Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

“Budapest, 1920 * Előfizetési árak: Egy hónapra ... 2S.­1— korona Negyedévre ..... 70.—korona Félévre ......... 140.— korona Egész évre........240.— korona Külföldre 1 hóra 35.— korona Egyes szám ára­­ 2 korona. Felelős Politikai napilap »•* ” Miklós Andor Hiba 2 korona. %I. évfolyam * 2/9. szám. SZERKESZ Szerkesztőség.* VII. kerület, Erzsébet*körut 7. * Kiadóhivatali VII., Erzsébetif körut/8—20.SMm Ftok’kiadó hivatalok? V. Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci* utca 12. Kohlmarkt J. A halványak füzetek, a m­elyek a régi szép időkben izonosan beszámoltak az or­­­szági állapotáról és ízú képet adtak­ várható fejlődéséről, eb­­ben az évben elmaradtak. Nem jayontat­ták ki sem a költségve­tést, sem a hozzá tartozó indo­kolást. A papír szű­ke és drága­sága nemcsak magyarázza, ha­nem­ menti is ezt a takarékossá­got. Vajha ugyanez az okosan gazdálkodó szellem érvényesül­ne az állam javaival való sáfár­­kodás egész területén. És mégis, ha meggondoljuk azt, hogy itt egy húszmilliárdos büdzsébről van szó és ezzel a megmérhetet­len, gigantikus összeggel szem­ben szerepet játszott és kellett i, hogy szerepet játszszék az a­­néhány százezer korona, a­mely­nek árán a nemzetgyűlést és a közvéleményt tüzetesen tájé­koztatni lehetett volna az ál­lamháztartásról, egy kissé meg-­sdöbbenünk. Bizonyára a ma­gunk hibáján kívül, ezer ellen­séges tényező gonosz összeját­szása következményeként, de mélyen aláhanyatlott gazdasági erőnk, ha a pár százezer korona kényszerű megtakarítása híven jellemzi helyzetünket.­­ De arról a holt­pontról, a­me­lyen e pillanatban állunk, két irányban is elmozdulhatunk. Sü­­lyedhetü­nk még mélyebben : a megsemmisülésbe, a szégyenle­tes államcsődbe, az egyén bol­dogulását is elsorvasztó közös­­és egyetemes bukásba, ha to­vább is a meddő civakodá­s és Jó néha munkakerülés marad itt rajtunk. És meggyógyulhatunk­­és megerősödhetünk, természe­tes erőforrásaink intenzív ki­használásával a múlt terheitől megszabadulhatunk és egy új, boldogabb jövőnek, egy teljessé épült N­agy-Magyarországnak Szilárd alapját vethetjük meg , ha dolgozunk. Ha összefogunk m­inden munkaerőt, ha párhuza­mos nemzeti irányban való ha­tásra bírjuk a most egymással ütköző, egymást emésztő osztá­lyokat, érdekcsoportokat, így még visszatérhet tűzhelyeink­hez a jólét, szívünkbe a nyu­galom és a Ház asztalára az a húsz halványkék füzet, a­mely­ből egy bűneitől megváltott, a szerencsés és haladó nép fejlő­désének ékesszóló számoszlopai­­fognak mosolyogni felénk. A kis-enteerte támadó istlegii ss5ve£s£g a HaSali&irgász restaurálása ellen Románia aj szerződésnek ezt a p@n?fᣠnem mngssetta el fMilano. (Az Et szeptember 15 tudósítójától) A Secolo .ilienti Aix les Bainsből : Giolitti fogadta Take Ionescut és a kis-entente céljai felől tudakozó­­dott, mire a romlán külügyminiszter azt válaszolta, hogy az új szövetség csupán Magyarország ellen irányul és Németausztria támogatására való, azonban Olaszország ellen nincsenek ellenséges céljai. Take Ionescu ajánl­kozott, hogy ezt okmányszerűleg is bebizonyítsa s jelezte, hogy legköze­lebb el fog látogatni Rómába. Bécs, szeptember 15 Diplomáciai forrásból szerezte a Konservative Korrespondenz kö­vetkező értesüléseit: Az úgyneve­zett kis-entense szerződésének tar­talm­a politik­ai szövetség, a­mely­hez katonai egyezmény járul. A szerződés megállapítja, hogy fő­célja a neuillyi és stl-germanni békeszerződések ama rendelkezé­seinek fentartása, a­melyek a bé­keszerződéseket aláíró államokra vonatkoznak. E békeszerződések alkotó