Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
I3L Csütörtök, 1920. szeptember 16. 3. oldal Dobót és Sztapykovszkyt bálálratélték Hüttner tizenytávi sniftos börtönt kapott — Az■ Est tudósUmótól — A Margit-lyBrutih^osztálybiróság.Szürke, komor és^netének nagy kamuja előtt a^TZigoru igazoltatás, a [fogház udvarán a felállított gépfegyverek, a gúlába rakott puskák, a [tempósan fel s alá sétálgató szurványos őrök, a hatalmas fehér tárgyalási terem, az iratokkal telített bírói üzemelvény, az őszi világításban tompán fénylő rézfeszület, a rácsos ablakok, már megszokott kép, de a mai hűvös-borus napon mind valami különös jelentőséget kap. Ma van a történelmi per főtárgyalásának utolsó ,napja, az ítélet kihirdetése. , Kilenc órakor vezetik át szuronyom ,őreik a vádlottakat. Zsebredugott kézzel, cinikus arccal megy végig a folyosón disztinkció nélküli egyenruhájában Sztanykovszky Tibor, nagy léptekkel siet a sovány, sáppadtképü ]Hüttner Sándor, sántítva biceg aszürke zakós Dobó István, zöldessárga arcán és sunyi szemében a félelem iszonyata látszik és ismerősök után kutatva megy őrei előtt a mindig jókedvű Vágó." A vádlottak szobájában a sárga [padon egymás mellé húzódnak, csak a Dobó'sétálgat fel és alá, kapkod idegesen a fejéhez, megáll, újra elindul. "Lassan mászik az óramutató. Még csak'féltíz és a tárgyalási terem ajtaján már lehetetlen bejutni. Zsúfolva :a terem az érdeklődők sokaságával. Pontban tíz órakor szólal meg a tárgyalás kezdetét jelző csengőszó. A tárgyalási terembe kisérik a vádlottakat, akik a félelemtől szintemegmerevedve ülnek a vádlottak padján. Pár pillanat múlva bevonul a kihirdet^f az Ítéletet Zoltán] Lászóó ezred# elnök felkéri a jegyzőkönyvvezetőhadnagyot az Ítélet kihir^tés^, minthogy a tárgyalásvezető)ados-hadbíró egészségi állapota hosszabb felolvasást ,nem enged meg. Géczy Iván főhadnagy jegyzőkönyvvezető felolvassa az ítéletet: " A magyar állam nevében A magyar királyi budapesti hadosztálybíróság mint ítélőbíróság a Dobó István tartalékos fegyversegéd, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hüttner Sándor főhadnagy és Vágó-Wilhelm Jakab népfelkelő ellen a katonai btk. ?413. §-ába ütköző és a Kbtk. 414. §-a 13. pontja szerint minősülő felbérelt ■ gyilkosság, a Kbtk. 431. és 436. §-aibaütköző és a Kbtk. 434. §-a és D) pontjaszerint minősülő súlyos testi sértés műtette és a Kbtk. 183. §-ába ütköző szökés bűntette miatt a magyar királyi budapesti katonai körletparancsnokság ügyésze által emelt vád felett I Zoltán László ezredes elnöklete alattMondada Jenő százados-hadbíró tárrgyalásvezető, Géczy István főhadnagyés Szondy Imre tartalékos hadnagy [jegyzőkönyvvezetőknek, Sztupka őrnagy-hadbiró és dr. LittomericzkyNándor százados-hadbíró vádlóknak "részvétele mellett a vizsgálati fogságban levő vádlottaknak és dr. Lévai Tibor, dr. Lengyel Zoltán, dr. Török Sándor és dr. Sós Béla védőknek jelenlétében Budapesten 1920. évi augusztus 2-ától szeptember 15-éig megtartott főtárgyalás alapján a következőkben ítélt]:';^ ’ 1. Ifj. : Dobó] István budapesti születésű és'illetőségű 31 éves római, katolikus, nőtlen, tartalékos tengerész fegyversegédet, budapesti lakost, a ki polgári foglalkozására nézve lakatos. 2. Szlanykovszky Tibor sátoraljaújhelyi születésű és budapesti illetőségű 24 éves római katolikus, nős, a volt cs. és kbr. 65-ik gyalogezred állományabeli tartalékos zászlóst, budapesti lakost, aki foglalkozására nézve joghallgató, 3. hernádzsadányi Hüttner Sándor budapesti születésű, kassai illetőségű 23 éves, római katolikus, nőtlen, a volt magyar királyi 9-ik honvédgyalogezred állományába tartozó tényleges állományú főhadnagyot, budapesti lakost, 4. Vágó-Wilholm Jakab kecskeméti születésű és budapesti illetőségű 31 éves izraelita, nőtlen, a volt cs. és kir. 