Az Est, 1922. október (13. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

59192 mmtapest, 1922 * Vasárnap * október L *■ Előfizetési árak: Xffy UjBApra 200.— bmratKt * Utjved^vr. _ SCO.-k.roro KillfS-026n a fenti árak kétnm­era Egyes szám áratókorona Ausztriába­n.800 osztrák *­­ Politikai napilap *•* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR SCiatl 6 fUvatat? VII., Jttrasséb&tzScorat Flok"kiadó hivatalok? V., Vilmos császánút 74. Ixé és IPA, IPad­,etica 72. Wien: 2., Kohlmarkt 7. / KU? A nénékek befejezték Kis-Ázsia katonai n­egszálását Manning­tom, a polgári lakosságot sürgősen eltávolíttatta Gallipoliből az angolai megszövegezte válaszát a szövetségesek jegyzékére Elfogadta a meghívást a kontferenciáspa, de Konstantinápolyt és egész Tráciát követett Pár is, szeptember 30 (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Az Exchange Telegraph kiküldött munkatársa táviratozza lapjának Athénból, hogy a D­a­r­­danellák mentén lévő szö­vetséges csapatok angol főparancsnoka, Harring­ton , elrendelte, hogy a pol­gári lakosság sürgősen költözzék el Gallipol­­liból. II. Angora, szeptember 30 (Havas­ Ügynökség) Hivatalban jelentik: Kemalista haderők a semleges zóna nyugati hatá­rán megszállották Aivadjikot. Közép- és Nyugat-Kisázsia ka­tonai megszállását befejeztük. Angora és a felszabadított terüle­tek között helyreállították a táv­­ir­óösszeköttetést. Páris, szeptember 1O (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Az angorei török nemzeti kor­mány — mint Samirnából jelentik — a következő választ akarja kül­deni a szövetségesek jegyzékére: A nemzeti kormány örömmel fogadja a szövetségesek meg­hívását a konferenciára, de csak olyan feltétellel, hogy Konstantinápoly, úgyszintén Kelet- és Nyugat-Trália ismét a törököké. Ebben a tudatban a nemzeti kormány szívesen tesz eleget a szövetségesek kí­vánságának és elküldi képvise­lőit Mndanába a béketárgyalá­sokra, hogy meg lehessen vetni a tartós béke alapjait. Ha a nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ezt a határozatát, a választ elküldik a szövetségesek­nek. ' U. Berlin, szeptember 30 (Az Est rendes tudósítójától) Londonba érkezett hírek bizonyosnak mondják, hogy az angolai nemzetgyűlés el fogja utasítani a fegyverszüneti fel­tételeket. A nemzetgyűlés többsége hallani sem akar az ellenségeskedések­re­ A legutolsó hírek úgy szólnak Csanakiról, hogy Kemal basa csapatai a Darda­nellákban megszállották Lap­­sakit. (Lapsaki a Dardanellák kis-ázsiai partján van, csaknem szemben Gál IP pofival, a­mely az angol szárazföldi és tengeri haderő gyülekezőhelye.) V, Hz mizsíssSemtandes m­ér›íe£!~2K­f~2 KGanSasttirsápolp tikiéi vetését is Róma, szeptember 30 Londoni jelentés szerint a tegnapi minisztertanács az­zal a lehetőséggel is foglalko­zott, hogy a szövetségesek ki­ürítik Konstantinápolyt A tengerszorosokat azonban Anglia minden körülmények között meg akarja védeni és ezért vonják ösz­­sze az angol haderőket a Gallipoli­­félszigeten. 7£usxtr’s£íia vnittisztt2z*elnök­* meg­fenyegette a tanéízeü­ket London, szeptember 16 (Az Est rendes tudósítójának telefon-, jelentése Párison és Berlinen át) Melbourneben tegnap miniszter­tanács volt. Utána Hughes minisz­terelnök igy nyilatkozott: — A nagy világháború folyamán Ausztrália olyan hatalmas hadse­reget vetett az európai csataterek­re, a­melynél nagyobbat vagy ah­hoz foghatót Törökország soha sem fog talpraállíthatni. Ausztrália kész mindent elöl­ről kezdeni, de jó volna, ha Kemal basa figye­lembe venné ezt. Mi ausztráliaiak is követeljük, hogy igazságosan bánjanak a törökökkel, ha azonban mégis­­ háborúra kerül a dolog, ne feledje el Musztafa Kemal basa, mit jelent az, ha Ausztrália is bele­avatkozik a háborúba. .. ’ ....