Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Budapest, 1922 * Péntek * december /. Előfizetési árak: egy hónapra 200,— korona gól hónapra 170,-r- korona Külföldön a tanti Árak kétszorasa Egyes szám ára lókorona Ausztriában IOOO o. K Politikai napilap »•­ FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR ifi?' Hin st XIII. évfolyam 274. szám. Saark Imté,ég, OII. kerület, Er„ébm* kürés % Kladihteetali Ott* Erzsébet körút lü—SO.sm. Pl­k.kladáhlaatarki Sí Pllmes esdsndr dt 14. érném és lO„ Váci ucea I», miern, II Kohlmarkt t. Nézhetjük-e egykedvű nyugalommal azt, ami ebben a szerencsétlen országban most már tisztán művészi és kulturális ügyek körül is törté­nik ! A pártosság rákfenéje ki­kezdi egyetlen javunkat, amely sértetlen maradt meg a nagy összeomlásból: az alkotó nem­zeti géniuszt A nemzetgyű­lésben a Tudós Akadémiáról beszélnek és e tisztes címhez összehordanak hetet-havat. Vé­­dőszónoklatot mondanak a nu­merus clausus-ról és az elma­radhatatlan fűzfapoéta szóno­kol ott, ahol tudományról van szó, nem tudatlanságról. Egy művészi szövetkezet mind­járt első szereplésével összehöt olyan tárlatot, amelyhez fogha­tót huszonöt éve nem látott Bu­dapest Naponta ezrével tódul a főváros népe a Nemzeti Szalon­ba, hogy nagy, korszakos művé­szek válogatott remekeiben gyö­nyörködjék. Szeretnék odainvi­tálni az egész világot, hogy megmutathassuk neki : íme, ezt teremtettük ; ez a mi művésze­tünk ; nem sablon, nem mások­tól ellesett, rutin. És most, hogy olasz vendégek járnak itt és programjukba veszik a kiál­lítás megtekintését, két nem nagy jelentőségű ember, egyik sem gyakorló művész, sértő mó­don eltereli az idegeneket szán­dékuktól. Miért? Mert Iványi Grünwald, Szinyei, Csók István, Rippl-Rónai és társaik nem az ő esztétikai kánonjuk szerint pingálnak. Aztán itt van a Városi Szín­ház esete. A Nemzeti Színház jeles művészei, kipróbáltak nemcsak a maguk mesterségé­ben, hanem a tettre kész hazafi­­ságban is, ingyen játsszák Vörös­­martyt az ifjúságnak és a hálás lelkek kiröhögik az előadást. A középiskolai ifjúság neveléséért felelős főigazgatónak van bátor­sága a színészeket megvádolni, ahelyett hogy a mellét verné : nekem kellett volna megvéde­nem az iskolát a politika fegye­lembomlasztó szellemétől; de én voltam radikális és csináltam radikális politikát és lettem kurzista és csinálok kurzuspoli­tikát. És megimádtatom maga­mat és halhatatlanná avattam tudós művemben Wolff Károlyt­­ és Haliért. Reám tekint az ifjú­­j­ság, mint atyjára és vezérére.­­ Csuda-e, ha apa és fiú között­­ oly megdöbbentő a hasonlóság? ! Jungol protektorátus alatt tervezik a Balkán-szövetséget Csöndes bizottsági tárgyalások Lausannaban • El akarják távolítani a kisdiszai partok török helyőrségeit Ma küldik el a hatalmak válaszát a szovjet kormánynak Lausanne, november 30 (Az Est kiküldött tudósítójától) A békekonferencia tárgyalásai lassan haladnak a bizottságokban. Tegnap az albizottság ülésezett, amely az Aegei-tenger szigeteinek sorsáról tanácskozik s elsősorban arról, hogy a szigeteken nem lehet­nek török katonai helyőrségek. A vitát az előadó azzal vezette be, hogy nem elég ezt elvben kimon­dani a szigetekről, hanem a kisázsiai partvidék egy keskeny sávjára is ki kell terjeszteni a ti­lalmat, mert különben katonai szempont­ból értéktelen volna a határozat. Az előadó beszéde után nyom­ban szót kért Izmed basa és tilta­­kozott a kérdés tárgyalása ellen, mert az szorosan összefügg a ten­gerszorosok problémájával, attól külön nem választható. A törökö­ket ugyanis az a szempont vezeti, hogy a Dardanellák kérdésében, amelyet egyelőre elhalasztottak, már az orosz szovjetdelegá­ciót is a tárgyalásra fogják bocsáta­ni, tehát erről a részről erős segítség várható. A törökök csak azután voltak hajlandók tovább is ott ma­radni, miután a bizottság elnöke biztosította őket arról, hogy a vita csupán elvi jelentőségű. Minden oldalról tisztázni kívánják a szi­getek katonai helyőrségeinek kér­­dését, de úgy ebben, mint más elvi döntésekben a végleges elhatáro­zás és a megegyezés szövege magá­tól a konferenciától függ. Lord Curzon elnöklete alatt dél­után a katonai és területi bi­ott­­ság ült össze és az angol delegáció békésen tárgyalt a görög békekül­­döttekkel, mintha nem is volna semmi konfliktus az athéni borzalmas kivég­­zések m­iatt. Igaz, hogy Venizelosz maga nem jött el, hanem Kakiamanosz lon­­doni követtel képviseltette magát. Az angol kormány felszólítást küldött Kairóba, hogy az egyipto­mi kormány jelöljön ki delegációt