38. gyalogezred állományabeli népfölkelő budapesti lakost, aki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösnek mondja ki és pedig Dobó Iván elsőrendű vádlottat a) a K.tk.jr(3. §-ába ütköző , és a Kbttf 4Mr§-a 3. pontja szerint, minősülő JT felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Budapesten az által követett el, hogy 1918 október hó 31-én délután 5 óra és 5 óra 30 perc között három társával együtt azon szándékkal, hogy gróf Tisza Istvánt megöljék, ennek Herminaut 35-a. szám alatti lakásába fegyveresen behatoltak és nevezettet Mannlicher-fegyverekből leadott lövésekkel megölték; b) a Kbtk. 431. és 436. §-aiba ütköző és a Kbtk. 434. §-ának a) és d) pontjai szerint minősülő súlyos,"testi sértés bűntettében, melyet ezen alkalommal azáltal követett el,hogy a másokkal való öszszebeszélés folytán létesült szövetségben a gróf Tisza István mellett álló Almássy Denise grófnőt nem ugyan lövési szándékkal, de más ellenséges szándékból a Mannhcherfegyverből leadott lövésekkel, tehát olyan eszközzel és módon, mely közönségesebb életveszéllyel jár, húsz napon túl gyógyuló sérülést okozott. Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat a) a Kbtk. §-ába ütköző és 414. §-ának 31i.pontja szerint minősülő, a Ktvtr. 11. §-ához képest bűntársi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az 1. pont alatt megjelölt helyen és időben az által követett el, hogy tudva, miszerint a villába behatolás célja gróf Tisza István megölése, mialatt Dobó István és másik két társának lövései gróf Tisza Istvánt a földre teritették, a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lövésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott és így a közvetlen tetteseknek a merénylet biztosabb kivitelét tevékenyen elősegítette; b) a Kbtk. 1838-ik paragrafusába ütköző és a Kbtk. 201-ik paragrafusa szerint minősülő háború idején a tényleges állományból elkövetett önkéntes jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, melyet katonai szolgálati eskü letétele után azzal követett el, hogy 1918 október 10-én állománytestét önkényt és azon szándékkal, hogy magát a katonai kötelezettség alól mindenkorra kivonja, elhagyta és mindaddig távol volt, míg utóbb letartóztatásba kerülve, 1920 május 14-én a budapesti magy. kir. katonai körzetparancsnokság ügyésze előtt szökevény mivoltát föl nem fedte. Hüttner Sándor harmadrendű vádlott a Kbtk. 413. paragrafusába ütköző és a Kbtk. 413. paragrafusának TI.* pontja szerint minősülő, a Kbtk. 14. paragrafusához képest bűntársi minőségben véghezvitt földárértgyilkosság bűntettében, amelyet Dobóékkal egyetemben az első pontban megjelölt alkalommal azáltal követett el, hogy annak tudatában, miszerint a közvetlen tettesekként kijelöltek Tiszát megölték, azáltal,hogy meglepetések elhárítása végett a bejárat és a lakás között lévő kertben másokkal egyetemben összeköttetést tartva fenn, őrt állott és e bűntény kivitelében közreműködött, mely gyilkosság végrehajtására mind a három vádlott különböző egyének kilátásba helyezésével mások által engedte magát rábírni. A Vágó-Wilhelm Jakab negyedrendű vádlott a Kptk. 1839 paragrafusába ütköző és a Kbd». "201. § a szerint minősülő háború idején a tényleges állomány,, ból elkövetett és önkéntes jelentkezéssel egybekötött f első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü letétele után azáltal követett el, hogy 1918 október havában, közelebbről meg nem állapítható napon a budapesti 16. számú kórház betegállományából elbocsáttatván, állománytestéhez nem vonult be és a katonai szolgálati kötelezettségtől azon szándékkal, hogy magát az alól mindenkorra kivonja, a budapesti magyar kir. államrendőrség által 1918. november 27-én történt letartóztatása után eszközölt önkéntes jelentkezésig magát távol tartotta. Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt a Kibk. 415. paragrafusa alapján és a Ktbk. 16., 45., 35. paragrafusai, továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alapszabályok 6. §-a alkalmazásával tartalékos tengerészfegyversegédi *, rendfokozatától való lefokozás, a Károly-csapatkereszt és a sebesülési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből mTHkkicsapás mellett köti) általi halálra. I Sztanykovszkyt a Kbtk. alapján és a Kbtk. 96., 45. és 32. §., továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alapszabályok 6. §-ának alkalmazásával tartalék/és zászlósi rendfokoza való megfosztás, a Károly kereszt elvesztése és aő hadsereg kötelékéből való kieldípás mellett gyancsak kötépntali halálra. Zloti Sándor a Kbtk. 41b §-a súlyosabb büntetési tétje.*símján és a Kbtk. 47., 32. paragrafusa, valamint a Kbtk. 92. §-a és a Kbtk. 25. §-ához fűzött megjegyzés második pontja, továbbá a btk.127. §-a, végülaz 1919. év Rendeleti Közlöny 163. számában) (személyi ügyek) közzétett alapsza- bályok alkalmazásával, a mellett, hogy a főhadnagyi rangfokozatától megfosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint elsőosztályú ezüst vitézségi érmét, a Károly- csapatkeresztet és a sebesülési termet elveszti, a német II. osztályú vaskeresztet, a török vasfélholdat és a Medzsidje- rendet Magyarország területén nemi viselheti, az önhibáján kívül hosszú és nyúlt vizsgálati fogságból hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belül még 15 évi, havonta egy napi kemény fekhelylyel és a büntetésnek minden évében október 31. napján sötét zárkába zárással súlyosbított súlyos bőr- , töme, Vágty Wilhelm Jakabot a Kbtk.201. §-a alapján, de a Kbtk. 97., 127. és 125. §-ának alkalmazásával íár 3 Jutód, havonként kétnapi kemény fekhelylyel súlyosbított börtönre ítélik. Vágó-Wilheim Jakab szabadság-tvesztési büntetése azonban az ön-. hibáján kívül hosszúra nyúlt előzetes letartóztatással, illetve vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vételik. A Kbp. 388. §-a alapján elrendeli, végül a haditörvényszék, hogy az ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtassák végre. Ezután az ítélet indokolását olvassák föl. Az indokolás. Az 1918-ik esztendő ködös, sötét őszi délutánján dördültek el a gyilkos fegyverek, gróf Tisza István a földre rogyott és pár pillanatnyi szenvedés után Magyarország e nagy fia kilehelte lelkét. Történt ez október 31-én, annak a forradalomnak napján, amely napon Károlyi Mihály és hívei hatalomhoz jutottak. A megtorlói igazságszolgáltatás munkájának első fejezetéhez jutottunk, a midőn a bűnösök egy részét a haditörvényszék elé állították. A minden részletet felölelő bizonnyítási eljárás a vád tárgyát képező bűncselekmények tényálladéki elemeit szem előtt tartva, különösen a merényletre vonatkozó bizonyítékok terjedelmes anyagát két főcsoportra osztotta és pedig az első csoport majgában foglalja mindazokat az adajokat, amelyek a merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a második főcsoportban pedig tárgyalja azokat a momentumokat, amelyek a vádlottak bűncselekményeinek indítóokaira vetnek világot." A bírói szabad mérlegelés törvényes elvéből kiindulva bizonyítottnak tekintette a haditörvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerűleg aggálytalan tanúvallomásokat, a hely-színi szemle eredményét, a szakértői véleményeket, a rendelkezésre álló bűnjeleket, okmányokat és köztudomású tényeket, továbbá a vádlottaknak a főtárgyaláson tett vallomását, valamint a bizonyítási eljárás során megállapított állításait. '.V ' A ’■ Ezután az indokolás a merénylet végrehajtásának részletes körülmé-nyeit mondja el. arany grammját 60 Kirt brilliánsokat, ezüstöt kgt magas árban veszek V., Sólyom utca 22, sldsz. 1. Lipót-körút sarok mellett.