Az Est, 1922. augusztus (13. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
59192 Budapest, 1922 * Kedd * auguszt Egy hónapra sop.— korona Negyedévre ... 360.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 10 korona Ausztriában 300osztr. K Politikai napilap «•* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Una 10korona XII1. évfolyam 172* szám. Szerkesztőség. VXI kerület, Erzsébetek urat ?• Kiadóhivatal.' VH.,Erzsébetköriet 18*~20,3&* Picke kiadó hivatalok: 0. Vilmos császársát 94. szám és IV Vác U utca 92. Wien I., Kohlmarkt 7. Petőfi halálának évfordulóján szavaz a magyar törvényhozás Eckhardt Tibor javaslata fölött. El lehet-e képzelni, hogy a fejéregyházai sikla, ahova ma végtelen menetbe vonul a magyar lelkek zarándokserege, a magyar nemzetgyűlés az Eckhardt-féle indítvány fartelmét küldi! Ez a kör az abszurdumok hőskora, — arra az abszurdumra azonban, hogy Petőfi halála napján száműzzék a magyar törvényhozás csarnokából Petőfi szellemét, még gondolni sem lehet, nemcsak a józanság, nemcsak a becsület nem engedi ezt, de nem engedi a hagyományok tisztelete sérti, amely akkor is kötelező, ha a sajtószabadság hagyományairól van szó!Bármily csábító is, nem kívárnánk plutarchosi párhuzamokat állítani a 48-as sajtópolitika és az 1922-beli sajtópolitika képviselői, Petőfi Sándor és Eckhardt Tibor közt. Annyit a történetíró majd minden esetre megállapíthat, hogyaz a hetvenhárom esztendő, amely Petőfi halála óta eltelt, nem volt a haladás útja, ha 1922-ben ilyen indítványok születhettek. A sajtónak mindig sok ellensége volt —"és volt már Petőfi korában is, hiszen emlékezetes, mint vádolták meg Jókai Mórt a debreceni parlamentben a hadsereg szellemének megbontásával és mint adott a megvádolt szerkesztőnek fényes elégtételt a legnagyszerűbb magyar katonák egyike ... nem Gömbös Gyula, hanem Klapka György. A sajtónak sok ellensége volt mindig, de soha nemzedék oly mélyre nem sülyedt, mint ma, amikor magában a sajtóban támadnak öngyilkos dühvel a sajtóra. Fájdalmas jelenségek ezek, egy hanyatló kor jelenségei; baj, hogy így van, de jaj volna, ha a törvényhozás, amelynek a tovatűnő áramlatok közt a régi Magyarország méreteit, hagyományait kell megőriznie, határozatával azt mondaná ki, hogy jól van ez így, és Petőfi Sándor halálának hús évforduló:jan Eekhat-Jjjmti» ................................... Gróf Bethlen és Daruváry igazságügy miniszter beszélt ma a Házban A miniszterelnök részletesen felelt a szociáldemokratáknak Miért nem jöhet haza Garami Ernő — Ál Esz tudósítóidtól — Huszár Károly áléinak tizenkettő előtt néhány perccel nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Jie igazságügy miniszter felszólalása Daruváry Géza igazságügymininiszter felelt elsőnek az indemnitási vita során az ő tárcáját érintő kérdésekben elhangzottakra. — Mindenekelőtt Hébert képviselő úr szavaira kívánok reflektálni, — kezdi beszédét — aki heves támadást intézett a bíróság ellen. Ez parlamentáris életünkben egészen új jelenség. Eddig, bármily hevesek voltak is a pártküzdelmek, a bíróság függetlensége mindig vitán kívül maradt és ez megfelel alkotmányunk szellemének is. Érezte ezt a képviselő úr, ezért indokolni próbálta támadását és indokolásul azt hozta fel, hogy a bíróság megszűnt független lenni. Ezt a nyilatkozatát három érvvel támogatta. Az első az, hogy a bírók elfogultak. Súlyos vád ez önmagában is, de ez nincs kapcsolatban a függetlenséggel. Második érvül azt mondotta a képviselő úr, hogy a bírákat a kormány nevezi ki és már ezért sem lehetnek függetlenek. Erre az a válaszom, hogy a bíróságok újjászervezése óta a bírákat mindig a kormány nevezte ki. Különben is legújabb törvényünk szerint a bíráknak egyik fizetési fokozatból a másikba való lépése automatikusan történik. A harmadik érve azvolt a képviselő úrnak, hogy a háború alatt hoztak egy törvényt, amely felfüggeszti a bírák áthelyezhetetlenségét. A dolog nem így áll. A bírák ma is áthelyezhetetlenek, illetőleg áthelyezésük csak saját kívánságuknak megfelelően