Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

6. oldal Zsarolás miatt letartóztatták Barta Jenőt a Károlyi-kormány belügyi államtitkárát — Az Est tudósítójától — ,■­,­­ A rendőrségen egy zsarolási íny­ből kifolyóan hetei óta eljárás folyik Barta Jenő ellen,, a­kit Budapesten mint a Károlyi-Ármány Ást bel­ügyi államtitkárát ismeret A mai nappal krepriferségi nyo­mozás odáig fejlődött, hogy Barta Jenőt ma délelőtt előállították és kihallgatás után őrizetbe helyezték. Előállították dr. Erdélyi Zoltán határrendőri rendőrkapi­tányt is, a­ki a közélelmezési minisztériumnál teljesített szolgála­tot, valamint egy Schaffer nevű volt fővárosi tisztviselőt, a­kik a zsaro­lásban részesek. Erdélyit és Schaff­ert ugyancsak őrizetbe helyezték. Néhány hét előtt Barta, Erdélyi és Schaffer megtudta, hogy Grün gyógyszerkereskedő nagyobb meny­­nyiségű­ gyógyszert akart eladni. Schaffer mint, vevő jelentkezett és a pénz átadásánál mint tanuk szerepeltek Barta és Erdélyi. Az üzlet lebonyolításánál pénzügy­őröket is szerepeltettek, a­kik fel­jelentéssel fenyegetőztek, mert sze­rintük tiltott üzletről volt szó. Ezen a réven 410.000 koronát zsaroltak ki a Gr­in-cégtől. ­ — Anatole France—kommunista. A Neuss Wiener Tagblatt jelenti Parisból. A­ Rumanité szerint Ana­­tole Frask­gra kom­m­unista interna­­cionáléhoz csatlakozott. — Bestiális apát Csernyi Alajos 42 éves cipészmeslr beleszeretett Ifi éves leányába­ és brutális erőszakoskodást kísérelt meginlene. A büntetőtörvény­­szék a betoimis apát ma másfél évi börtönre ítélte. Az ügyész súlyosbí­tásért felübezett. A­­ bixis-in­lót l­iiw­iesien poslil­­takarék ginzsár alján­ kell befizetni. A fényítési forgalm­i adót, a rendelet szerint,Írta vonkintyez illetékes állam­­pénztárnál, Budapest­en pedig a IX. ker. állampénztárnál kell befizetni. Bo­daprít­e n­jjlínba­n az adózók nagy száma étf­ wén A kerületi állampénztár nagy forgalma miatt az adóterovás ezen a módon nehezen bonyolítható le, ezért a pénzügyminiszter most el­rendelte, hogy Budapesten február elsejétől kezdve a fényűzési forgalmi adót a postatakarékpénztár útján, postatakarékpénztárt befizetési lapok felhasználásával kell befizetni. Erre a célra a postatakarékpénztárnál a pénzügyminiszter külön csekk szála­ját nyittat­­t. / '— A szülésznő #­ürüje. Lányai Pi­roska, a büdék ijpievt nevű primadon­nája, feljelentést tett, hogy 60.000 ko­rona­ért ön­á­ló strilliánsas gyűrűjét a körúti fi­rdöbag fürdés közben elveszí­tette, valósznűleg az ujjáról lecsúszott és a­­lőfizetékbe került. A fürdő­­tulajdonos kijelentette, hogy szívesen felbontatja a csőhálózatot, de a költsé­geket viselje a színésznő és 4000 ko­rona előleget ad­jon­ erre. A rendőrség a dologba nem avatkozott és áttették az ügyet a polgári bírósághoz, a­mely dönteni fog, hogy fel kell-e bontani a csőhálózatot és ki viselje a a költséget. — Ausztriával külön postai egyez­ményt köttünk. Pécsből jelentik : A Scue hrése. Presse értesülése szerint a postaigazgatóság élj«azzal a nem­zetközi most­a­i egy*zm­énybe» bizto­sított jogával,­­«f?y külön szerződése­ket kösöutr*** Németországgal, Cseh­országgal, Jugoszláviával és Magyar­­országgal szerződéseket kötött, a­melyek az említett