Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)
1922-12-01 / 274. szám
Budapest, 1922 * Péntek * december /. Előfizetési árak: egy hónapra 200,— korona gól hónapra 170,-r- korona Külföldön a tanti Árak kétszorasa Egyes szám ára lókorona Ausztriában IOOO o. K Politikai napilap »• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR ifi?' Hin st XIII. évfolyam 274. szám. Saark Imté,ég, OII. kerület, Er„ébm* kürés % Kladihteetali Ott* Erzsébet körút lü—SO.sm. Plk.kladáhlaatarki Sí Pllmes esdsndr dt 14. érném és lO„ Váci ucea I», miern, II Kohlmarkt t. Nézhetjük-e egykedvű nyugalommal azt, ami ebben a szerencsétlen országban most már tisztán művészi és kulturális ügyek körül is történik ! A pártosság rákfenéje kikezdi egyetlen javunkat, amely sértetlen maradt meg a nagy összeomlásból: az alkotó nemzeti géniuszt A nemzetgyűlésben a Tudós Akadémiáról beszélnek és e tisztes címhez összehordanak hetet-havat. Védőszónoklatot mondanak a numerus clausus-ról és az elmaradhatatlan fűzfapoéta szónokol ott, ahol tudományról van szó, nem tudatlanságról. Egy művészi szövetkezet mindjárt első szereplésével összehöt olyan tárlatot, amelyhez foghatót huszonöt éve nem látott Budapest Naponta ezrével tódul a főváros népe a Nemzeti Szalonba, hogy nagy, korszakos művészek válogatott remekeiben gyönyörködjék. Szeretnék odainvitálni az egész világot, hogy megmutathassuk neki : íme, ezt teremtettük ; ez a mi művészetünk ; nem sablon, nem másoktól ellesett, rutin. És most, hogy olasz vendégek járnak itt és programjukba veszik a kiállítás megtekintését, két nem nagy jelentőségű ember, egyik sem gyakorló művész, sértő módon eltereli az idegeneket szándékuktól. Miért? Mert Iványi Grünwald, Szinyei, Csók István, Rippl-Rónai és társaik nem az ő esztétikai kánonjuk szerint pingálnak. Aztán itt van a Városi Színház esete. A Nemzeti Színház jeles művészei, kipróbáltak nemcsak a maguk mesterségében, hanem a tettre kész hazafiságban is, ingyen játsszák Vörösmartyt az ifjúságnak és a hálás lelkek kiröhögik az előadást. A középiskolai ifjúság neveléséért felelős főigazgatónak van bátorsága a színészeket megvádolni, ahelyett hogy a mellét verné : nekem kellett volna megvédenem az iskolát a politika fegyelembomlasztó szellemétől; de én voltam radikális és csináltam radikális politikát és lettem kurzista és csinálok kurzuspolitikát. És megimádtatom magamat és halhatatlanná avattam tudós művemben Wolff Károlyt és Haliért. Reám tekint az ifjújság, mint atyjára és vezérére. Csuda-e, ha apa és fiú között oly megdöbbentő a hasonlóság? ! Jungol protektorátus alatt tervezik a Balkán-szövetséget Csöndes bizottsági tárgyalások Lausannaban • El akarják távolítani a kisdiszai partok török helyőrségeit Ma küldik el a hatalmak válaszát a szovjet kormánynak Lausanne, november 30 (Az Est kiküldött tudósítójától) A békekonferencia tárgyalásai lassan haladnak a bizottságokban. Tegnap az albizottság ülésezett, amely az Aegei-tenger szigeteinek sorsáról tanácskozik s elsősorban arról, hogy a szigeteken nem lehetnek török katonai helyőrségek. A vitát az előadó azzal vezette be, hogy nem elég ezt elvben kimondani a szigetekről, hanem a kisázsiai partvidék egy keskeny sávjára is ki kell terjeszteni a tilalmat, mert különben katonai szempontból értéktelen volna a határozat. Az előadó beszéde után nyomban szót kért Izmed basa és tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen, mert az szorosan összefügg a tengerszorosok problémájával, attól külön nem választható. A törököket ugyanis az a szempont vezeti, hogy a Dardanellák kérdésében, amelyet egyelőre elhalasztottak, már az orosz szovjetdelegációt is a tárgyalásra fogják bocsátani, tehát erről a részről erős segítség várható. A törökök csak azután voltak hajlandók tovább is ott maradni, miután a bizottság elnöke biztosította őket arról, hogy a vita csupán elvi jelentőségű. Minden oldalról tisztázni kívánják a szigetek katonai helyőrségeinek kérdését, de úgy ebben, mint más elvi döntésekben a végleges elhatározás és a megegyezés szövege magától a konferenciától függ. Lord Curzon elnöklete alatt délután a katonai és területi biottság ült össze és az angol delegáció békésen tárgyalt a görög békeküldöttekkel, mintha nem is volna semmi konfliktus az athéni borzalmas kivégzések miatt. Igaz, hogy Venizelosz maga nem jött el, hanem Kakiamanosz londoni követtel képviseltette magát. Az angol kormány felszólítást küldött Kairóba, hogy az egyiptomi kormány jelöljön ki delegációt a lausannei konferenciára. Smat Kasa, az egyiptomi kormány elnöke, azt válaszolta táviratilag, hogy az egyiptomi hangulatra való tekintettel most nem’1 lehet szó egy békedelegáció kiküldéséről. Azóta megjött a hír Kairóból, hogy a kormány lemondott. Az itt lévő egyiptomi delegátust, akik nem a kairói kormány hivatalos megbízottai, azt mondják, hogy Fgvin- tómban nagy örömet keltett az angolbarát Saruat-kabinet bukása. A szentszék békedelegátusát, Maglioni pápai követet péntekre várják Lausanneba. A kisantant frontja teljes lett s tegnap óta itt van dr. Dénes cseh külügyminiszter. Párizsból jött, miután átvette a Sorbonne díszoklevelét. Első útja Nincsics jugoszláv külügyminiszterhez vezetett, majd Duca román külügyminiszterrel és utána lord Curzon brit külügyminiszterrel, végül Barrére római francia nagykövettel tanácskozott. A hittanítók hiába jelentkeztek nála, nagy elfoglaltságával mentette ki magát. Benes tárgyalásairól semmi hiteleset nem lehetett megtudni, de érdekes, amit a francia delegáció körében ezekről a konferenciákról beszélnek. Azt mondják, hogy a cseh külügyminiszter létre akarja hozni a Balkán-szövetséget a kis-antant kereteinek kibővítésével és ez a szövetség Anglia protektorátusát keresi, tisztára Angliának lesz vak eszköze, tehát a kis-antant eltávolodik Franciaországtól. Arra is célzást tesznek itteni francia körökben, hogy az angol-francia ellentét éppenséggel nem simult el és ha a két főszövetséges egyelőre és látszat szerint egységesen lép is föl Lausanneban, a nagy nézeteltérések nincsenek végleg kiküszöbölve és legközelebb megint felszínre fognak vetődni. II. Az oroszok a tengersztorosok kapcsán mindenről tárgyalhatnak Lausanne, november .10 (Az Est kiküldött tudósítójától) Elkészült, de még este sem adták át a hatalmak válaszát Rakovszki orosz delegátusnak. Álítólag az az oka a késedelmeskedésnek, hogy Garroni, az olasz békedelegáció vezetője táviratilag kért utasítást Mussolini mriszttrilnöktől, várjon aláírja-e a jegyzéket és estig még nem kapott Rómából választ. A békekonferencia főtitkári hivatalában azt mondták nekem, hogy a jegyzéket csütörtökön reggel fogják elküldeni. Voltam az orosz delegáció szállásán is. Rakovszki ugyanis gazdasági szakértőkkel és titkárokkal jött, összesen kilencen vannak. Azt mondják az oroszok, hogy a nagyhatalmak jegyzékére nyilván kénytelenek lesznek válaszolni és habár biztos, hogy követeléseiket visszautasítják, ez nem lesz ok arra, hogy a konferencia munkájában ne vegyenek részt. Azt is közölték velem, hogy ha holnap megkapjál a választ, várni fognak a felelettel szombatig, amikor már Csicserin is Lausanneban lesz. Feltétlenül hiteles az az értesülésem, hogy az összehívó hatalmak tudatják az elküldésre váró jegyzékben az oroszokkal, hogy a konferencia végleges programja szerint és az elvi megállapodás értelmében az orosz delegációt csak a tengerszorosok kérdésének megvitatására jogosítják föl mert ez az egyetlen probléma, amely közvetlenül érdekli Oroszországot. Valójában azonban a tengerszorosok kérdésének tárgyalása olyan sok más vonatkozást fog felszínre hozni, annyiféle más ügy kapcsolódik a Dardanellák szabadságának problémájához, hogy az oroszok tulajdonképpen mindenről ki fogják fejthetni véleményüket, ami csak szívükön fekszik. Tervszerűen akartak erre módot adni a szovjetdelegációnak azáltal, hogy a tengerszorosok kérdését nem utalták külön bizottság elé, hanem föntartották a békekonferencia teljes ülésére s igy az oroszoknak nem lesz okuk panaszra. U. Í Jövő héten megtartják a brüsszeli konferencia előtanácskozását London, november 30 A Reuter-iroda megerősíti, hogy a jövő héten Londonban Anglia, Franciaország, Olaszország és Belgium miniszterelnökei tárgyalásra ülnek össze, hogy előzetes megállapodásra jussanak a brüsszeli értekezlet előtt. _____ Január első felére marad Seipel budapesti, belgrádi és bukaresti útja Szécs, november 30 A politikai viszonyok és a parlamenti munka miatt Seipel kancellár budapesti látogatását újból elhalasztotta. Most úgy áll a dolog, hogy a kancellár a budapesti utazást összekapcsolja belgrádi és bukaresti látogatásával s azt tervezi, hogy január első felében lesz Bukarestben, ahol gazdasági szerződésről kíván tárgyalni. A kancellár ugyanis Ausztria élelmezését akkor látja biztosítottnak, ha nem szorul kizárólag a szomszédos államokra és Romániától is élelmiszerek behozatalát fogja biztosítani gazdasági egyezmény útján.