Az Est, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Budapest, 1022 * Szerda * február 1. Előfizetési árak: Egy hónapra *«, 60.,— karotits. negyedé-170.— korafia Féléor# 540.— íroron.« 'Sgéns- énre.........660.— korona Politikai napilap Szerkesztőségi VII kerület, Erzsébetek Seat 35s Kiadóhivatal, VII., Erzsébetek O rat JS'*~29.s3* Kd *f­öld 8 a­­z fenti árak . kétszerese Egyes szám.­ára 3 korona J­usztriában 5® osztr. AT« Felelős szerkesztő: Miklós Jándor FiokwkiGd.Uttk­ata.loko V‘S Vilmos császár*at 14­. szám és IV., Váciw utca 12» Wien: I., Kohlmarkt 7« XIIb­ évfolyam * 26. szám. I 53­ 92 Nem nagy eset annak az ügyésznek az esete, a­ki a vonatról eltűnt és sértetle­nül megkerült bőrönd dolgában­­telefonálni akart a csendőrség­­nek, de az állomási tisztviselő nem engedte meg, hogy a tele­fonkészülékhez ő lépjen. Az ügyész alkalmasint megszerzi majd az ő személyében megsér­tett állami szuverenitásnak ki­járó elégtételt. De politiku­saink jól tennék, ha ebbe a bő­rönd-telefonos históriába mé­lyebben belepillantanának. E história­­ keresztmetszetében tisztán látható, hova vezet a lel­kiismeretlen izgatás és mily rombolást hagy maga után. a demagógia. ’."Mi teh­e­t érezzük ezekről a politikusokról a naiv jóhiszeműséget,­­ azt, hogy a­mikor az osztály- és felekezeti gyűlöletet hintik szét, nem gon­dolnak másra, mint arra, hogy ők most politizálnak s kínálkozó konjunktúrát aknáznak ki. Más­szóval friss szavazókat verbu­válnak, pártjukat megerősítik­­és ennek a felsz­ínen való mara­dását biztosítják. Azt hiszik, a­mikor a gyűlölködés igéjét el­szórták, a hallgatóságuk éppen úgy nem tulajdonít ezeknek na­gyobb fontosságot, mint a­hogy ők nem törődnek velük. Hiszen csak politika az egész, népgyű­­lési szóvirágok, a­mit nem kell halálos komolysággal venni!... Elfelejtik, hogy a hallgatóság túlnyomó része még halálos komolysággal hisz a szószék frázisában. Minél lelketlenebb az a frázis, annál komolyabban. És a frázis dolgozni kezd benne, az esztendőkön keresztül lassan­­felépített kötelességtudást szét­­mulasztja, becsületes nézetét az állammal és a közönséggel szemben való helyzetéről kor­rumpálja. Elannyira, hogy a hi­vatalnok, a­ki az előírt szabá­lyok keretében mindenkinek kö­teles rendelkezésére állani, csak­hamar pártemberré vedlik át. "Abban a vasutasban is, a­ki az ügyészt törvényes kötelességé­nek gyakorlásában megakadá­lyozta, a pártember kereke­dett felül. A törvény paran­csát, az ügyész kérését és­­hi­vatali kötelességtudását a poli­tikai népgyűlésen hallott szó­lamnak rendelte alá. Vigyázza­nak hát a politikusok a demagó­giájukkal ! Ez előbb-utóbb azt ,­az alapzatot porlaszthatja el, a­­melyen állami létünk nyugszik. ! Feisrsiá? kSzepin Buumpmtm prassele as QS&tráSc &M»rn­é»$r megbiso&tai Bsrsiapsstan foSySatjják a magyar-essírák gazdasági tárgy­alásoikat­ ­ Az Est tudósítójától­­ . A bécsi magyar-osztrák gazda­­g­ság tárgyalások befejeztével az a­­ megállapodás jött létre, hogy a­­ tárgyalásokat Budapesten folytat­ják. Először január végére vártuk az osztrákokat, de a helyzet, utóbb úgy alakult, hogy a bécsi tárgyalá­sok folytatását csak február köze­pén kezdik meg a magyar főváros­ban, a­mikorra az osztrák megbí­zottak ideérkeznek. Érkezett ugyan tegnap egy oszt­rák bizottság, a­melyről azonban kiderült, hogy határkiigazitási ügyekben kivárt tárgyalni a­ ma­gyar korm­án­­nyal és már érintke­zésbe is lépett­ a belügyminiszté­riummal. Eddig Német-Ausztriával for­galmi és kereskedelmi egyezményt kötöttünk, hátra van még azonban azoknak a cikkeknek a megállapí­tása, a­melyeket Magyarországból az osztrák területekre be lehet vinni. Magyar részről különöse­n azt sür­getik, hogy minél nagyobb meny­­nyiségű bort­ lehessen Ausztriába exportálnunk. E körül fognak a legközelebbi tárgyalásokon az erős viták megindulni. Illetékes helyen azt várják, hogy az osztrák­­­kokkal való tárgyalást február vé­géig sikerül befejezni. Szterényi elég a Központi Hitelszövetkezettől Nagy beszédben bírálja az ipartörvény javaslatlot a a nemzetgyűlés mai ülése —■ rAs Esz tudósítójától — délelőtt 10 órakor. Gaal Gasztov megjelent az elnöki emelvényen, a teremben azonban egyetlen egy képviselő sem volt jeles. Így az ülést nem tudta megnyitni. Ezután egyenként érkeznek a kép­viselők, negyed 11 óra tájban már,­­nyolcan—tizen vannak jelen, mire Gaál Gasztov elnök megnyitja az ülést. Az elnök bejelenti, hogy a buda­pesti lakáshivatal ügyében sürgős interpellációra adott engedélyt Bródy Ernőnek, a­kinek interpel­lációjára 3 órakor térnek át. Kö­vetkezik az ipartörvény revíziójá­ról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Bródy Ernő kéri a tanácskozó­­képesség megállapítását s miután U. Ház, szemmeláthatóan tanácsko­zóképtelen, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Néhány percnyi szünet után Gdal Gesztron újból megnyitja az ülést. Bejelenti, hogy a kereske­delmi miniszter megbízásából dr. Pap Dezső kereskedelemügyi mi­nisztériumi helyettes­s államtitkár lesz jelen az ipartörvény részletes tárgyalásánál. A Húz h­írez hozzá­járult. Ezután Kegyesha­lmy Lajos ke­reskedelmi miniszter beterjeszti a foszforral való cukorgyártás el­tiltásáról kötött berni egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatot. Következik az ipartörvény terülésfáról szóló tör­vény­javslat résszetes tár­gyalása. Az első szakasznál felszólal báró Szterényi József. —­ Nem kívánok —­ Úgymond — történelmi fejtegetésekbe bocsát­kozni e javaslat tárgyalásánál, mint az előttem szóló képviselők legnagyobb része tette. A magyar, kisipar a huszadik században nem szorult­ arra, hogy létjogosultságát és a magyar kulturális és gazda­sági életben való jelentőségét múlt­jával akarjuk igazolni. Kisiparunk ma erős tényezője a kultúrának és a nemzeti fejlődésnek. Grieger Miklós: Ezért akarják Matiekovitsék tönkretenni! Szterényi József: Majd rá fogok térni arra is, igaz-e, hogy Matle­­kovijeék tönkre akarták tenni ? Matlekovits is képesítéshez akarta kötni a kisipart és az ő álláspont­jára helyezkedett a miniszter úr is, mikor rá hivatkozott a saját igazolására. A miniszter tehát Matlekovits álláspontját fejleszti tovább. Azzal sem kívánok foglalkozni, a­mi szintén szóba került, hogy a magyarság vagy az idegen elemek alapították meg nálunk a kisipart. Ez rég eldöntött kérdés és semmi­féle erkölcsi hátrány nem szárma­zik a magyarságra abból, hogy eu­rópai­ történetének első századai­ban a betelepedett idegen, iparosok mesterségét átvet­te, a németek és egyéb idegen fajok ipari tudását elsajátította, úgy hogy a, magyar nemzetnek ez ipari foglalkozás va­lós­ággal Vérévé vált. Hegedűs György: A bejött ma­gyaroknak­­is volt­ iparuk. Szterényi József: Erről vajmi keveset tud a történelem. A szerzetesek voltak az első ipa­rosok hazánkban. Ők létesítették, az első iskolákat az ipar tanításá­ra és ezzel ők lettek az ipar meg­alapítói Magyarországon. Gazda­sági és pénzügyi felépülésünk csak­ a­ többtermelés, az export növe­lése s ezzel egyidejűleg a behoza­tal csökkentése útján érhető el. Gyakorlatilag biztosan eljutha­tunk a kibontakozáshoz­, a kivitel előmozdításával és az exportképes iparágak fejlesztésével. Erélyes iparfejlesztési akció meg­indítására feltétlenül szükség van, nagyobb szükség, mint valaha volt, mert nem a kereskedelmi mérleg a döntő, mint tegnap hangoztatták, hanem a fizetési mérleg. Az ipar­­fejlesztési akcióban nagyobb sze­rep jut ma a kézműiparban a kis­iparnak, mint valaha. Köszönettel nyugtázza, az előadó­nak azt a figyelmét, a m­eg­ylyei megemlékezett szólónak a kisipar érdekében való hivatali tevékeny­ségéről, tiltakozik azonban az ellen, hogy úgy állítsák be a­ helyseg­e­tét, mint hogyha a liberális rendszer nem, akarta volna tör­vénybe iktatni, a keresztény irányzat pedig törvénybe ik­tatja a kisipar támogatását. "A liberális mus és a keresztúrig ■irányzat egyáltalában nem állítha­tók egymással szemben,­­ nem a liberalizmus kérdése, különben is csak a liberalizmus túlhajtása volt az, a­mely ellen kifogás emelhető. Én liberális voltam a múltban, an­nak vallom magam a jelenben és az leszek a jövőben is mindig. A liberalizmusnak azok ártottak leg­többet, a­kok szemet hunytak visz­­sz­aélései felett, a­mint hogy a keresztény irányzatnak is azok ártanak a legtöbbet, a­kik , szemet hunynak visszaélései felett A szövetkezetekre térve át, én, a túloldal beállítása szerint a szö­vetkezeti eszme ellensége, indí­­tottam meg az akciót a kisipari szövetkezetek érdekében. Hogy mit értek el a kisipari szövetkezetek tagjai... Pálffy Dániel: Vagyont szerez­tek valamennyien. Báró Szterényi József... arra talán felesleges is rámutatnom. Igaz viszont, hogy voltak a szö­vetkezeti alakulatoknak ferde haj­tásai is, mert nagyon sok üzem csak azért alakult át szövetkezetté, hogy­ támogatható legyen. Ezzel indult meg a kisipari szö­vetkezetek diszkreditálása, a­­mely 1,8 millió kárt okozott a Központi Hitelintézetnek, úgy­hogy végül ezt az összeget az államnak kellett megfizetnie. A­mi­ a mezőgazdasági támoga­tást a kisipari támogatással való összehasonlításban illeti, az 1899— 1907 közt terjedő időben a gazdasá­gi szövetkezeteknél fejenként KJ korona, a gabonaraktári szövetke­zeteknél aGJS korona, az ipari szé-

Next