a lausannei konferenciára. S­mat Kasa, az egyiptomi kormány elnö­ke, azt válaszolta táviratilag, hogy az egyiptomi hangulatra való te­kintettel most nem’1 lehet szó egy békedelegáció kiküldéséről. Azóta megjött a hír Kairóból, hogy a kormány lemondott. Az itt lévő egyiptomi delegátus­t, akik nem a kairói kormány hivatalos meg­bízottai, azt mondják, hogy Fgvin-­­ tómban­­ nagy örömet keltett az angolbarát Saruat-ka­bi­net bukása. A szentszék békedelegátusát, Maglioni pápai követet péntekre várják Lausanneba. A kisantant frontja teljes lett s tegnap óta itt van dr. Dénes cseh külügymi­niszter. Párizsból jött, miután átvette a Sorbonne díszoklevelét. Első útja Nincsics jugoszláv külügyminisz­terhez vezetett, majd Duca román külügyminiszterrel és utána lord Curzon brit külügyminiszterrel, végül Barrére római francia nagy­követtel tanácskozott. A hittanítók hiába jelentkeztek nála, nagy el­foglaltságával mentette ki magát. Benes tárgyalásairól semmi hite­leset nem lehetett megtudni, de ér­dekes, amit a francia delegáció kö­rében ezekről a konferenciákról beszélnek. Azt mondják, hogy a cseh kül­ügyminiszter létre akarja hozni a Balkán-szövet­séget a kis-antant kereteinek kibővítésével és ez a szövetség Anglia protekto­rátusát keresi, tisztára Angliának lesz vak eszköze, tehát a kis-an­tant eltávolodik Franciaországtól. Arra is célzást tesznek itteni fran­cia körökben, hogy az angol-fran­cia ellentét éppenséggel nem si­mult el és ha a két főszövetséges egyelőre és látszat szerint egysé­gesen lép is föl Lausanneban, a nagy nézeteltérések nincsenek végleg kikü­szöbölve és legközelebb megint felszínre fognak vetődni. II. Az oroszok a teng­erszt­orosok kapcsán mindenről tárgyalhatnak Lausanne, november .10 (Az Est kiküldött tudósítójától) Elkészült, de még este sem adták át a hatalmak válaszát Rakovszki orosz delegátusnak. Ál­ítólag az az oka a késedelmeskedésnek, hogy Garroni, az olasz béked­elegáció ve­zetője táviratilag kért utasítást Mussolini m­riszttrilnöktől, várjon aláírja-e a jegyzéket és estig még nem kapott Rómából választ. A békekonferencia főtitkári hivatalá­ban azt mondták nekem, hogy a jegyzéket­ csütörtökön reggel fog­ják elküldeni. Voltam az orosz delegáció szál­lásán is. Rakovszki ugyanis gaz­dasági szakértőkkel és titkárokkal jött, összesen kilencen vannak. Azt mondják az oroszok, hogy a nagy­hatalmak jegyzékére nyilván kény­telenek lesznek válaszolni és habár biztos, hogy követeléseiket vissza­utasítják, ez nem lesz ok arra, hogy a konferencia munkájában ne vegyenek részt. Azt is közölték velem, hogy ha holnap megkapjál­ a választ, várni fognak a felelet­­tel szombatig, amikor már Csicserin is Lau­sanneban lesz. Feltétlenül hiteles az az érte­sülésem, hogy az összehívó hatal­mak tudatják az elküldésre váró jegyzékben az oroszokkal, hogy a konferencia végleges programja szerint és az elvi megállapodás ér­telmében az orosz delegációt csak a tengerszorosok kérdésének megvitatá­sára jogosítják föl mert ez az egyetlen probléma, amely közvetlenül érdekli Orosz­országot. Valójában azonban a tengerszorosok kérdésének tárgya­lása olyan sok más vonatkozást fog felszínre hozni, annyiféle más ügy kapcsolódik a Dardanellák szabadságának problémájához, hogy az oroszok tulajdonképpen mindenről ki fogják fejthetni véleményü­ket, ami csak szívükön fekszik. Terv­szerűen akartak erre módot adni a szovjetdelegációnak azáltal, hogy a tengerszorosok kérdését nem utalták külön bizottság elé, hanem föntartották a békekonferencia teljes ülésére s igy az oroszoknak nem lesz okuk panaszra. U. Í Jövő héten megtartják a brüsszeli konferencia előtanácskozását London, november 30 A Reuter-iroda megerősíti, hogy a jövő héten Londonban Anglia, Franciaország, Olaszország és Bel­gium miniszterelnökei tárgyalásra ülnek össze, hogy előzetes megálla­podásra jussanak a brüsszeli érte­kezlet előtt. _____ Január első felére marad Seipel budapesti, belgrádi és bukaresti útja Szécs, november 30 A politikai viszonyok és a parla­menti munka miatt Seipel kancel­lár budapesti látogatását újból el­halasztotta. Most úgy áll a dolog, h­ogy a kancellár a budapesti uta­zást összekapcsolja belgrádi és bu­karesti látogatásával s azt tervezi, hogy január első felében lesz Bu­karestben, ahol gazdasági szerző­désről kíván tárgyalni. A kancel­lár ugyanis Ausztria élelmezését akkor látja biztosítottnak, ha nem szorul kizárólag a szomszédos álla­mokra és Romániától is élelmisze­rek behozatalát fogja biztosítani gazdasági egyezmény útján.­

Next