­­ • a v vA- Finom logikájú politikus mindig különbséget tud tenni a között, a­mi van és a között, a­minek kellene lennie. "És ha kormányon van és meg­adatott neki a hatalom oldania és kötnie, akkor nem nyugszik,, valameddig valóra nem váltot­ta azt, a­mit a köz érdekében kí­vánatosnak ítél. Magyarország miniszterelnöke egy külföldi újságíró előtt szó szerint a kö­vetkezőt jelentette ki: »Ma­gyarországon ma senki sem gondol többé arra, hogy faji, nemzetiségi és vallási megkü­­lönítjöztetést »tegyen polgár és polgár között, vagy nemzeti­ségi és politikai jogainak gya­korlásában bárkit is megaka­dályozzon.« Pentartás nélkül, sőt lelkes helyesléssel fogadjuk­­gróf Bethlen Istvánnak ezt a nyilatkozatát, ha programati­­kus jelentősége van, ha a köz­kormányzat szellemét hiven tükrözteti. Mert ez a program jelenti a hőn óhajtott egységet. Ez valósítja meg a dolgozók és dolgozni vágyók régi sóvárgá­sát. Ez fejezi ki azt a nemzet­megváltó eszmét, a­mely Mis­kolcon Magyarország kormány­zója ajkairól hangzott el: meg kell szűnnie a magyarság ere­dendő nagy hibájának, a pár­toskodásnak. Új kor hajnalhasadásaként fogadjuk a kormányzó és a miniszterelnök igéit, ha meg­valósításuknak gáncsot nem vet az örök tagadás. De a­m­íg az egységes párt kebelén belül a gyűlölködés, a pártoskodás új fókuszait teremtik meg, a­míg a baloldali sajtó lapjában itt is, ott is felüti fejét egy-egy mér­ges növény, rosszillatú virágai a tudatlanságnak, a sötétség­nek, az irigységnek, a legnem­telenebb vetélkedésnek, addig Bethlen nevezetes szavaiban nem a jelen állapotok hiteles jellemzését látjuk, csak pium­­desiderium-ot. Ne mondja a miniszterelnök úr, hogy Ma­gyarországon ma senki sem gondol faji vagy vallási meg­különböztetésre, holott a leg­szűkebb környezetében is talál­tatnak még, a­kik egyébre sem gondolnak, csak erre. Hanem vigye keresztül, hogy ezek egész »ideológiájukkal« együtt eltűn­jenek a föld színéről, és egy megmentett, megváltott nemzet tapsa és hálája fogja köszön­­­teni cselekedetéért I_---------1i--------------­ XIII. évfolyam 225. szélé Fi francia lapok e­erülhetetlennek tartják az angol-török összeütközést Páris, szeptember 30 (Az’ Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Isten csodája, hogy eddig nem történt meg az első összecsapás a törökök és a brit haderő között — jelenti a Liberté ma reggeli számában. — A görögországi ese­mények teljesen alárendelt jelen­tőségűek, mert Görögország vak eszköze Ang­liának, akár királyság, akár köztársaság lesz. Minden a kö­rül forog, mi fog történni a semleges zónán. A Temps úgy látja a helyzetet, hogy­ nem Athénben, hanem Lon­donban és Angolában fog eldőlni, lesz-e bábom. A megegyezés azért nehéz, mert az angolok és a törökök bizal­­m­atlankodnak egymás iránt és mind a ketten időt akarnak nyerni, hogy egyik átlásson a másiknak a szándékán. Az Intransigeant elkerülhetetlennek tartja a háborút és a lap élén a görögországi ese­ményeket a következő összefoglaló cím alatt hozza: »Melyik részen dördül el az első lövés a semleges zónában?« A Liberté ezt a fo­cimét adja tudósításának: »Szikrák röpködnek a lőporos hordó körül.« Philippe Millet a Paris Midi­ben azt írja, hogy az angol-török összaütköz kikerülhetetlen s mihelyt bekövetkezik, Francia­­országnak közvetítő gyanánt kell fellépnie, mert ily módon jobb szol­gálatot tenne Angliának, mintha oldalán végigcsinálná a Dardanella kalandot. , U. Poindtzr*e 3&19 rsnilSSö fz*eznR éntélkU fácuSieznyagfttal a­kar­ja támogatni ffiosndnzolt, Cszjom­or’szfSg­ot és fhssigyetiopszetgrGi Berlin, szeptember 30 (Az Est rendes tudósítójától) A Berliner Tageblatt részletet közöl párisi tudósítójának jelenté­se alapján arról a 300 millió fran­kos hitelről, a­melyig él Franciaorr­­szág támogatni kívánja a kis-en­tente országait. Taraiéit az Echo de National-ban szemére vési Poin­caré miniszterelnöknek, hogy két­színűen viselkedik, mert míg Ang­liát elgáncsolja, addig c­­ímb­cia

Next