történhetik. A képviselő úr álításai tehát minden alapot nélkülöznek és remélem, felfogása elszigetelt marad. Nagy érdekek követelik meg, hogy a bírák iránti tisztelet állandóan megnyilvánuljon, hiszen számos esetben merül fel az a kívánság, hogy ezt vagy azt az ügyet a független magyar bíróságra kell bízni. többször szóba kerültek AB * t * — IT 4&1 is. Hébert képviselő úr hivatkozott a trianoni szerződésre, melynek, egyik cikkelye szerint a háború kitörése óta elkövetett politikai bűncselekményekre vonatkozólag amnesztia volna adandó- E cikkely szövege azonban csak olyan tettekről szól, melyek kapcsolatosak a monarchia■ területének szétdarabolásával, de semmiesetre sem vonatkozik belügyeinkre. Egyébiránt kétséges, használunk-e a hazának azzal, hogy a trianoni szerződésnek oly értelmet adunk, amelyek alkalmasak arra, hogy idegen államok belügyeinkbe beleszólhassanak . Propper képviselő úr szerint az amnesztiarendeleteket nem hajtották végre. Megállapítom, hogy az első amnesztiarendelet érvényesült 93 elítélt és 10.000-nél több terhelt esetében. A második alapján kegyelmet kapott 1213 ember, a harmadik alapján 13.200 elítélt és 12.000 terhelt kapott kegyelmet A körülbelül 26.000-re rugó esetek közül 25.000 a Károlyi-korszakbeli és a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Ami azt illeti, hogy kivételes kegyelem nem adatott, kijelentem, hogy ez igenis adatott és pedig 13 esetben és folyamatban van még a kivételes kegyelem magadása 97 esetben. Én ezekben a kérdésekben a magam részéről mindig a békülékenység és engesztelődé® szellemében járok el és ennek csak egy korlátja van, az, ha a kegyelem megadása veszélyezteti az állami és közrendet. Propper képviselő úr támadást intézett néhány igazságügyi tisztviselő ellen, azon az alapon, hogy a rabok ingyenes munkateljesítményét élvezték volna és azt mondotta, hogy ez kizsákmányolás. Erre vonatkozólag felolvasom a megfelelő törvényszakaszt, továbbá közlöm, hogy a rabmunkák teljesítménye 91 százalékban állami szükségletet fedezett. A vita során többször felmerült az az óhaj, hogy a kormány tájékoztassa a Házat munkaprogramjáról. A magam részéről a következőkben jelzem azokat a javaslatokat, amelyek előkészítés alatt van■ nak. Legfontosabbak azok a törvény-, melyeka kivételes hatalom rendelkezéseit vannak hivatva pótolni Ezek a jog különböző köreibe vágók. Van néhány a magánjogra vonatkozó javaslat, továbbá olyanok, amelyek az államhatalom fokozottabb igénybevételéről szólana . Ezeket teljesen megszüntetni kizárt dolog. Most ismét kivételes állapotokat élünk. Európa gazdasági és politikai helyzete nincsen stabilizálva. A társadalom lelki egyensúlya még nem állott helyre. A legnagyobb óvatosságra van szükség. Az átmeneti jellegű javaslatokon kívül vannak állandó jellegűek is, készen van a váltótörvényjavaslat és készen van a feléházról szóló törvényjavaslat. Előkészítés alatt áll a magyar polgári törvénykönyv. Ez a tízesztendős munka eredménye és két szempontból dolgozzuk át. Érdemi tekintetben azt tartjuk szem előtt, hogy ma nem lehet gyökeres reformokkal megváltoztatni, csak a ma élő jogot akarjuk egy komplett egészben összefoglalni. Formai tekintetben az a cél vezet, hogy a szerkezete áttekinthető és nyelvezete érthető legyen, hogy a nemzet széles rétegei megérthessék és megismerhessék a törvénykönyvet. Megemlékezik a perrendtartás egyszerűsítéséről is. Ez is előkészítés alatt áll. Néháy szót kívánok még szólni a jogrend kérdéséről. Közbekiáltások az ellenzéken: Halljuk ! Halljuk ! Daruváry igazságügyminiszter. Erről a kérdésről, azt hiszem, hogy többet vitatkoznak, mint szükséges és mint amennyi a jogrendnek hasznára lenne. Nézetem szerint a jogrendi biztos fennállásának két alapfeltétele van. Az első az, hogy a nemzet zöme a mai jogrendet a magáénak vallja. Ez megvan. A nemzet meg van elégedve a mai jogállapottal. A második az, hogy ha egyesek vétenek a jogrend ellen, az államhatalom kezelőinek meglegyen az ereje és akarata ahhoz, hogy a jogrendnek érvényt szerezzenek