országokkal, különösen a csomagforgalomban alacsonyabb postai díjszabást állapítanak meg a nemzet­közi postaegyesülési forgalom tételei­vel szemben. — Fegyházra ítélt* tolvajuk. A buda­pesti büntetéstörvényszéken dr. Rre­­deczk­i Géza táblabíró tanácsa öt rend­beli lopás bűntettéért vonta felelős­ségre Riehter Eladó Ferenc kereskedő­segédet és Monttaldó József bűntársát, a­kik mindketten Üzletszerű tolvajok. A bíróság Riektert öt évi, Crontaldót pedig három évi fegyházra ítélte. — Xiipy szerencsétlenségi a nagy­szebeni gyakorlótéren­, Szegedről je­lentik :­­Pénteken délelőtt a Nagy­szebenben állomásozó román tüzér­ség éles lövéses gyakorlatot tartott, a­melyért­ trtílyos szerencsétlenség tör­tént. Egy 13 centiméteres gránát fel­robbant az ágyú csövében és az ágyú­­ körül felállított üteg legénysége, va­lamint­ a tisztek között irtózatos pusztítást vitt véghez. Egy százados, két hadnagy, egy tűzmester és négy tüzér szörnyethalt, heten pedig meg­sebesülte­k____________ — Agyonverte a fBJ. A rendőrség őrizetbe helyezte Unre, József 37 éves lakatost, a skittá­zal gyanúsítanak, hogy 9 eszterelőr Zoltán nevű mostoha fiát annyira megverte, hogy sérü­léseibe belehalt. A gyermek anyja, a­ki jelenleg a klinikán fekszik, je­lentette fel férjét, de feljelentését megerősítik a szomszédok tanúvallo­másai is. A gyermek ho­lttestét az orvostani intézetbe szállították, a­hol felkoncolják. / —r Jlqjgjcan ||,\ilk(teák meg Poszt­­ránszki /Gergelyt, ifcnak idején hirt adtunlg arról. Kómra cinkotai ország­úton rt meggyilkoltak és kirabolták Posztránszki Ze­rgely pilisvörösvári gazdákodól. A rendőrség hosszas nyonjozsa­ után elfogta a tettest Szé­nási Béla bánkiséri géplakatostanonc személyében, a­ki ellen az­­ügyészség megindította az eljárást. Az ellene beadott vádiratban Szénásit gyilkos­sággal, rablással és magánokirat­­hamisítással vádolja az ügyészség. A vádirat szerint, ugyanis Szénási­­ 1919 októberében egy nőrokonának­­ tartozott 1000 koronával, a­ki erősen szorongatta, hogy fizessen. Elhatá­rozta, hogy mindenáron megszerzi a pénzt. Október 22-én magához vett egy vasbotot és feljött Pestre. 27-én este kiment a külső Kerepesi­­útra. Éppen arra ment Posztránszki mészszel megrakott szekerén. Szé­nási felkéredzkedett a szekérre, a dakotai elágazásnál azonban leszállt, de titokban még félóráig követte a szekeret, majd hirtelen megtámadta a gazdálkodót, vasboljával félbevágta és mikor az ájultan cselt le a kocsiról, a bottal még néhányszor fejbevágta. A holttestet egy útmenti szem­etesgö­­dörbe rejtette el. Ezután felült a sze­kérre és Rákoskeresztúrra, majd Rá­koscsabára hajtatott, a­hol a meszet ■100 koronáért eladta. Innen vissza­hajtatott Rákoskeresztúrra, a hol a szekeret és a lovakat 0000 koronáért eladta Zsíros István gazdálkodónak. Az eladásról szóló okiratokat mint Posztránszki Gergely irta alá. A mi­kor a községet el akarta hagyni, egy csendőr igazolásra szólította fel s ez előtt Posztránszki igazolványaival igazolta magát. Szénási ügyét ma délelőtt tárgyalja dr. trönicics tör­vényszéki bíró tanácsa. A tárgyaláson Szénási Béla teljes beismerő vallomást tett. Ezután a bíróság a tanukat hallgatja ki. A­ita­­nn­ék a főváros tisztviselőinek az előlett/i törlesztésére. A főváros pénzügyyr bizottsága pénteken ülést tart, a­mmelyek fel fogják emelni úgy a pesti miljra budai ágostai evangé­likus, így inftitt a budapesti és óbudai református egyházközség felekezeti se­gélyét. A tárgysorozaton szerepel még a hirdetési bérdíjak újból való meg­állapítása, továbbá fel fogják függesz­teni december végéig a fővárosi alkal­mazottak részére tizenöt év óta kiutalt fizetési előlegből fennmaradó hátralékok fizetését. Ezenkívül még néhány ap­róbb jelentőségű ügyet fognak elin­tézni. Aranyat 148-240** BrillUnst 10.000-60.000 K, ezüstöt 3-8 I­g beváltok Jónás ékszerész: Figyelem a dinre! Nefelejts­ utca 4,11/21. ­ Csütörtök, 1921. január 13. Ferdinande belügyminiszter felhivja a törvényhatóságokat, hogy t­e kövessék Pest volrm­egye példáját­ ­ 'Az Est tudásomtól — / Er­dinándj­ Gy­ula­­felügy­­miniszter Pert vármegye is­meretes határozatával kap­csolatosan A fürymunka­társa előtt a következő nyilatko­zatot tette: — Meglepetéssel értesültem Pest­­megye közönségének tegnap­­hozott határozatáról, mely lényegében nem más, mint a törvényes tekintélyek jogtalan megtámadása. — Az ország első vármegyéjéről teljes joggal tételezhettem fel,hogy ha a nem­zet szempontjából eléig ilyen fontos kér­désben, mint a­milyen a szőnyegen forgó tárgy, állást kíván foglalni, akkor azt teljes megfontoltsággal és körültekintéssel teszi meg. Sajnálat­tal vagyok kénytelen megállapítani, hogy Pest megye a törvény és igazság ismerete nélkül hozta meg határo­zatát. — Az 1920.1. t.-c. 2. §-a kifejezetten megállapítja, hogy a nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás törvényes képviselete. — A törvényhatóságokra ez a tör­vény legalább is annyira kötelező, mint minden egyes állampolgárra. — Óva intem a törvényhatóságokat, hogy a zavart ideák szolgálatában, a hatáskörök mesterséges összebonyo­­lításában ne kövessék Pest vármegye példáját. Addig, míg felelős állásban vagyok, hazafias meggyőződésem által vezé­relt törvényes utamon semmiféle tör­vénytelen támadás megriasztani nem fog. Félek, ha a törvényhatóságok tovább is követni fogják azt a poli­tikát, a­mely a törvényes tekintély­­tiszteletnek porbadöntését szolgálja, fejjel nekimegy a falnak s akkor már késő lesz megint kijózanodni a múlt álmaiból, mert nem a fal, ha­nem a fej törik be. 875 millió értékű fővárosi ház kelt el 1920-ban Szaporodnak a házajándékostások — A háziurak tavaly 129 millió adósságot fizettek vissza — Az Est teljúsitójától— A budapesti ingatlanforgalom­ a múlt esztendőben .sarudságos képet mutatott. A házverm­­és eladások összegei mindenekelőtt mutatják azt, hogy a márciusi pénzkicserélés nyo­mán meg­ind­ult kereslet mennyire fel­szöktette a budapesti, házak árát és hogy az oktalanul megriasztott kö­zönség a későbbi idők folyamán is milyen árat volt hajlandó ingatla­nokért fizetni, csakhogy készpénzét más vagyonértékbe invesztálja. A telekkönyvi hivatal ezidén is gyorsan dolgozott és igy már ren­delkezésre állanak az 1920. évi fő­városi ingatlanforgalom adatai. Az elmúlt évben Budapesten adásvétel útján 874.825.901 korona értékben cseréltek a házak gazdát. Ez a szám eddig egyedül áll a fő­városi ingatlanpiacon, mert ehhez hasonló nagy forgalmat egyetlen esztendő eredménye sem mutat. Eddig a legnagyobb forgalom 1918-ban volt, a­mikor 482.119.283 ko­rona értékű ingatlan kelt el a fővá­rosban. A házak felszöktetett értékét az is mutatja, hogy míg 1920-ban 1059 ház kelt el, majdnem 900 millió koronáért, addig­ 1918-ban összesen 1628 házért fizettek közel .100 millió koronát az új tulajdonosok. Feltűnően megszaporodott a házajándéko­zások száma. 1918-ban csak 25 ház tulajdonosa cserélt gazdát ajándékozás révén, tavaly­­pedig 56 házat ajándékoztak Budapesten, a­mit a telekkönyvi hivatal szakemberei azzal magya­ráznak, hogy a házak úgy sent jö­vedelmeznek, másrészt pedig a va­gyonadótól való félelem sokakat rá­vesz az ajándékozásra, öröklés útján 225 ház cserélt gazdát, ellenben árverés útján egyetlen egy ház sem kelt el az elmúlt esztendőben, holott más években 100 —200 házat­­árvereznek el a fővárosban. De most az a helyzet, hogy a törvény védi a háziurat és az elárverezést nem en­gedi meg, ilyenformán tehát a hite­lezők a háztulajdonossal szemben most addig kénytelenek várakozni, a­m­íg ezen a téren is visszatér a szabad forgalom. Az összes budapesti házakat az elmúlt esztendőben 243.639.524 koro­nával terhelték meg,­­ezzel szemben a háziurak 129.354.959 korona adósságot fizettek vissza, nyilvánvalóan tehát még sincs olyan rossz soruk a háziuraknak. Egyébként a főváros teleskönyvi hivatalában ismét élénkülni kezd a forgalom, a­mit azzal magyaráznak, hogy a közeledő vagyonváltság miatt sokan kölcsönnel terhelik meg in­gatlanaikat, egyesek pedig nem haj­landók fizetni a váltságot és inkább eladják a házat. Budapesten nincs Járvány 7t tanács holnap dönt az isfsordít­vnagnyitásának f­érdésé­­ől — józ Esi tudósítójától — • A tanács holnapi ülésén dönt arról a kérdésről,h­ogy az iskolákat január 17-én megnyissák-e. Miután a fő­városi iskolákban népi szénszünet, hanem járványszünet volt, Szabó Sándor tisztiorvoshoz fordultunk, a­ki az ügyről a következőképpen nyi­latkozott : —A főváros egészségügyi viszonyai aránylag nagyon jók. A járványos megbetegedések száma a normális mértékre csökkent. Nagy baj azonban az,hogy a vörhenymegbetegedéseknél a halálozások száma nagyon nagy, át­lag huszonhárom százaléka a meg­betegedett gyermekeknek hal meg, míg normális időkben csak tíz-tizen­egy százalék haláleset volt. Ennek oka az, hogy a gyermekek ellenálló­­képessége a rossz élelmezés és a hiányos ruházkodás folytán vesze­delmesen csökkent.­­ Nagyon csökkentek a kanyaró­­megbetegedések. Háromezerrel ke­vesebb gyermek betegedett meg kanyaróban ebben a hónapban, mint az előző hónapban­. Az iskolák megnyitásának kér­déséről azt mondta a tisztiorvos, hogy nem akar elébe vágni a ta­nács határozatának, ő minden­esetre azt a kérést intézte a ta­nácshoz, hogy az iskolákban a hő­mérséklet legalább 17—18 fok le­gyen, mert a rideg iskolákban csökkenne a gyermekek ellenálló­­képessége és így esetleges új jár­ványok jó talajra találnának. *AA­ AVWVVVVWWVVVV­W/V Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t. Igazgató: Sebestyén Arnold. Nyomatott az Hisrenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat körforgógépein Budapest, VII., Rostóczi­us 14. szám.

Next