Az Est, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Budapest, 1922 * SZGTCICL * március A Eszszszszszasna - E15fizetési árak: Egy hónapra 6­60.— korona Negyedévre M,M 170­.~* korona Félévre 340.— korona Égése évre...........660.— korona Ka IfS tdá­n a fenti Árak kétszerese Egyes számára 3 korona Ausztriában SO osztr. Kf. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XIII. évfolyam *49» szém­. Szarka,tólég. üli. kerület, Breséketk­ént »­ Kledé kb­atati VII„ Breeéket-karat M-M. ■» Wlékiktedékivatalak, V., Vitetem csA.zár.ut lé­­sznAm és IV*, VAd­matca fi. Wien 9 Je, Kohlmarkt 7. 59192 A­mitől tartottunk, fájdalom, bekövetkezett. A kor­mány a főváros és az önálló tör­vényhatósági joggal fölruhá­zott városok kivételével orszá­gosan a nyílt szavazást rendeli el. Igen nagy és következmé­nyeiben alig kiszámítható lépést tettünk ezzel­­ visszafelé. Ma­gyarország történelmének egyik legnagyobb dicsősége, az is ma­rad öröké, hogy alkotmányos élete, a jogkiterjesztésnek egye­nes vonalú fejlődését mutatja. Visszaesések történtek ugyan, de mindig külső erőszak hatása alatt. Az önmagával szabadon rendelkező nemzet ellenben egy­re jobban tágította az emberi és politikai jogok körét, a szó leg­nemesebb értelmében vett libe­­ralizmus tanítása szerint. Nagy felelősséget vállalt a kormány, a­mikor a jogszű­kítés mellett határozott, különösen mivel a választójog problémájának meg­oldására f­elismerjük, nem egészen a saját hibájából — al­kalma­ nem nyílt. A titkos sza­vazásban rejlő nagy erkölcsi ga­ranciákat tehát elvesztettük. És most egy újabb veszteség árnyéka kisért. Arról beszélnek, hogy éppen a nyílt szavazás rendszere miatt a szervezett munkásság a választásokon ab­­szentál­ni szándékozik. Mi ezt a szándékot nemcsak őszintén fájlaljuk, hanem egyenesen helytelennek ítéljük. Hová gon­dolnak ? Küzdelem nélkül áten­gedni a teret ? Lemondani az ellenőrzés jogáról és kötelessé­géről ? Megtűrni, hogy az a szellem, a­mely előreláthatólag a vidéken győzedelmeskedni fog és a­melynek pusztító kár­tékonyságát az előbbi nemzet­gyűlésben elég módunk volt ki­ismerni, gáttalanu­l garázdál­­kodhassék ? Nekünk egy dolgo­zó, egy­séges, összetartó nemzet­re van szükségünk. És oly nem­zetgyűlésre, a­mely egy ilyen nemzetnek méltó képviselője, hű tükre. A magyarul érző mun­kásság nélkül ez a parlament csonka lesz. Taktikának lehet talán jó, ország-világ előtt de­monstrálni, hogy parlamentünk döntésre, az ország sorsának intézésére hívatlan csonka par­lament. De politikának rossz politika továbbra is azon dol­gozni, hogy Magyarország cson­ka ország, a magyar nemzet csonka nemzet legyen. A kormánypárt intéző­bizottsága megkezdte a választójog tárgyalását Rassayék és a függetlenségi párt fúziós tárgyalása befejezés előtt A hét végére változást várnak a kormányban — Az Est tudósítójától — A választójogi rendelettervezete­ket, a­melyeknek tartalmát Az Est tegnap ismertette, a kormány ma délelőtt terjesztette pártjának in­tézőbizottsága elé, holnap este pe­dig gróf Bethlen István miniszter­elnök azt megismerted a sajtóval. Az Est tegnapi közlése a rendelet­­tervezetekről, mindenütt, érthető nagy feltűnést, keltett és ezért fo­kozott érdeklődéssel várták a