része az a megállapodás, hogy az utódállamok egyikében sem szabad a Habsburg-háznak ismét trónra kerülnie s ebben a részben valósággal támadó szövet­ség jellege van a megállapodások­nak arra az esetre, ha Magyar­or­­szágon bekövetkeznék a Habsburg­ház restaurációja. A szerződés hangsúlyozza, hogy Románia a megállapodásoknak éppen ezt a részét nem fogadta el. Angliának dötteni kell Írország sorsáról Lloyd George uyilaatkozata Gemír szeptemberig (Aj/Est tudósit£jfttól) A Matin jelenti a Lloyd Gaorge Zer­matt és a svájci határ közöd fogadta vonatában az alleol,újságírókat és a következő nyilatkozatot tette: — Elérkezett az óra, a­melyben Angliának döntenie kell arról, vájjon Írországot megtartja-e a brit biroda­lomban. Ellenségeinknek meg kell ér­­teniök, hogy a brit birodalom még nincs megverve és ezt majd a saját ká­rukra fogják meglátni. — Mialatt Svájcban tartózkodtam, a kérvények tömege érkezett hozzám a corki polgármester kiszabadítása érdekében, de egyikük sem akart meggyőzni arról, hogy a kegyelemnek ilyen mértéke véget fog vetni a rend­őrök meggyilkolásának. A polgármes­ter részese volt egy össz­eesküvésnek, a­mely már 85 rendőr halálát okozta és 178 egyént sebesített meg; ez kétségtelen. A kormánynak köteles­sége megvédeni ezeket az embereket, vagy pedig visszahívni őket Íror­szágból.­­ Az összes táviratok, a­melyeket a kormány ügynökeitől kaptunk Ír­országból, kifejtik, hogy milyen vég­zetes hatást tenne a rendőrség lelküle­­tére az éhségsztrájkotók kiszabadítása. Már két esetben szabadon bocsátottuk az éhségsztrájkolókat, de ezek nyom­ban újból bűntényeket követtek el. — A rendőrség határozottan vo­nakodik vállalni a felelősséget az ír­országi rendért,­ha ezeket a megátal­kodott bűnösöket szabadon bocsátják. Tizenegy olyan ember folytat éhség­­sztrájkot, a­kiknek bűne bebizonyosult. Milyen törvény értelmében lehessen szabadon bocsátani Mac Swineyt, a­mikor a rendőrök élete nincsen bizton­ságban ? Ha a sztrájkolókat szaba­don bocsátjuk, nem lehet többé Íror­szágot kormányozni és ha a brit biro­dalom nem tudja az íreket kormá­nyozni, ki tegye ezt ? Nem vállal­hatom a felelősséget azokért az óriási károkért, a­melyeket egy ír köztársa­ság alakulása okozna Nagy-Britan­­nia érdekeinek.­­ Egy ilyen köztársaság alakulása a háborúban Nagy-Britannia pusztu­lását jelentette volna. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X'XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X > X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X.X:_X X X X„X -.25X X X X X X X ■ XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X:X X X X X X X X X x/iX X X X X X X (X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x/X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X .X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •XX X X X X X x X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X --& VßiíaK Prifeicsevjes ellen Belgiuik,szeptember 12 (Az Efl&Oktalmi tudósítójátul)­mányozó gyűlésre a vá­lasztásokat a kormány december 12-ére tűzte ki. A pártok körében már megindult a választási küzde­lem. A radikálisokon és demokra­tákon kívül még kilenc párt ver­senyez a mandátumokért. Az el­lenzék támadásai különösen Pribi­­csevics Szvetozár ellen irányulnak a kinek mint volt belügyminiszter­nek, most pedig közoktatási mi­niszternek jóformán döntő szerepe van Jugoszlávia politikai ügyei­nek irányításában. Egy belgrádi lap most leleplezi Pribicsevicset, hogy 1914-tőll kezdve egészen Hor­vátország elszakadásáig bizalmi embere volt gróf Tisza Istvánnak.­ Pribicsevics eddig még nem nyi­latkozott.

Next