Az Est, 1921. március (12. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-04 / 48. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra 40.— korona Hegyedévrs Hó.— korona Félévre ......220.— korona ./ Egész évre... 440.— korona ■ 1* Külföldön : a fenti árak kétszerese JT Egyes szám ára 2 korona / Kénytelen-Metlen sksaue fel tettüik ayímunkat négy rzfipig, ele ebbelyft váratlan, kétjetlen pihenésben nem telt gyönyörúsugynlásom nekünk, a kik luftjuk és tiszteljük kötelessé.. güinket, sem a nagyközönség-' link, amrely tájékozatlanul állt is míg a gazdasági, külpolitikai események idején a siketnémává lett városban. A sztrájk felesleges volt és káros. Felesleges azért, mert munkások és, munkaadók egészen egyenlő mértékben meg vannak gyötörtve az élet elviselhetetlen drágaságáról és vállvetve, egymás melett és egymásért harcolva mégis csak könnyebben megközelíthetik a lét súlyos problémájának megoldását. És káros volt azért, mert jobbról is, , balról is politikai indirektikat magyaráztak bele ebbe a sztrájkba és ma a politika veszedelmek.. . ".robbanóanyag, amelyivel halálos bűn könnyelműen játszani.. De még ha a legtisztább, egfelsőbbrendű tárgyi vigassággal ítélünk is a négy napos munkabeszüntetésről, akkor is kénytelenek vagyunk kimondani : ez a tüntetés nagy érdekeket sértett, köztök a legnagyobbat, a magyar dologtevés szent érdekét. Értsük meg végre, hogy dolgoznunk kell s hogy nincs más orvosság, csak ez, úgy a köz- állapotok, mint amagánnyo-, moru.-ág enyhítésére. Csak induljon meg teljes gőzzel a munka, nyomban érezni fogják és kell is, hogy érezzék munkásaink minden áldását. Kedvező jelek máris mutatkoznak, ne ítéljünk róluk kicsinyítő szkepszissel. Pénzünk, értéke emelkedő irányzatot mutat : az olcsóság hullámai át fognak törni a mi határainkon is, bármily erőlködéssel igyekeznek eléjük védőgátakat építeni ; a létfeltételek, amelyek ma még igen súlyosak és csaknem eleve meddővé teszik a legbecsületesebb erőfeszítést is, meg fognak enyhülni. És akkor amunkás, a köztisztviselő, a fixfizetésű alkalmazott tól fog sóhajtani megkönnyebbülten : vége a hét szüle esztendőnek, ismét embermódra élhetünk. Emberiódra, vagyis munka, verejték, fáradozás árait de ínség és gond nélkül. Ehhez a kívánatos állapothoz azonban az út.nem a sornlinko keresztül vezet Politikai napilap Felelős szerkesztő .• Miklós Andor Szerkesztőség: VII kerület, Erzsébet'körút 7- Kiadó hivatal: VII., Erzsábet*körut 13—20.S9* Fifók*kiadó hivatalok: V. Vilmos cSfis&.&rtfat 14. szám és IV., Vácia utca 12 Wien: Ilie flmerkt 7. Az enternp négynapos ultrnák hanoi szabótt a németeknek Hétfőn délig elít elfogadniok a párisi határozatokat Méskülöpiben a megtorló intézkedéseket , rögtön életbe léptetik A német külügyminiszter válasza reményt nyújt a további tárgyalásokra írt. londoni konsorenció smnden dél-bail hallgatta meg dr. Simont német külügyminiszter előterjesztését. A német ellenjavaslatok lényege az volt, hogyNémetország nem fogadhatja el a páriai határozatokat és jóvátételül 10 milliárd aranyatárkát ajánl, de ebbe a már eddig azetett 20 milliárdot be kell számítani. Lloyd George nyomban kijelentette, hogy a nemzet ellen javaslatot nem tartja elfogadhatónak és ezzel be is rekesztettea keddi ülést. Kedd délután .és szentáli.g.gissuhav-~a-i' v.if'éH.ü’áUi.ui férfi HikStim- -terméskodták-, katonai és pénzügyi szakértők bevonásával. Tegnapra, csütörtök délre, hívták meg újra a némateket a konferenciára, hogy közöljék velük az entente válaszét. Anöl az alábbiakat jelenti Az tint ■ Londonba küldött tudósítója: Imádon, március 3.tr Est kiküldött tudósítójának távirati jelentése.) A konferencia mai, csütörtöki üléséről, amely délben kezdődött, az egyik delegáció tagja a következő képet festette előttem: — Teljes számban jöttek el ezúttal a kiküldöttek, főleg az .tagolok, és a franciák, akik ma többen voltak, mint a múlt alkalommal. A franciák között látni lehetett Fach tábornagyot és Dirnerguet, az angol delegációban Vonar Latét és IVeson tábornagyot. Most is Lloyd George elnökölt és ma is ő volt az entente államférfiai közül az egyetlen, aki beszélt. Mikor együtt voltak az urak,Lloyd George minden egyes delegáció vezetőjét kézszomlással üdvözölte, legelsőnek dr. Simons német birodalmi külügyminisztert, aztán a kiküldöttek helyet foglaltak. Ma nem úgy volt elrendezve a terem, mint az előbbi tárgyaláson: hosszú, patkóalakú asztal körül a győztesek és előttük egy kisebb, egyenes asztal mellett,mintegy a vádlottal padján, a németek, hanem valamennyien köröskénti négyszögbe rakott asztalok mellett ültek, mégpedig úgy, hogy az egyik, oldalon az angolok és a franciák, tőlük jobbra-balra az olaszok és a londoni japán, nagykövet, szemközt a németek. A német delegációt Stahnzer londoni német nagykövet vezette be. — Lloyd George ma taktikát változtatott, a megelőző ülésen rideg, érdes és kiraért volt minden, szava, ma barátságos, sőt atyai hangon beszélt, hogy enyhítse nyilatkozatának egyébként kíméletlen tartalmát. .. A frand élénken szekimdált a brit miniszterelnöknek, minden mondatnál helyeslőiés bóbistoff és az erőteljesebb kifejezéseknél többször erős bangou közbeszólt Trés éien ! Trés bien ! Lloyd George beszéde. Uraim, arra kértek engem társaim, hogy az ő nevükben is előadjam azt a választ, amelyet a szövetségesek a német delegáció javaslataira adni kívánnak, — így kezdte Lloyd George. — A szövetséges kormányok úgy vélekednek, hogy az az expozé, amelyet dr. Simons külügyminiszter úr a német birodalmi kormány nevében előttünk kifejtett, nyílt kihívás és homlokegyenest ellenkezik a versaillesi szerződés alapelveivel, tehát a szerint kell cselekednünk. A párisi határozatok, ámbár nagy vonásokban megegyeznek a boulognei és brüsszeli megállapodásokkal, lényeges engedményeket foglalnak magukban a lefegyverzés és a jóvátétel kérdésében. Ezeket a javaslatokat az engedékenység szelleme hatotta át, az aszándék vezetett bennünket, hogy Németországgal barátságosan szabályozzuk a folyó ügyeket, a német ellen,javaslatuk azonban a versaillesi szerződésnek megcsúfolását jelentik. A szövetségesek nemcsak a német ellenjavaslatok szövegének és hangjának tüzetes megvizsgálása alapján jutottak erre a felfogásra, hanem azáltal is, hogy gondosan szemügyre, vették azokat a beszédeket, amelyeket dr. Simons birodalmiiniszter úr a párisi határozatok útán Németországban tartott és azokat a közleményeket, úgyszintén véleménynyilvánításokat is, a melyek a német sajtóban és egyáltalán a német birodalom hangulatában a párisi határozatokat követték. ■ Fel fogok sorolni,néhány adatot. Huszonegyezer gyár pusztult, el ebből csak a víz esik Kelet-Poroszország területére. Ellenben legalább 15 év kell hozzá, de talán sokkal több, míg Észak-Krmeiaországöt sikerül helyreállítani. A francia fémárugyárak, a villamossági és mechanikai gyárak legnagyobb része romhalmaz, lett,nagy iparterületek' virágzó*helységekkel egyszerűen eltűntek a föld szikéről, 4000 francia, text'l gyár és ugyanannyi élelmiszer gyár esett a németek pusztító kezének áldozatán, s ezeknek gépeit, minden berendezését a németek elrabolták, részben Németországba suVltot- ták, részben ott a helys szintén megsemmisítették. A németek teljesen elpusztítottak Franciaországban .1699 községet, 797 helységet háromnegyedrészben, 1856 falut és községet legalább felerészben, 119.269 házat teljesena föld színéig, 13.875 házat részben • pusztítottak el 20.600 gyárépület, döntöttek romba 7985 kilométer vasutat, 4875 hidat, 12 alagutat, 52.734 kilométer országutat, 3.306.969 hektár földet semmisítettek meg, a miből 1.740.000 hektár megművelt tevőjét volt s ezt mind rendbe kell hozni. .iteszédének második részében Lloyd George áttért arra, hogy a szövetségesek ,a német ellenjavaslatokat ,még lágyulásra alkalmas alapnak sem fogadhatják el és tíz az eljárás, hogy a német birodalom a jóvátétel kérdésében viselkedik, ifjabb súlyos megszegése az elvállalt kötelezett segöknek a szövetségesek irányában. Emlékezteti a német delegációt, hogy Németország nem tartotta még a szénszállítások dolgában, a lefegyverzés tekintetében, a 20 mile-iáius aranymárka lefizetése és a háborít vétkeseinek megbüntetése körül szerződésben vállalt kötelezettségeit, most pedig, mikor vonakodik a jóvátétel feltételeit betartani, önmaga fosztja meg magát azol,tól az eu-gémrényfektől és előnyöktől, amelyeket az udolsó szövetséges konferencia Németorzágnak könnyítésül adott. Ilyen körülmények küzt SHI — így végezte Lloyd George — Ti a* a* németek , záros határidőn belül) amely hétfőn, március 7-én déli vltrekor jár be. • nem ismerik el a párisi határozatokban foglalt, jóvátételi feltételeket, akkor a szövetségesek el vannak tökélve, hogy Németország ellen a következő intézkedéseket léptetik étetbe: 1. megszállják, a Ruhrmallén Duisburgot, szövetséges csapatok el fogják foglalni Düsseldorfot. ■ 2.A külföldön eladott német lírák vételárából az illető ,szövetséges országok le fognak vonni annyit, amennyit jónak látnak, ’ 3.' vámhatárt állítanak a Raj-, ■nán a Szövetségesek ellenőrzésimellett. Viszont a szövetségesek egy tekintetben hajlandók a párisi határozatokon módosítást eszközölni, de csupán egy pontban, nevezetesen a fizetési feltételek tekintetében, mégpedig olyképpen, hogy készek a 12 évre felosztott fizetési törlesztéseket 30 évre leszállítani.