Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Csütörtök, 1920. szeptember tó. 3. oldat Dobót ős Sztaoykovszkyt báláiratélték Hüttner tizenütávi snijfos börtönt kapott — Az■ Est tudósUmÖtól — A Margit-lyBruti h^oszlálybiróság '.Szürke, komor éj^ncténck nagy ka­muja előtt a^TZÍgoru igazoltatás, a [fogház udvarán a felállított gépfegy­verek, a gúlába rakott puskák, a [tempósan fel s alá sétálgató szuro- ínyos őrök, a hatalmas fehér tárgya­lási terem, az iratokkal telitett bírói • [emelvény, az őszi világításban tom­pán fénylő rézfeszület, a rácsos abla­kok, már megszokott kép, de a mai hüvös-borus napon mind valami kü­lönös jelentőséget kap. Ma van a tör­ténelmi pör főtárgyalásának utolsó ,'napja, az ítélet kihirdetése. , Kilenc órakor vezetik át szuronyom :őreik a vádlottakat. Zscbrcdugott kézzel, cinikus arccal megy végig a folyosón disztinkciónélküli egyenruhá­jában Sztanykovszky Tibor, nagy lép­tekkel siet a sovány, sáppadtképü ]Hüttner Sándor, sántítva biceg a !szürke zakós Dobó István, zöldes­sárga arcán és sunyi szemében a fé­lelem iszonyata látszik és ismerősök után kutatva megy őrei előtt a min­dig jókedvű Vágó. I' A vádlottak szobájában a sárga [pádon egymás mellé húzódnak, csak [Dobó'sétálgat fel és alá, kapkod ide- fgesen a fejéhez, megáll, újra elindul. 'Lassan mászik az óramutató. Még xsak'féltiz és a tárgyalási terem ajta­ján már lehetetlen bejutni. Zsúfolva :a terem'az érdeklődők sokaságával. Pontban tíz órakor szólal meg a tárgyalás kezdetét jelző csengőszó. A tárgyalási terembe kisérik a vád­lottakat, a kik a félelemtől szinte 'megmerevedve ülnek a vádlottak pad­ján. Pár : pillanat múlva bevonul a I3L tihlrdet^f az Ítéletet Zoltán] LásíüÉ ezrecj# elnök felkéri a jegyzőkönyvvezet^őhadnagyot az Ítélet kihir^tés^T minthogy a tár- gyalásvezctf) ados-hadbíró egész­ségi állapota hosszabb felolvasást ,‘nem enged. meg. Géczy Iván főhadnagy jegyzőkönyv- vezető felolvassa az ítéletet: í A magyar állam nevében 1 A ma­gyar királyi budapesti hadosztálybiró- ság mint itélőbiróság a Dobó István tartalékos fegyversegéd, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hüttner Sán­dor főhadnagy és Vágó-Wilheim Ja- ;kab népfelkelő ellen a katonai btk. ?413. §-ába ütköző és a Kbtk. 414. §-a >3. pontja szerint minősülő felbéreli ■ gyilkosság, á Kbtk. 431. és 436. §-aiba [ütköz&és a Kbtk. 434. §-a és D) pontja [szerint minősülő súlyos testi sértés mntette és a Kbtk. 183. §-ába ütköző szökés büntette miatt a magyar királyi budapesti katonai körletparancsnok­ság ügyésze által emelt vád felett IZoltán László ezredes elnöklete alatt |Mondada Jenő százados-hadbíró tár- Igyalásvezető, Géczy István főhadnagy 'és Szondy Imre tartalékos hadnagy [jegyzőkönyvvezetőknek, Sztupka őr- !nagy-hadbiró és dr. Littomericzky [Nándor százados-hadbíró vádlóknak 'részvétele mellett a vizsgálati fogság­ban levő vádlottaknak és dr. Lévai Tibor, dr. Lengyel Zoltán, dr. Török Sándor és dr. Sós Béla védőknek je­lenlétében Budapesten 1920. évi augusztus 2-ától szeptember 15-éig megtartott főtárgyalás alapján a kö­vetkezőkben Jtélt]:';^ ’ 1. Ifj. . Dobó] István budapesti születésű és'illetőségü 31 éves ró­— mai, katolikus, nőtlen, tartalékos tengerész fegyversegédet, buda­pesti lakost, a ki polgári foglalko­zására nézve lakatos, 2. Szlanykovszky Tibor sátoralja­újhelyi születésű és budapesti ille­tőségű 24 éves római katolikus, nős, a volt cs. és kir. 65-ik gyalogezred állományabeli tartalékos zászlóst, budapesti lakost, a ki foglalkozá­sára nézve joghallgató, 3. hernádzsadányi Hüttner Sán­dor budapesti születésű, kassai ille­tőségű 23 éves, római katolikus, nőtlen, a volt magyar királyi 9-ik honvédgyalogezred állományába tartozó tényleges állományú fő­hadnagyot, budapesti lakost, 4. Vágó-Wilhdm Jakab kecske­méti születésű és budapesti illető­ségű 31 éves izraelita, nőtlen, a volt cs. és kir. 38. gyalogezred állományabeli népfölkelő budapesti lakost, a ki polgári foglalkozására nézve reklámvállalkozó, bűnösnek mondja ki és pedig Dobó Mván elsőrendű vádlottat a) a K]Ak.jr(3. §-ába ütköző . és a Kbttf 4Mr§-a 3. pontja szerint, minősülő JT felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Budapesten az által követett el, hogy 1918 október hó 31-én dél­után 5 óra és 5 óra 30 perc között három társával együtt azon szán­dékkal, hogy gróf Tisza Istvánt meg­öljék, ennek Hermina-ut 35-a. szám alatti lakásába fegyveresen behatol­tak és nevezettet Mannlicher-fegy- verekből leadott lövésekkel meg­ölték; b) a Kbtk. 431. és 436. §-aiba üt­köző és a Kbtk. 434. $-ának a) és d) pontjai szerint minősülő súlyos."testi spfiés bűntettében, melyet ezenafkalommal azáltal kö­vetett |l, l^fgy a másokkal való ösz- szebeszélés folytán létesült szövet­ségben a gróf Tisza István mellett álló Almássy Denise grófnőt nem ugyan lövési szándékkal, de más el­lenséges szándékból a. Mannhcher- fegyverből leadott lövésekkel, tehát olyan eszközzel és módon, mely kö­zönségesebb életveszéllyel jár, húsz napon túl gyógyuló sérülést;okozott; Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat a) a; Kbtk. §-ába ütköző és 414. §-ának 3ji*pontja szerint minő­sülő, a KtüJr. 11. §-ához képest bün- társi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az 1. pont alatt megjelölt he­lyen és időben az által követett el, hogy tudva, miszerint a villába be­hatolás célja gróf Tisza István meg­ölése, mialatt Dobó István és másik két társának lövései gróf Tisza Ist­vánt a földreteritették, a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lö­vésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott és jgy a közvetlen tet­teseknek a merénylet biztosabb ki­vitelét tevékenyen elősegítette; b) a Kbtk. 1838-ik paragrafusába ütköző és a Kbtk. 201-ik paragrafusa szerint minősülő háború idején a tényleges állományból elkövetett ön­kéntes jelentkezéssel egybekötött első szökés bűntettében, melyet katonai szolgálati eskü le­tétele után azzal követett el, hogy 1918 október 10-én álíománytes-. tét önkényt és azon szándék­kal, hogy magát a katonai kötelezettség alól mindenkorra ki­vonja, elhagyta és mindaddig távol volt, mig utóbb letartóztatásba ke­rülve, 1920 május 14-én a budapesti magy. kir. katonai körzctparancs- nokság ügyésze előtt - szökevénymi- voltát föl nem fedte; Hüttner Sándor harmadrendű vádlott a Kbtk. 413. paragrafusába ütköző és a Kbtk. 413. paragrafusának TI.* pontja szerint minősülő, a Kbtk. 14. paragrafusához képest bűntárs! minőségben véghezvitt földáréit -gyilkosság bűntettében, a melyet Dobóékkai egyetemben az első pontban megjelölt alkalommal azáltal követett el, hogy annak tu­datában, miszerint a közvetlen tette­sekként kijelöltek Tiszát megölték, azáltal,mogy meglepetések elhárítása végett a bejárat és a lakás között^ lévő kertben másokkal egyetemben összeköttetést tartva fenn, őrt állott és e bűntény kivitelében közreműkö­dött, mely gyilkosság végrehajtására mind a három vádlott különböző egyének kilátásba helyezésével má­sok által engedte magát rábírni; & Vágó-Wilheim Jakab negyed­rendű vádlott a Kptk. 183* paragrafusába ütköző és a Kbtl»: "201. § a szerint minősülő háború idején a tényleges állomány-,, ból elkövetett és önkéntes jelentkezés­sel egybekötött! első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü le­tétele után azáltal követett el, hogy 1918 október havában, közelebbről meg nem állapítható napon a buda­pesti 16. számú kórház betegállomá­nyából elbocsáltatván, állománytes­téhez nem vonult be és a katonai szol­gálati kötelezettségtől azon szándék­kal, hogy magát az alól mindenkorra kivonja, a budapesti magyar kir. ál­lamrendőrség által 1918. november 27-én történt letartóztatása után esz­közölt önKéntes jelentkezésig magát távol tartotta. Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt a'Kibk. 415. paragrafusa alapján és a Ktbk. f)6.„ 45., 35. paragrafusai, továbbá az 1916. évi Rendeleti Köz­löny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alapszabályok 6. §-a alkal­mazásával tartalékos tengcrészíegyverscgédi *, rendfokozatától való lefokozás, a Károly-osapatkereszt és a sebesü­lési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből jnTHkklcsupás mellett köti)! általi halálra, i ISztanykovszkyt a Kbtk. alapján és a Kbtk. 96., 45. és 32. §., továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (személyi ügyek) közzétett alap­szabályok 6. §-ának alkalmazásával tartalék/efs zászlósi rendfokoza való megfosztás, a Károly kereszt elvesztése és a>»nadsereg kötelékéből való kie^dfpás mellett gyanesak kötéUntali halálra, Ilüti. Sándor a Kbtk. 4Jir §-a súlyosabb büntetési téWfe.-*fí>ján és a Kbtk. 47., 32. pa­ragrafusa, valamint a Kbtk. 92. §-a és a Kbtk. 25. §-ához fűzött meg­jegyzés második pontja, továbbá a btk,127. §-», ví gul .az 1919,' év Rendeleti Közlöny |63. számába^) (személyi ügyek) közzétett alapsza-4 bályok alkalmazásával, a mellett^ hogy V főhadnagyi rrngfokozatától meg­fosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint elsőosztályu 1 ezüst vitézségi érmét, a Károly-1 csapatkeresztet és a sebesülési t érmet elveszti, a német II. osztályú vaskeresztet,: a török vasfélholdat és a Medzsidjé-j rendet Magyarország területén nemi viselheti, az önhibáján kívül hosszúéi nyúlt vizsgálati fogságból hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belül még 15 évi, ha­vonta egy nnpi kemény ieklielylyel t és a büntetésnek minden évében október 31. napján sötét zárkába ' zárással súlyosbított súlyos bőr- , tönre, VágtvWIlhelm Jakabot a Kbtk./201. §-a alapján, de a Kbtk. 9Z., 127. és 125. §-ának al-1 kalmazusávat í Jr 3 Jutód,' havonként kétnapi ke­mény fekhelylyel súlyosbított börtönre ítélik. Vágó-Wilheim Jakab szabadság-1! vesztési büntetése azonban az ön-. hibáján kívül hosszúra nyúlt előze­tes letartóztatással, illetve vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vételik. A Kbp. 388. §-a alapján elrendeli, végül a haditörvényszék, hogy az ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azutáu Dobó Istvánon hajtassák végre. Ezután az ítélet indokolását olvas­sák föl.1 Az indokolás. Az 1918-ik esztendő ködös, sötét őszi délutánján dördültek el a gyilkos fegyverek, gróf Tisza István a földre rogyott és pár pillanatnyi szenvedés: után Magyarország'e nagy fia kile­helte lelkét. Történt ez október 31-én, annak a forradalomnak napján, a] mely napon Károlyi Mihály és hívei: hatalomhoz jutottak. A megtorlói igazságszolgáltatás munkájának elsői fejezetéhez jutottunk, a midőn a bű­nösök egyrészét a haditörvényszék] elé állították. A minden részletet felölelő bizo-j nyitási eljárás a vád tárgyát képező bűncselekmények tényáliadéki ele- ] meit szem előtt tartva, különösen a; merényletre vonatkozó bizonyilékok j terjedelmes anyagát két főcsoportra osztotta és pedig az első csoport ma-j gában foglalja mindazokat az ada-j lókat, a melyek a merénylet végre­hajtásának körülményeit állapítják meg, a második főcsoportban pedig] tárgyalja azokat a momentumokat,! a melyek a vádlottak bűncselekmé­nyeinek indító . okaira vetnek vilá­got.' A bírói szabad mérlegelés törvé­nyes elvéből kiindulva bizonyítottnak tekintette a haditörvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerüleg aggálytalan tanúvallomásokat, a hely-! színi szemle eredményét, a szakértői véleményeket, a rendelkezésre álló bűnjeleket, okmányokat és köztudo­mású tényeket, továbbá a vádlottak­nak a főtárgyaláson tett vallomását, valamint a bizonyítási eljárás során megállapított állításait. '.V ' Ä ’■ Ezután az indokolás a merénylet végrehajtásának részletes körűimé-! nyeit mondja el. nrany grammját 60 K-irt bfilliánsohat, ezüstöt rigt magas árban veszek V., Sólgom-utca 22, fldsz. 1. Ltpót-körut sarok mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents