Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

Péntek, 1921. április 8. SSZCdOr — Hogyan­ bánnak Amerikában a bevándorlókkal. Egy amerikai újságíró, Oliver Madox Hueffer a The Globe című newyorki napi­lapban,­érdekes­ Cikket írt arról a lenéző spánásmjaSról, a­melyben az európai bevándorlókat részesítik. Szerinte még az állatokkal is job­­ban kellene bánni, mint a­hogyan egyes kisebb jelentéktelen hiva­talnokok bánnak a bevándorlók­kal. — Két évvel ezelőtt — mondja az újságíró — a bolsevik­ ,uralom idején véletlenül Magyarországon voltam és semmi sem volt rám nézve rosszabb hatással, mint an­nak a látása, hogy egyes jelenték­telen hivatalnokok teljesen leágaz­ták a magyar földmi­veseket, a­ki­ket parasztoknak neveztek. S a­míg Európában voltam, azt tapasz­taltam, hogy a földmives népesség­­semmi rendkívüli dolgot nem lá­tott abban, hogy nyáj módra keze­lik. Szinte természetesnek veszi te­hát, ha mint kivándorlót is igy ke­zelik, ide-odahajtják, vizsgá­zga­t­­ják, fürdetik, fertőtlenítik s külön rekeszekbe zárják, mintha, vásári portéka lenne. A hajón is hasonló­képpen kezelik őket. Még a hajó­­sütőknek is sokkal jobb dolguk van, mint a fedélközi utasoknak, a­kikkel pedig drágán megfizettetik a hajóutat. Vannak a­kik azt hi­szik, hogy minden bevándorló pisz­kos, pedig ez a feltevés nagyon té­ves. Eléggé sajnálatos, hogy tisz­taság dolgában sok kívánnivalót hagynak az Amerikába befutó ha­jók. Majdnem mindenütt kevés a mosakodásra szükséges hely, egyes hajókon pedig valósággal botrá­nyos állapotok vannak. — Ha — mondja az újságíró — valaki arra kérne, hogy röviden csak néhány szóval jellemezzem a bevándorlókkal való bánásmódot, ezt a négy szót mondanám : az emberi megértett teljen hiányával intézik el őket. A­mikor már Ame­rikában partraszállnak és vonatra ültetik őket, nem mondom, hogy éppen brutálisan bánnak velük, de egy pillanatig nem bánnak velük úgy, mint emberekkel, mint test­vé­rekkel, hahem mint alárendeltek­kel. Pedig nem szorultak­­jótékony­ságra, rendesen megfizették az uta­zási költségeket. — Magyarország és Franciaország. A háború befejezése óta Magyarország elszalu­dt Ausztriától, Magyarország önálló államfa, a­melynek sem közjogi, sem­­ másféle politikai kapcs­olata nincsen Ausztriával. A háború előtt hiába magyaráztuk a külföldnek, hogy Magy­­rország független és más ál­lamnak alá nem vetett ország, a mi közjogi különös állásunkat a külföld nem akarta vagy nem tudta meg­érteni. A háború óta megismerték Magyarországot. Azonban az országot még most sem ismerik eléggé. A ma­gyar-francia kamara közli velünk, hogy francia cégek, a­melyeket a kamara felszólít magyarországi összekötteté­sekre, néha most is csehországi vagy ausztriai képviselőjükre hivatkoznak akként, mintha együtt volna a régi­­kettős monarchia. A magyar-francia kereskedelmi kamara ilyen francia cégeknek pontosan megírja, hogy ön­álló ország vagyunk és hogy célszerű­­ külön magyar képviselőkre berendez­­kedniök. — A német kormány a­­sziléziai Zeng­yfel bányákat külföldi, vállal­kozóknak akarja bérbeadni. Pá­riából­ lelesíti telefonon Az Est tu­dósítóját­ .Az Eclair mai száma feltűnő sjergen és dűlt betükkel nyomtat 1*. egy varsói jelentést, a­mely úgy szól, hogy Berlinben ez idő szerint tárgyalások folynak német pénzügyi tényezők és az an­gol, francia és olasz nagytőke kép­viselői között bányakutatási enge­délyekről, a­melyeket a német­, bi­rodalmi * kormány Felső-Sziléziá­nak túlnyomóan lengyellakta vi­dékein idegen vállalkozás kezére akar adni. Az Eclair, de a varsói sajtó is felvilágosítást sürget a francia kormánytól, hogy adott-e megbízást ilyen tárgyalásokra és fölveti azt a kérdést, hogy kik azok, a­kik Berlinben a lengyel nemzet érdekeit elárulják. (II.) "• Egy magyar szabadsághős em­­lékélete Argentínában. Az Amerikai Magyar Népszava most ideérkezett március 13-iki számában olvassuk a k­övetkező hírt: Argentínában nem régen nagyszabású emlékünnepséget rendeztek a néhai magyar szabad­sághős, Czetz János volt 48-as tábor­nok tiszteletére, a­ki a világosi fegy­verletétel után Kossuth Lajossal együtt kibujdosott Magyarországból és Argentínában telepedett le, a­hol élete végéig állami szolgálatban állott. — Megegyezés készül a mozik ügyében- Beavatott helyről arról értesülünk, hogy a mozik ügyé­ben idegegyezés készül. A külön­böző­­ érdemlőségek felszólalása után a berfügyminiszter sem zár­kózik el többé a jogos óhajok tel­jesítése elől és minthogy a kor­mány tagjai közül is többen a ma­gántulajdon elvének szigorúbb ér­telmezését óhajtják, a rendeletet át fogják dolgozni s mindazokat a rendelkezéseket, a­melyek kü­lön­öösén a magántulajdon szem­pontjából félremagyarázásokra adhatnak alkalmat, vagy pedig alkalmazásukkal jogos érdeket, vagy szerzett jogokat sérthetné­nek, módosítani fo­gják. Erre vonatkozólag a belügy­miniszter, teszi meg a kezdemé­nyező lépéseket. — Károly király a magyar nemzet­hez. Félhivatalosan jelentik : Őfelsége IV. Károly király Szombathelyről való távozásakor azt kívánta, hogy a végből, hogy jövetelének és távozásá­nak ,smiltó okai az ország előtt vilá­gosak legyenek, hozzám intézett kö­vetkező kijelentését hozzam nyilvá­nosságra. Ennek a kívánságnak azzal teszek ,eleget, hogy a nekem írásban átadott kijelentés szószerinti szöve­gét közzéteszem. Gróf Teleki Pál: A király kijelentése a következő : Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távol szeretett hazám­tól, melyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szen­vedés rám nézve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált or­szág csakis törvényes koronás király vezetése alatt tudja visszaszerezni tel­jes belső nyugalmát s azon törvényes rendet, mely előfeltétele hazánk új­­bóli felvirágozásának. Azon gyászos emlékű események, melyek 1910 és 19111-ben játszódtak le, éppúgy fordultak az ország alkot­mányai és törvényei, mint a koronás király ellen, de a magyar nép alkot­­mányh­űsége és józansága nem hagyja magát sokáig félrevezetni és most megnyugvással látom, hogy Magyar­­ország a megújhodás útján van. Az elemi erővel ránkzúdult­ események folytán megszűnt az 1867-iki kiegyezés és a pragmatika szankciónak a feloszt­­hatatlan és elválaszthatatlan birtok­lásra vonatkozó része és helyreállt Magyarország teljes állami független­sége, melyet gondosan megőrizni ne­kem is egyik fő törekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése itt alapot nyer. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ezen munkájában sorsüldözött nemzetemmel együtt vállvetve közre­működhessem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált, erős és független Magyarország oly kö­zis európai érdek, a békének oly fon­tos biztosítéka lévén, nem hihetem, hogy a kü­lállamok törekvéseimet, me­lyek csakis a konszolidáció, a békés rend és a tartós nyugalom helyreállítá­sát, és biztosítását, célozták, meg akar­hatnák akadályozni. Minthogy azonban meggyőződtem ar­ról, hogy apostoli királyi uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és el­viselhetetlen megpróbáltatásoknak ten­né ki a nemzetet, ezt pedig lelkiisme­retemmel össze nem egyeztethetem, is­mét távozom, de távol a magyar nem­zettől is minden erőmet és minden időmet, ha kell,­­véremet is, hazám­nak akarom szentelni, melytől el­szakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fogok. Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni az a pillanat, a­mikor ismét szeretett ba­kámban maradhatok közös erővel, kö­zös célokban, közös munkára egyesül­vén nemzetemmel. A­míg ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet, a magam részéről is arra kérem, támo­gassa azt a férfiút, ki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és su­lyos felelősséggel járó tisz­tét betölti s a kitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az ér­dekeknek gondozását, a melyek Ma­gyarország ősi alkotmányos törvényei szerint a király s a nemzet harmoni­kus együttműködését kívánják. Kelt Szombathelyen, 1921 április hó 2-án. Károly s. k. — Betiltották, a köztársasági párt nagygyűlését. Jelentettük, hogy az Országos Köztársasági Párt ápri­lis közepén agarságos nagygyűlést akart tartani a Vigadó nagyter­mében és a Petőfi-szobor előtt. Az eről ,vonla­tkozó bejelentésre dr. Nánásy Imre főkapitány most hozta meg határozatát, a­mely a nagygyűlést és az azzal kapcsola­tosan tervezett ünnepségek és fel­vonulások megtartását betiltja. A főkapitány döntése arra a minisz­teri rendeletre hivatkozik, a­mely szerint tilos a politikai jellegű nép­­gy­űlések, körmenetek és felvonu­lások tartása. A döntés ellen dr. Nagy György és társai felebbezést adtak be.­­ A budapesti Dávid Ferenc­ Egylet e hó 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az unitárius templomban (V., Koháry­­utca 4.) felolvasó ülést tart. — Egy részeg kommunista kép­viselő esete. Berlinből táviratozza tudósítónk : Möhring kommunista képviselő, a­ki az anhalti ország­­gyűlésen Güsten kerületét képvi­seli, lemondo­tt mandátumáról. Az történt ugyanis, hogy húsvét első napjai­, Möhring több társával ital­lal ünnepelte a „moszkvai diadalt“, alaposan felöntött a garatra és tökrészegen ,társaival együtt vé­gigjárta az utcákat, beverte az ab­lakokat és erőszakkal szegült szembe a rendőrökkel.­ Megindult ellene a bű­nfenyitő eljárás és a kommunista képviselő ebből vonta le a konzekvenciákat. — Változó és szeles az időjárás. rAz idő változékony és szeles volt, helyen­­kint kevés, vagg egy-két milimétert meghaladó ib esővel. A legtöbb eső volt Tü­szfüretjén, 0 mlliméter. Kaposvá­ron élfihar volt. A hőmérséklet lé­é­nyegesre nem változott, a legnagyobb meleg­ volt Kecskeméten 22 fok, a mi­nimum Tapolcán volt 23 fok. Válto­zóan felhős, száraz idő várható, kevés hóvaltozással. A hőmérséklet Budapes­ten 6, Szombathelyen 4, Kaposvárott 5, Szegeden 6, Debrecenben 6, Keszthe­lyen 5, Egerben 5, Magyaróváron 3, Tarcalon 5, Sopronban 1, Tapolcán 5 fok volt. Eső esett Püspökladányban, Salgótarjánban, Siófokon, Szenteleken, Szolnokon, Tiszafüreden és Veszprém­ben. Győrben csak 1 miliméteres eső esett. A Lengyel nők záptojással do­bálták ideg a népszövetség fran­cia kiküldöttjét. Varsóból jelenti tudóbb­nak: Chqgétgny ezredes, a népszövetség által Vilnába kül­dött ellenőri bizottság vezetője, lemondott tisztéről és Varsóba jött. Jufien hamarosan vissza fog térni Parisba. A francia ezredes­nek kínos kalandja volt Vilnában: a­ lengyel nők és a diákok meg­kergették, záptojással dobálták meg, mert Chareignynak az a felfogása, hogy Vilna jogi és et­nográfiai tekintetben Oroszország­hoz tartozik és vissza kell csatol­ni. Mikor Vilnából elutazott, len­gyel nők csúnya tüntetést rendez­tek ellene. A varsói lapok is élesen támadják a francia ezredest. (II.) — Vizrebocsátották az új Lu­­dendorff-gőzöst. Brémából jelenti tudósítónk: Vegsaekban a Vul­­kan-hajógyár kikötőjében tegnap bocsátották vizre a Stinnes Hugó cég isszám­ára pisult hatalmas Lu­­dendorff-gözöst. Nem volt semmi ünt­ep, spisimi keresztetek mert a hajógyári munkások csak abban az esetben ígérték meg, hogy tartóz­kodni fognak minden tüntetéstől, ha Ludendorff tábornok, nem jön el Brémába a vízrebocsátáshoz. Mun­kaidő elteltével csupán a hajógyár mérnökei, a technikai személyzet és az igazgatóság tagjai maradtak a telepen s mikor a munkások, mind eltávoztak, vizrebocsátották Ludendorffot. (II.) — A színházak mai műsora. M■ kir. Operaház: Carmen (6). Nemzeti Szín­ház: Elnémult harangok (6). Vigszin­­ház: A hattyú (147). Magyar Színház: Búzavirág (A7). Király­ Színház: Offen­bach C/*7). Városi Színház: Troubadour (I/17). Várszínház: Majális (Vs7). Belvá­rosi Színház: A buta ember (V27). Eskü­­téri Színház: Csókos asszony (’/*7). Fő­városi Nyári Szik­hááz: A farsang tün­dére ('47). 6. oldal. Petróleumot I ........................ . minden mennyiségben, kiskereske-­­­dől­ és gazdaságok részére 50, 100 és 150 kg-os hordókban, 414--es külföldi svédgyufát , ammoniákszódát­­ 96*98°J0, 128-130 fokos marónátront, 100 fokos lúgkövet, francia Solvay kristályszódát, ecet­­savat, Litofont (zöld pecsétes) raktárról szállít a Color­d vegyipari rt., Budapest, VII., Dohány­ utca 36. Telefon : József 126—30. Házhelyek eladók Máriabesznyőn, a vasút mellett. Felvilágosítást a máriabesnyői vasúti állomás elöljáróságán adnak­. 3 »firmenoBdazil Dán, udvari szlicsik Dorottya­ utca 5—7. Telefon 36—05. EGÉSZ ERDÉLY csak a legjobb cigarettapapirost szívja AIDA« Gyári iroda: Elster & Topf, Wien, Vill., Langegasse 50­ m - es teremi csak viszonteladóknak, legolcsóbban: Schweitzer Henrik, Budapest, VII. ker., Thököly-ut 49. szám. Lloyd szállítmán­ybiztosMA rt. Budapest, IV. ker., Korona-utca 3. sz., félemelet. Biztosit szállítmányokat mindennemű kár ellen* Előnyö­i feltételek. Kartellen kívül. Hincsor­y dlfafc. Kérjen saját érdekében ajánlatot. MÁR MEGJELENT AZ UJ LAKÁSRENDELET Az 1921. évi április hó 10-től érvényben levő lakásügyi szabályok. Összeillitotta: S­r. Pongrácz Jenő, ügyvéd. Ára 44.— K. Kapható 27­5.könyvkereskedésében VlI.ker., Erzsébet-körút 18—20. sz., IV. ker., Váci-utca 12., V. ker., Vilmos császár-út 14. sz., »Magyarország« könyvkereskedésében VII. ker., Erzsébet-körút 9. Vegyfőzesigyárak (cipőkrém) alkalmas gyárépületet vagy magas souterraint bérbe keresünk. Ajánlatok Győri-Nagy hirdető­­irodába, VII., Kertész­ utca 16. »Vegyigyári jeligére kéretnek. . Alulírottak mélyeit szomorodott szívvel jeien­­■ tik, hogy a szeretett férj, illetve édesatya, após,­­ nagyatya, rokon Enyedi János nagybérlő I­I. évi április 6-án hosszú szenvedés után élete I 59-ik, boldog házasságának 33-ik évében a­ I Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi I 1 maradványai f. hó 7-én d. u. V.5 órakor fognak I a Kerepesi-ut m­elletti temetőben örök nyuga-­i­a­lomra tétetni. Budapest, 1921 április 6-án. Áldás emlékére I­I Özv. Enyedi Jánosné, Gönczöl Imréné­­ és kisleánya, Gönczöl Imre és nagyszámú­­ rokonság.

Next