kor­­­mánypárt intézőbizottságának mai értekezletét és a­ bizottság állás­­foglalását a kormányrendeletek dolgában. Az ellenzék és a Haller-féle ke­reszténypárt ugyanis erősen bízik benne, hogy a rendelettervezetek­­nek a nyílt szavazásra, vonatkozó részét a kisgazdáknak­­egy­­esp­ortja, mely kezdettől fogva a­ tt­k­­osság mellett volt, nem fogja el­fogadni és hogy ennek következté­ben a rendelet lényegesen módosí­tott szöveggel fog majd megje­lenni. A kisgazdapárt közhelyiségébe ma délelőtt 10 órára volt összehíva az intézőbizottsági ülés, azonban csak 11 órakor kezdődött. A bizottság tagjai közül megjelent Barla-Szabó József, Berky Gyula, Dömötör Mihály, Fáy Gyula, Göm­bös Gyula, Haspál István, Luko­­vich Aladár, Nagy János (egri), Patacsy Dénes, Meskó Zoltán, Ik­­lódi Szabó János, Kő­szó István, Kálmán István, Lovász János, Lip­­ták Pál, Putnoky Móric, Rubinek István, Simon­y­i-S­emud­a­m Sándor, Tankovics János. Mint pártigaz­gató részt, vett az értekezleten dr. Ráth Sándor. Tíz óra után megérkezett gróf Klebehberg Kunó belügyminiszter és Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter, vol okakor gróf Bethlen István miniszterelnök, a ki az értekezlet előtt rövid ideig Klebelsberggel Gömbössel és Ru­binell Istvánnal beszélt. Utoljára érkezett Mayer János, 11 óra­kor, az értekezlet, megnyitásakor Nagyatádi Szabó István még nem volt ott. Az értekezlet tárgysora : 1. a miniszterelnök ismerteti a választójogi rendeleteket, 2. a miniszterelnök bejelentése a választások előkészítéséről, 3. esetleges indítványok­ A belügyminiszter a passzivitásról Az értekezlet megkezdése előtt Az Est munkatársának alkalma volt megkérdezni gróf Klebelsthein Kunó belügyminisztert, mit szól ahhoz a felmerült gondolathoz, hogy az ellenzéki pártok esetleg, passzivitásba mennek. A belügy­miniszter így válaszolt: — Legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes politikusok vagy pártvezérek taná­statnak passzivitást, tömegek passzivitása, csak a szociáldemokrata pártnál volna lehető. Két és fél mil­lió ember passzivitásáról szó sem lehet, mert ilyen nagy tömeg soha­sem lehet passzív egy választáson. Akkora tömeg semmi ■esetre sem ta­núsíthat passzív magatartást, hogy számot tegyen a választók összessé­­gében. Lesz-e módosítás a tervezeten ? Munkatársunk megkérdezte Ma­yer János földmivelésügyi minisz­tert, lehetőnek tartja-e azt, hogy még ma módosítanak a rendeletter­vezetnek a nyílt és titkos szava­zásra vonatkozó részein. Mayer János így válaszolt: — Ez nem lehetetlen„ Rubinek István viszont ugyan­arra a kérdésre ezt mondta : — Teljesen kizártnak tartom, hogy akár a szavazás nyíltsága, akár pedig a lajstromos szavazás dolgában a mai értekezleten módo­síttatnék a minisztertanács által el­fogadott belügyminiszteri rendelet­tervezet. Az értekezletre kevéssel annak megnyitása után megérkezett Nagyatádi Szabó István is. A kiegészítendő csonka kerületek Megírta Az Est, hogy a belügy­miniszter rendeletével kilenc csonka kerületet, kiegészítenek. Mint ve­lünk közlik,ez a kilenc kerület, me­lyek mindegyikében a­ szavazók száma, kevesebb volt 1000-né­l, a következő: Beregdaró­c (eddigi képviselője Fáy Gyula), Dárda (Mándi Samu), Záhony (Szabó Zol­tán), Nagykároly (Legeza Pál), Kismarton (Sábel János), Német­­újvár (Thomas Ferenc), Szalárd (Er­di-Harr­ach Béla), Somorja (Bárány Imre), Szepsi (Szentim­rei Ákos). A kereszténypárti miniszterek lemondása Beavatott kereszténypárti forrás­ból a következőket köztik velünk: — A párt megvárja azt az idő­pontot, a­mikor a kormány válasz­tójogi rendeletei végleges alakban megjelennek, azután összehívjuk a párt intéző­bizottságát, hogy a ren­­deletszabta ú­i helyzetben állást foglaljon. Mi kétségtelennek tart­juk azt, hogy pártunk megőrzi egységét és fetrfelteblet­t­-­ ember­ fog kiválni. Úgy látszik, hogy szá­munkra a szerep adva van: mér­sékelt ellenzéki politikát fogunk folytatni. Vass József, Hegyeshalmy Lajos és Bemolák Nándor miniszterek dolga még függőben van, azonban politikai körökben már­is bizo­nyosra veszik azt, hogy Vass Jó­zsef csatlakozik a­ kormánypárthoz és megtartja kultuszminiszteri tár­cáját, míg Bemolák és Hegyes­­halmy benm­arad a kereszténypárt­ban és lemond. Ezt a két lemon­dást ennek a hétnek a végére vár­ják és Hegyeshalmy utódjának leg­inkább Heinrich Ferencet emlege­tik, Bernolák népjóléti miniszter helyére pedig Petricsevich-Horváth Elemért.. Rassayék­at a függetlenségi párt fúziója Értesülésünk szerint a Rassay­­párt és a függetlenségi és 48-as­­ párt között megindult fúziós tár­gyalások igen komoly stádiumba jutottak és eltérés közöttük már csak kisebb jelentőségű pontokon van. Mindkét oldalon azt remélik, hogy ezeket a nehézségeket is si­kerülni fog leküzdeni és a két párt összeolvadása megtörténik. Balla Alm­ár a passzivitás ter­véről a következőket mondotta ne­künk : — A függetlenségi pártban igen komoly formában merült fel a passzivitás gondolata. Ennek okai igen súlyosak; a múlt nemzet­gyűlés az alkotmányjogi problé­mák közül egyetlenegyet sem ol­dott meg, a­ most összeülő tör­vényhozótestület szintén nem or­szággyűlés lesz, hanem nemzet­gyűlés, a­melynek fő feladata az alkotmányozó kérdések elintézése. Soha a világon nem fordult még elő, hogy egy ilyen konstituantot szűkített választójog mellett hív­tak volna össze. — Közjogi non­sens, hogy most nem a nép minden rétegét hívják fel akaratnyilvánításra, hanem Európa legszűkebb választói joga mellett akarnak választatni. Még súlyosbítja a helyzetet, hogy a kor­mány most is rendelkezik a kivé­­teles hatalommal, a­mely tulajdon­képpen a háború idejére szól. Ép­pen ezért nagyon meggondolandó, hogy ne helyezkedjünk-e­ a passzi­vitás álláspontjára, habár a párt még nyílt szavazás mellett is a legjobb kilátásokkal veszi fel a küzdelmet és legalább hatvan-het­­ven mandátumra számítunk. Vég­leges állásfoglalás előtt megvár­juk, míg a választójogi rendelet végleges és hiteles formában nyil­vánosságra kerül és míg a többi ellenzéki pártok, különösen a szo­ciáldemokrata sport is döntenek magatartásukról. Csütörtökön este központi igazgatóság; bizottsági ülést tartunk és itt fogjuk a hatá­rozatunkat meghozni. A függetlenségi párt köréből közükt velünk, hogy a péceli kis­gazdapárt 1500 taggal csatlakozott a függetlenségi párthoz és ezt a lépését azzal okolja meg, hogy arra a munkapártnak a kisgazda,­­­párttal történt fúziója k­övet­kezik-• am «weist et m­ost* .

Next