Az Est, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

á, oldal. Benárd miniszter a népjóléti tanácsról és a karácsonyi gyűjtésről — As Esz tudósítójától — A népjóléti minisztériumban csü­törtök délután tanácskozás volt a jótékonysági és népjóléti ügyekkel foglalkozó hivatalok vezetőinek részvételével dr. Benárd Ágost nép­jóléti miniszter elnöklése mellett. A­ tanácskozás eredménye az, hogy elhatározták az ország összes c­a­­­xitatív és népjóléti szervének egy­séges irányítását. Kérdést intéz­tünk dr. Benárd népjóléti minisz­terhez, a­ki az akcióról a követke­zőket jelentette ki munkatársunk előtt: — Egy olyan szervet állítunk fel, a­mely az összes jótékonysági és népjóléti szervezkedések felett fog állani. Ez a szerv felfelé véle­ményező és tanácsadó, lefelé pe­dig ellenőrző és irányító hatáskör­rel fog működni. " — Az eddigi tanácskozások ered­ménye az, hogy már alakítottunk is egy előkészítő bizottságot, a­mely harmóniában minden illeté­kes tényezővel, kiépíti ezt a nép­­jóléti tanácsot. A tanács állandó és közvetlen érintkezésben lesz az állami szervekkel is. Ezzel azt re­méljük elérni, hogy rendszereseb­bé és intenzívebbé válik az egész népsegélyezés.­­ Működésünket haladéktalanul meg is kezdjük, a­mennyiben már karácsony hetében egy országos és óriási arányú akciót kezdünk. Ebbe az országos gyűjtésbe bevonunk minden társadalmi és jótékonysági szervet. A gyűjtés eredményét ter­mészetesen nemcsak Budapesten, hanem az egész országban fogjuk szétosztani. • Hogy szerezte Todoreszku a legszebb magyar könyvkincseket — Az Est tudósítójától — Megbecsülhetetlen értékű gyűjte­­ménynyel gazdagodott a minap a Ma­gyar Nemzeti Múzeum. Todoreszku Gyula miniszteri tanácsos özvegye, Horváth Aranka a múzeum könyv­tárának ajándékozta egy évvel ezelőtt meghalt férjének az egész világon pá­ratlan könyvtárát. Kedden délután vette át hivatalosan az ajándékot J1­al­ler István kultuszminiszter. Körülbelül 2800 kötetből áll a gyűj­temény, mely magában foglalja a leg­régibb magyar nyomtatványtól kezdve 1711-ig a Magyarországon megjelent könyveket és a külföldön kiadott Ma­gyarországról szóló vagy magyar nyel­vű munkákat. A gyűjtemény teljesebb, mint Ráth György híres könyvtára. Százakra megy azoknak a köteteknek a száma, melyek a világ semmilyen m­ás könyvtárában nincsenek meg, régi magyar könyvek egyetlen fenmaradt példányai. A könyvtár ideiglenesen a Nemzeti Múzeum földszinti helyiségében van két szobában elhelyezve. A nagyközön­ség számára a napokban fog megnyílni, egyelőre hetenkint egy-egy napra. Akaitisz Viktor művészeti előadó vezetésével megnéztük a gyűjteményt. A régi és modern könyvkötés remeke minden darab. Minden példány teljes és ép, Todoreszku egész élete munká­jával maga javítgatta a hibás dara­bokat, hihetetlen ügyességgel sikerült például a hiányos oldalakat kiegészí­teni. A leggyakorlottabb szem sem ve­heti észre, hogy valamelyik levél egyik sárba foltozva van. Keresztül nézek a papíron, így sem lehet semmit észre­venni. Rendkívül értékesek ezek a­­ki­javított darabok azért, mert sehol másutt nem lehet hiánytalan szövegű példányt találni belőlük. A javítás munkájában nagy segítsége volt Todo­­reszk­unak Akautisz Viktor, ő írta be a hiányzó szöveget. Az ő művészetét dicséri ez egy­ csomó könyv kötésének gyönyörű pergamentfestése is. Néhány rendkívül értékes erdélyi Articulus eredeti svéd bőrmozaik-kötésben van meg. Todoreszku külön kiutazott Svéd­országba, hogy ezeket a könyveket így beköttesse. Az egyik asztalon régi Missálék vannak, középkori olasz ezüst­­veretű srácso Tiyk Stéfiben. De a magyar könyvkötők művei is bátran versenyre kelhetnek a külföbti darabokkal. Né­hány gyönyörű ezüst donbormétkötés van a gyűjteményben, Zuit tanár és Il­inek Adolf alkotásai. Eredeti régi kötésben vannak a leg­első régi magyar nyomtatványok, a legrégibb biblifordítások. A legré­gibb magyarországi nyomtatott köny­vet, Túráévi krónikáját, most kötte­tik ezüstdomborműkötésbe 14.000 koro­náért. A magyar gyűjtemény mellett van egy értékes szláv gyűjtemény is, mely­nek sok darabja szintén unikum. Ezenkívül megvan a bibliográfiai se­gédmunkások teljes gyűjteménye. Felkerestük özv. Todoreszky Gyulá­­nét népszínház­ utcai lakásán. A mél­­tóságos asszony elmondta, hogy férje egész életét­­ könyvtárának szentelte. Már kis gyermekkorától fogva gyűjtöt­te a könyveket s az utolsó harminc éven át céltudatosan folytatta a gyűjtést. Már halála után érte az a kitüntetés, hogy kinevezték a Nemzeti Mt­zeu­m tiszteletbeli igazgatójává. Éjjeleken át javítgatta, mosta a könyveket. A piszkot nem tartotta ér­tékes patinának. A nehezebb javításo­kat a berlini híres Schmaltz cégnél­­ csináltatták. Rengeteget utazott az ura: ha valahol egy régi könyvről hallottak, rögtön elmentek érte. Ma­gyarország valamennyi városát átku­­­­tatták, ez a munka különösen a Fel­vidéken járt szép eredménynyel. A kommün alatt Kőhalmi Béla men­tette meg a gyűjteményt a szociali­zálástól. De nagyon sokat remegtek érte, hiszen még egy ilyet összehozni teljesen ki van zárva. Todoroszkiné mindig együtt dolgo­zott a férjével és most egyedül foly­tatja a könyvtár gyarapítását. Épp a napokban vett meg egy ritka Artieu­­iust. Egy nagy munkán is dolgozik most. A magyar nyomdatechnika és könyvdíszítés történetéről ír könyvet. Az anyag legnagyobb része együtt van már, a munka régen érzett hiányt fog pótolni a magyar művészettörténeti irodalomban. Espár és Intéz­et. VI.,­­Andrássy*ut 57, fióküzlet, ül: Király t utca so. Veszünk és eladunk. Ízlésesebb brilliáns, platina, arany- és ezüstékszereket. Mű­- és antik tárgyakat, művészies festményeket és keleti szőnyegeket. Pontos és lelki is­mere­t­es k­iszol­gál­ás. Saját műhely. Értékesebb tárgyakat eladás végett díjtalanul felelősség mellett bizományba is átveszünk. --------r—nr~niTiiini«ni miwiw n nmimi —na pi>^ „n L addir karácsonyi ajan« cí£1;oi, míg meg nem nézi­­ Ivanowszy Jessef ári, és éksZ«é« t Tisztviselőknek és állami hivatal- Wfakalát, Bpest, j no­koknak 5%-os árenfeedmény! ■*'szemvkomt 41. j Bri­lit­ánsokat asSftAS: I ; -ó;f;-ége e ;e; magasabb Áron vásárol | Sínger, ter *r-korut 3. $r­­ .í mfthely Telefőn 5—80. !IjStís Biú'síaiipiítoi Éiíji, i'Sihlfj íl legolcsóbb bvisárlisi forrása: tűiÜiU, itéjjHU Hungária írukareskeu ciml r. t, ár-ácsa­n 34 le!ef J. 130-30. Surgo M­olai:­­Ve­n.; Női betegsége íi. Zweifel,lipcsei prof., a női klinika igazgatója kijelenti, hogy a „Ferencjózsef“-i ceserűviz hatásával min­den tekintetben nagyon meg van elégedve Nippek, vázák, fehér abroszok olcsósi eladók. fehérvári­ út 44. Ill. 22 ra Vasárnap, 1920. november 21. A Közúti méltányos Mmnadéjként átenged­né a vasutat Csak a vicinálisakhoz ragaszkodnak — Az Est tudósítójától — A városháza körül napok óta hí­rek keringenek, hogy a villamos­­vasutak átvételére francia ajánlat várható, a­mely a Közútival szem­ben jóval több kedvezést nyújtana Budapestnek. Ha igaznak bizonyul a francia ajánlat, az mindenesetre új helyzetet teremt a kérdésben ér­dekelt felek számára. A Közúti állás­pontja felől erre vonatkozólag meg­­kérdeztük Halászy László nyugalma­zott miniszteri tanácsost, a Magyar Helyiérdekű Vasutak r­­t. alelnökét, a­ki a Közúti részéről a tárgyaláso­kat vezeti s a ki Az Est munkatársá­nak a következőket mondotta: — A francia ajánlatról magam is csak újságközleményekből értesültem. A társaság álláspontja ebben a kér­désben teljesen tisztázódott. Mikor Sipőcz polgármester urnál legutóbb tisztelegtem, hangsúlyoztam előtte, hogy nekünk nincs kifogásunk a vil­­lamosvasutak, még­pedig a tramwey­­vasutak megváltása ellen, ha részvé­nyeseink a megfelelő méltányos ellen­értékét megkapják. Ha a részvénye­sek a megile­tő járadékot biztosít­ják, akkor mi nem csinálunk semmi­féle nehézséget a megváltás ellen, bár­ a közúti engedélyokirata sokkal ké­sőbb jár le, a többi vasutainké, te­hát a Bor-vasúté és a földalatti vasúté még későbben.­­ Ellenben egészen más a helyzet vicinális vasutainkat illetőleg, a­me­lyeknek átvételéhez igenis ragaszko­dunk és ezt a jogunkat a törvény is biztosítja, a­mely kimondja, hogy harminc évig az ilyen helyiérdekű váltás meg nem váltható, kivéve, ha fővonallá alakítják át. Különben is a vicináli­soknál nem a fővárossal, hanem az állammal állunk szemben, mint szer­ződő féllé. — Függetlenül mindentől, mi azért dolgozunk és előkészítjük a vasutak átvételét és jelenleg is tervezet vas­ mun­kában, a­melyek a fővároshoz intézett, beadványaink részleteire vonatkoz­nak. Lehet, hogy a városházán egyese­ket nem elégített ki ajánlatunknak az a rész­, hogy nem vállaltunk új vonatok építésére nézve kötelezettséget. De erre, azt hiszem, ma senki sem kapható, mert lehetetlen időbeli vagy bármi­nemű kötelezettséget vállalni a mai­ viszonyok között. Különben mi el­­­vett vasutjaink bevételeiből nem­ kapunk semmit. Dánia a modern Kánaán Követésre méltó példa Magyarországnak — Az Est tudósítójától — Luigi Barzini, a Corriere della Sera világhírű­­munkatársa most Dániá­ban van tanulmányúton. De ott persze nem a háborút tanulmányozza, hanem a béke munká­ját. A kis Dánia ezelőtt ötven esztendővel már való­sággal halálra volt ítélve, a­mikor Amerika és Oroszország elárasztotta gabonával az egész világot. Dánia akkor még csak gabonát termelt és ez a két ország olyan konkurrense lett ezen a téren, a­kikkel ő sem ve­hette fel a versenyt. Kitért tehát a harc elől és két nagy tudósa , Fjord, a fizikus és Segelcke, a vegyész — irányítása mellett valósággal egyet­len nagy majorsággá alakította át az egész országot is igyekezett a leg­­beperjesebb gazdálkodást kifejteni. A tudomány a mezőgazdák segítsé­gére sietett és ma már ott tart Dánia, a kicsi, két és félmillió lakosú Dánia, hogy egyetlen esztendő alatt, tisz­táb­a évi kéréseiéből, kifizethetné akár egész Ausztria és Magyarország min­den háborús adósságát. Dániában — írja a Barzini — a legfőbb elv : a ter­mékek legtökéletesebb hasznosítása, a legcsekélyebb áldozattal. Itt például a fejős tehén nem az, a­minek az egész világon tekintik : egyszerű fejős­tehén, hanem a gépezet, a­melynek fejleszteni lehet a fej szolgáltatását, mintha csak manométerrel volna föl­szerelve. OTT is van az istállóban min­den tehén feje fölött, akárcsak klini­kákon a bete­g ágya fölött, egy tej­cédula, a­melyre följegyzik, mennyit eszik, illetve ehet a tehén és mennyi tejet kell érte szolgáltatnia. Mihelyt nem ad annyi t­ejet, a­mennyit a köz­ponti felügyelet ellenére — rend­szerint nők az illetők — megkövet­el­hető­nek talál az illető tehéntől, meg­vizsgálják, mi a baja a tehénnek és ha erősebb táplálás mellett sem ad több fejét küldik a vágóhídra. Az istáll­ófe iszt­áll, akárcsak valami gépház és­­ gépprr fejik a teheneket. A majorságok fel vannak szerelve hűtő- és fagyasztó­gépekkel, gyüjtö­­ttvedencékkel, mindenütt csővezeté­kek hálózzák be az épületeket, hogy egyenletes meleg legyen az ist­állók­ban, külön mérik a tej zsírt­artalmét minden egyes majorságban és min­dent elkövetnek, hogy fokozzák a te­j zsírtartalmát.. A vajat is gépileg állítják elő. De az is természetes, hogy a vajgyártás melléktermékeit is felhasználják, még a savót és írót is, a­mikkel disznókat hizlalnak. Ennek a gazdaságos rend­szernek köszönhető, hogy Dánia egye­nest hihetetlen eredményeket tud fel­mutatni. Több mint száz millió font sterling értékű­ gabonát termel és hogy a termelést még fokozhassa, most ledöntik az egyes kisbirtokok kö­­­­zötti kerítéseket és még a mesgyéket is felszántják. Dánia az az ország, a melyről Barzini így kiált föl: — Az igazi Tej-ut ! Több mint három milliárd liter tejet termel egy esztendő alatt és valósággal adófizetőjévé tette már Angliát, a­mely évente csak vajért harminc-negyven millió font sterlin­get fizet neki. A­mi a termelés meg­szervezését illeti, a szövetkezeti rend­szer uralkodik Dániában. Minden egyes birtokos a szövetkezetnek ter­mel és a szövetkezet adja el számára terményeit, így aztán az egyik bir­tokos nem versenytársa a másiknak, hanem csak a társa. Tojás­termelésre és eladásra például nem kevesebb mint ötszáz szövetkezete van Dániá­nak, több mint ötvenezer taggal és csak tojásból közel húsz milliárd ko­rona bevétele van évente és tehénállo­mánya meghaladja az egymilliót. Mi is elmondhatjuk Barzini­vel együtt: — Boldog Kánaánt De mi még hozzátehetjük azt is, hogy : Magyar­­ország is lehetne ismét ilyen Kánaán, ha megszívlelve Dánia boldogságát, mi is úgy látnánk a dologhoz, mint az a maroknyi, nép ! Lugfon 100*.., 100 és 50 kg.-os hordóban Zs. J. lugkőgyára VII, korítkozót Angol­n 11, Budapest Női ruhaszalonba tegelsGrenc­űi szabást kerestetik Naumann Herta, V’., Dorottya-utca­i, Sok fát és szemet takarít mer a cy-nifrr,*tőtat6kdIgh£oal. szabadalmazott* * ctiMAW Kapható minden vaskereskedésben és a Frig.nd.or újdonságok há­­zában, VI., Andrásiként 62. szám. telefon 38-69. E HÉTEN wowem­’.ter 21-tit­­k egy Pa a5i coovreau tincdoce „portái. ©af&lffä K egy rirnői chevresa füzős regatta éivstdpí, kézimunka. 415 K egy pír női h&rtcipő, mukkal. ‘SH4MF& K egy pár frrfi ch .vre au fűzőt v«í­­■ rótt cipő. ffZJO K et­v pár férfi finom series cérna­­aoknU 8 K egy pár sngot cérna clpMQxt. 7 K egy doboz terpentines cipőkréra. Külön mirolosztály taxus, ortopéd- és gyermek­­cipőkre. GERO ADOLF FIA cca Budapest, IV. Kossuth Lajos­ utca 4. o.

Next