyarországnak Szilárd alapját vethetjük meg : ha dolgozunk. Ha összefogunk piinden munkaerőt, ha párhuza­mos nemzeti irányban való ha­tásra bírjuk a most egymással ütköző, egymást emésztő osztá­lyokat, érdekcsoportokat. így még visszatérhet tűzhelyeink­hez a jólét, szivünkbe a nyu­galom és a Ház asztalára az a húsz halványkék füzet, a mely­ből egy bűneitől megváltott, ^szerencsés és haladó nép fejlő­désének ékesszóló számoszlopai /fognak mosolyogni felénk, Felelős Politikai napilap »•* ”Miklós Andor Szerkesztőség.* VII. kerület, Erzsébet*kÖrut 7» * Kiadóhivatals VIT., ErzsébetifcÖrut/8—20.SMm Ftok’kiadő hivatalok? V; Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci* utca 12. Kohlmarkt J. A kis-enteerte lámádé isllegii ss5ve£s£g a HaS^li&irgáiz restaurálása ellen Románia af szerződésnek ezt a p@n?fᣠnem fngssefta el tolnia politílcai szövetség, a mely­hez katonai egyezmény járul. A szerződés megállapítja, hogy fő­célja a neuillyl és stf-germaini békeszerződések ama rendelkezé­seinek föntartása, a melyek a bé­keszerződéseket aláíró államokra vonatkoznak. E békeszerződések alkotó része az a megállapodás, hogy az utódállamok egyikében sem szabad a Habsburg-háznak ismét trónra kerülnie s ebben a részben valósággal támadó szövet­ség jellege van a megállapodások­nak arra az esetre, ha Magyar or. szágon bekövetkeznék a Habsburg­hoz restaurációja. A szerződés hangsúlyozza, hogy Románia á megállapodásoknak éppen ezt a részét nem fogadta el. szeptember 15 tudósítójától) A Secolo .iíienti Aix les Bainsből : Giolitti fogadta Take Jonescut és a kis-entente céljai felől tudokozó- dott, mire a ronláa külügyminiszter azt válaszolta, hogy az uj szövetség csupán Magyarország ellen irányul és Németausztria támogatására való, azonban Olaszország ellen nincsenek ellenséges céljai. Take Jonescu ajánl­kozott, hogy ezt okmányszerüleg is bebizonyítsa s jelezte, hogy legköze­lebb el fog látogatni Kómába. Bécs, szeptember 15 Diplomáciai forrásból szerezte a Konservative Korrespondenz kö­vetkező értesüléseit: Az úgyneve­zett kis-entenie szerződésének tar­Mngliának dötüeni kell Lfország sorsáról Llopd George u/ffaatkozata Gemfr szeptemberi^ (Aj/Est tudósit£jfttól) A Matin jelenti« Lloyd Gaßfye Zer­matt és a svájci halár közöd fogadta vonatában az aiteol,újságírókat és a következő nyilatkozatot tette: — Elérkezett az óra, a melyben Angliának döntenie kell arról, vájjon Írországot megtartja-e a brit biroda­lomban. Ellenségeinknek meg kell ér- teniök, hogy a brit birodalom még nincs megverve és ezt majd a saját ká­rukra fogják meglátni. — Mialatt Svájcban tartózkodtam, a kérvények tömege érkezett hozzám a corki polgármester kiszabadítása érdekében, de egyikük sem akart meggyőzni arról, hogy a kegyelemnek ilyen mértéke véget fog vetni a rend­őrök meggyilkolásának. A polgármes­ter részese volt egy összzeesküvésnek, a mely már 85 rendőr halálát okozta és 178 egyént sebesitett meg; ez kétségtelen. A kormánynak köteles­sége megvédeni ezeket az embereket, vagy pedig visszahívni őket Íror­szágból. — Az összes táviratok, a melyeket a kormány ügynökeitől kaptunk Ír­országból, kifejtik, hogy milyen vég­zetes hatást tenne a rendőrség lelküle- tére az éhségsztrájkotok kiszabadítása. Már két esetben szabadon bocsátottuk az éhségsztrájkólókat, de ezek nyom­ban újból bűntényekéi követtek el. — A rendőrség határozottan vo­nakodik vállalni a felelősséget az ír­országi rendért,|ha ezeket a megátal­kodott bűnösöket szabadon bocsátják. Tizenegy olyan ember folytat éhség- sztrájkot, a kiknek bűne bebizonyosult. Milyen törvény értelmében lehessen szabadon bocsátani Mac Swineyt, a mikor a rendőrök élete nincsen bizton­ságban ? Ha a sztrájkoíókat szaba­don bocsátjuk, nem lehet többé Íror­szágot kormányozni és ha a brit biro­dalom nem tudja az Íreket kormá­nyozni, ki tegye ezt ? Nem vállal­hatom a felelősséget azokért az óriási károkért, a melyeket egy ir köztársa­ság alakulása okozna Nagy-Britan- nia érdekeinek. — Egy ilyen köztársaság alakulása a háborúban Nagy-Britannia pusztu­lását jelentelíe volna. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 'X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X > X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X. X:_ X X X X„ X ­.25 X X X X X X X ■ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X: X X X X X X X X X x/i X X X X X X X ( X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x/ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X . X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •X X X X X X X x X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X -­& VßiíaK Prifeicsevjes ellen BelqjgfK,szeptember 12 (AzEfl&Okalmi tudósítójától) mányozó gyűlésre a vá­lasztásokat a kormány december 12-ére tűzte ki. A pártok körében már megindult a választási küzde­lem. A radikálisokon és demokra­tákon kivül még kilenc párt ver­senyez a mandátumokért. Az el­lenzék támadásai különösen Prihi- csevics Szvetozár ellen irányulnak* kinek mint volt belügyminiszter­nek, most pedig közoktatási mi­niszternek jóformán döntő szerepe van Jugoszlávia politikai ügyei­nek irányításában. Egy belgrádi lap most leleplezi Pribicsevicset, hogy 1914-tőll kezdve egészen Hor­vátország elszakadásáig bizalmi embere volt gróf Ti$za Istvánnak.' Pribiosevics eddig még nőm nyi­latkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents