Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

é. oldat Csütörtök, 1920. szeptember 16* A lengyel külügyminiszter nyilatkozik Az Est munkatársának a lengyehmagyar politikai viszonylatokról / ' Társéi szeptember 8 lAz Est Jfarsóba kiküldött munkatársától) §ápieha hercjjf. a lengyel külügy- múiiszter, a^jnt arra kórtere, hogy nyilatkozni; Az .Esi számára Magyar- ' ohzúgjrLengyclország politikai kap- csÖtTffaról, szives volt tegnap fogadni. Előre kell bocsátanom, hogy a len­gyel-magyar probléma megítélésénél egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni Lengyelország helyzetét: Lengyelország entenle-állam, a mely­nek entente-politikát kell követnie, legelső sorban francia politikát. — A Lengyelország és Magyaror­szág közötti baráti viszony tradicio­nális, — mondotta Sápiéba — ezt nem kell külön hangsúlyoznom. A lengyel nép együtt érez a magyar nép­pel és Magyarországgal, a melyet egy rossz politika juttatott ebbe a súlyos helyzetbe. Mi meg tudjuk érteni a su- lyes helyzetet a maga teljes nagysá­gában annak dacára, hogy a háború folyamán nem ritkán érthetetlen volt előttünk, hogy Magyarország olyan energiával folytatta a kettős szövetségi politikát és belső nemzetiségi politi­kájával is szinte elősegítette a bomlási folyamatot. Ennek dacára biztosít­hatom önt a lengyel nép együttérzé­séről és kérem önt, hogy ezt hozza a magyar nép tudomására. A mi ro- konszenvüiiket Magyarországgal szem­ben nem kevéssé fokozta az'a körül­mény, hogy akkorra mikor a bolse­vik hadsereg Varsó alatt állott, egy magyar küldöttség félhivatalosan fel­ajánlotta a magyar nemzeti hadsereg segítségét a bolsevikok ellen folytatott harcunkban. Magyarország, a mely egyszer vé­gigjárta a bolsevizmus szenvedések­kel teljes és rettentő iskoláját, na­gyon jól tudja, hogy mit jelent ez a küzdelem és minden oka megvan arra, hogy a bolsevikok teljes vere­ségét kívánja és azt, hogy a bolsevik rendszer teljes bukása után Európa megszabaduljon ettől a veszedelemtől. — Hercegségednek bizonyára tu­domása van arról, hogy Magyarorszá­gon komoly politikai körök a Lengyel- országgal való szorosabb politikai nexus szükségességet hangoztatják és propa­gálják ? ■ — Úgy van, ezt tudom.. Ezt a politikát közeledést mi is szükségesnek és fontosnak tartjuk és a magyar poli­tikai körök ilyen irányú törekvései Lengyelországban kétségkívül nem fognak elutasításra találni. Mindkét nép szenrpontjából csak kívánatos, sőt fontos lenne, ha ez a közeledés megtörténne, annál inkább, mert'Ma­gyarország és Lengyelország érdekei semmiféle ponton nem ütköznek ösz- sze. — Hercegséged talán megenged itt egy lényeges megjegyzést. Lengyel- ország Romániával keresi ma az együtt­működés lehetőségét. Ebben az esetben meggyőződésem szerint igen nehéz volna egy lengyel-magyar együttmű­ködés számára a megfelelő platformot megtalálni. Magyarországnak legelső­sorban saját létérdekeire keli gondolnia. — Azt hiszem, hogy lehetséges lenne középutat találni és gondolhatunk egy lengyel-magyar együttműködésre akkor is, ha Lengyelország a legszorosabb viszonyt tartja is fenn Romániával. Gondolja meg azt, hogy Magyarország ma rendkívül le van gyengülve és rá ■van kényszerítve arra, hogy Romá­niával mindkét félre nézve elviselhető szomszédi viszonyban éljen. Nemrégi­ben beszéltem román bolitikusokkal és beszélgetésünk során a magyar kér­dés is szóba került. Ezek a politikusok azt a felfogást hangoztatták előttem, hogy Magyarország és Románia között meg kell találni a modus vivendi vala­milyen formáját. Lengyelországnak és Romániának az érdekei túlságosan egy vonalban jutnak ahhoz, hogy mi netán érzelmi okokból lemondhat­nánk a Romániával való szoros kap­csolatról és együttműködésről. Más­részt Magyarország nem élhet örökké hadilábon Romániával, le kell szá­molnia az adott helyzettel és keres­nie kell azt az utat, mely a Romániá­val való megegyezéshez vezet. Ismét­lem, Magyarországnak érdeke, hogy A tőzsdeadójavasSat részletes tárgyalása A nemzetgyűlés mai ülése Romániával elviselhető szomszédi vi­szonyban éljen, mert hiszen egy örö­kös harcban teljesen felőrlődik. Úgy gondolom, ez az az alap, a melyen a magyar-lengyel politikai közeledés felépülhet. A lengyel külügyminiszternek ez a nyilatkozata meggyőződésem sze­rint igen nagy horderejű, mert úgy lehel, Paris maga sem áll távol attól a gondolattól, a melyet Sapieha her­ceg itt kifejtett: Magyarország meg­egyezése Romániával és ezen az alapon együttműködése Lengyelországgal, A magyar külpolitika felelős vezetőinek a dolga, hogy ezt a gondolatot to­vább vigye. Ennek a kéziratnak az eredeti né­met nyelvű szövegét Sapieha herceg külügyminiszter átnézte, át javította és Dombrovszki államtitkár ur utján visszajuttatta hozzám azzal a meg­jegyzéssel, hogy a cikknek Az Est­ben való közlésére felhatalmaz és az intervjut hitelesítette. Déri tore. — 'Az Est tudósitójától —' Rakovszku István elnök' féltizen, egy órakor nyitja meg az ülést. Felolvassák af indítvány- és in- terpellációs könyvet, a melybe ki lene interpellámót jegyeztek Az elnök: Miután kilem^nter- pellációt jegyeztbk honvé­delmi miniszter ur is válaszolni akar. indítványozom. hogy a meny­nyiben addig nem merítenék ki a napirendet, félegy órakor térjünk át az interpellációkra. A Ház ilyen értelemben határoz, A napirend előtt báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólal fel. — A tegnapi beszéde során meg- emliüeíiíe. 'hogy egyes képviselők nem- elég óvatosan nyilatkoznak olyan dolgokról, a melyekről itt a Házban értesülnek. E megálla­pításának illusztrálására felolva­sott egy táviratot, a melyet egy nemzetgyűlési képviselő intézett egty vidéki kormánybizilojEhoz. A távirat felolvasásával senkit sem akart pellengérre állítani, mert fel­tételezte. hogy az illető képviselő távirati intézkedésével nem akarta megkárosítani a kincstárt. Csupán csak azt akarta dokumentálni, hogy akadnak képviselők, a kik nem eléggé óvatosak kijelentéseik­ben és lénykedéseikben. Ekkor a nemzetgyűlés az illető képviselő­nek a nevét kérte< ő azonban a sürgetés ellenére sem mondta meg a nevét. A képviselő nem volt je­len tegnap a Ház ülésén, csak ké­sőbb értesült a távirat felolvasá­sáról és azonnal felkereste úgy őt, mint a miniszterelnök helyettesét, valamint a Ház elnökét, a kik előtt igazolta, hogy ő ezzel a táviratá­val csupán egy adósát akarta meg­ijeszteni és fizetésre kényszeríteni. A táviratra adott válaszból ez vi- lágo*san kitűnik. Ilyen körülmé­nyek között természetesen csakis felületességről és óvatlatlanságról van szó, nem pedig deliktumról. Kéri tehát a Házat, hogy tekintsen el az illető táviratozó képviselő nevének megemlítésétől és térjen a dolog felett napirendre. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután áttérnek az illetékek fel­emeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatá­sára. ■ Elfogadják az^őSSZes szakaszo­kat. Csak a-tiíAk és 38-ik szakasz­nál van^íagyobb vita. ik szakasznál, a mely a köz- gatási bírósághoz intézett pa­naszok illetékéről szól, Gaál Gasz­ton az illetéket visszatérítendőnek javasolja, hogy ha a panaszra al- sóbbfoku bíróság mulasztása adott okot. Kovács József hozzájárul Gaál G ászt on indítványához. A szakaszt Gaál Gaszton módo­sításával fogadják el. A 38. szakasz a tőzsdebiróságok előtti eljárásnál fizetendő illeté­kekről szól. Az előadó módosító indítványt nyújt be az illetékek emelése tárgyában. Gaál Gaszton szerint nem lehet, ‘hogy a fiőzsdebiróságnál privilé­gium legyen és az illetékek ugyan­olyanok legyenek, mint a rendes birói eljárásoknál. Ereky Károly : Ez az igazi nagy- beszéd ! Sándor Pál (közbekiált): Majd megadom én a feleletet. Sándor Pál rámutat arra; hogy a tőzsde éveken át százezreket fi­zet rá a tőzsdebiróságra. Figyel­meztet arra, hogy mig a polgári rendes bíróságoknál a szerződése­ket másolatban, vagy egyáltalá­ban nem kell beadni s igy nem fontos az. hogy a szerződések után esedékes illetékek le vannak-e róva vagy sem. addig a tőzsdebi- róság nem is fogadja el a per anyagát, a mig a szerződés után esedékes illeték teljesen nincs le­róva. Tekintettel arra, hogy itt milliós üzletekről van szó, ez az illeték- kirovás már egymagában érzékenyen terheli pzokat, a kik a tőzsdebiró- ságokhoz fordulnak. Nem tartja tehát jogosnak a magasabb illeték kiszabá­sát a tőzsdebiróságok előtti el járásnál. Korányi Frigyes pénzügyminisz­ter igazat ad Sándor Pálnak és a javaslat eredeti szövegét ajánlja el­fogadásra. Somogyi István hozzájárul Gaál Gaszton indítványához és polemizál Sándor Pállal. A Ház a szakaszt az előadó mó­dosításával fogadja el. A 39. §-t változatlanul elfogad­ják. A 40. §-f az előadó módosí­tásával, a 41—43. szakaszokat: per dig változatlanul fogadják cL Aj 44. szakasznál, a mely. a tőzisdei, j adóról szól, nagyobb vita volt,] Gaál Gaszton kifejtette, hogy igazwj ságosan kell megadóztatni a tőzsdéig a mely eddig jogosulatlan kedvezi] ményeket élvezett. Azonban figyelem­be kell venni azt is, hogy a tőzsdei for i galom papírjai ingatlanra és ingóra egy aránt! vonatkoznak. Akérdésben lel­hetnek differenciák. Lehet, hogy: az általa ajánlandó kulcs nem fe-j lel meg mindenben a viszony oknak,] de hogy a pénzügyminiszter kulcsa alatta marad, azt határozottan: állítja. Módosítást nyújt be, a mely: szerint az adó két koronáról tíz fccw! rónára emeltessék, Sándor Pál szólal fel ezután. Arra hívja fel a figyelmet, hogy káros hatása volna egy ilyen in­tézkedésnek, mert hiszen akkor a többi országok tőzsdéi csak örül­nének, mert magukhoz ragadhat-' nák a közgazdasági hatalmat és örülnének annak is, hogy nagy ha­szonhoz jutnak. Ezzel nem ártunk a zsidóknak, másrészt pedig az üz­let át fog telepedni más helyekre* Tíz korona helyett egykoronás adót indítványoz. Károsnak tartja az államadóssági kötvények illeté- keit, mert örülnünk kellene, ha vesznek államadóssági kötvénye*' két, ■ " ■ -i Uj interpellációk Ä nemzetgyűlés mai ülésén kilaap' interpellációt terjesztenek elő: í Frühwirth Mátyás a fa- és szén-íj ellátásról, különösen a gyárai és üze-i mek szénellát4sáról interpellál ; 1 Barla Szabó József a tejellátásról gj Ereky Károly Girtler huszárfőhad-j nagynak gyanús körülmények között! való elhalálozásáról; j Zeőke Antal az Arad—Csanádi vasnf mérnökeinek fizetésrendezéséről és a! lisztellátásról ; A Javus Antal a gabonaforgalomról jjj Kontra Aladár arról, hogy Bobos, Gyula óbudai gyárost kilakoltatták,i pedig sürgős állami megrendelései vannak; Madarász Zsigmond a sérelmes kf.| hágási bíráskodásról ; Í Nagy Pál pedig a 3000 koronán aluli- kényszerkölcsönök visszafizetéséről in­terpellál. ' ■, * Az interpellációkra félegy órakor Űrnek át. ., * ' # *'■ A nemzetgyűlés mai ülésének végén válaszol Sréter István JionJ védelmi miniszter Fangler Bélái interpellációjára Keltái Viktor. szökése dolgában A hadügy miniszter válaszáról részletes tuJ dósitást közöl a Magyarország ma délutáni száma, ’(j — Osztálysors játék mai hutásán 100.000 Jjáf-onát nyert: 629 ; 30.00th‘í.oronát nyect-'28í-36'; 10.000 kgpiuét'' nyert: 55917 ; 5000 koronát nyertek : 5884 7512 10343 10273 24881 28014 45723 58787 ; 3000 koronát nyertek : 11266 27763 29452 30135 46207 50183 ; 2000 koronát nyertek : 464 5904 5962 7907 8784 9364 13635 14140 15667 16017 17585 19294 21602 21618 24062 28218 28553 29158 31193 34048 35342 35772 36300 36385 37089 39251 40448 40741 41010 41094 41300 41320 41648 42559 45124 45178 45861 46834 49199 52989 53521 54300 55213 54742 55647 57019 57782 58202 58740 59109 59871. Azonkívül kihúztak 1000 és 375 koro­nás nyereményeket, A következő húzás holnapután lesz. k. Az osztálysors­Fábián Béla : AZ w RÓSZ POKOL Szenzációs menekülés törlénefe a Japán-tengertől— Pétervárig. Küzködés a bolsevik! Oroszország ezei veszedelmével.A könyv a magyar irodalom eseménye Ára 55 korona. — Kapható Az Est könyv- kereskedésében VII., Erzsébet-körut 18—20,

Next

/
Thumbnails
Contents