Az Est, 1923. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Előfizetési árak: Mjg hónapra • • • 400.— JC Stárom hónapra ttOO.­ *8“ is a­lf­öldön a fenti árak hétszereite Egyes szám ára 20 korona Itusztriában IOOO o. K Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR K­erkmsitStégt ott. kora Úri, Mtmtibet kSrOt ». Kiadóhivatals Brcmibet kSráttS—Zc.n. Flík.klmdíhlmal­tmk: Vilmám mmémmdr at re­­ma dm éa IP" Ddel aeca II. Jécrk­észt­őség Bécsiem I" Keltmarkt t. Nem túlzás az az állítás, hogy a szó szoros értelmében az egész nemzet haj­tott elő­tte fejet-térdet A szo­ciáldemokrata és az ébredő ma­gyar, a radikális és konzer­vatív, a földhöz ragadt szegény­es a palotában lakó multimillio­mos, a betűt alig ismergető analfabéta és a tudomány égbe­nyúló szírtjén álló tudós, az en­gedelmeskedő szolga és a paran­csoló úr, polgár és katona, férfi és asszony, gyermek és felnőtt, pap és hivő,­­ mind-mind, akit valamilyen formában a magyar föld megérintett, hódolt előtte, aki száz esztendővel ezelőtt, ép­pen újév hajnalán mint kicsiny csillag ragyogni kezdett ezen a mi magyar égboltozatunkon, hogy azután 26 esztendővel ké­sőbb, mint lángoló nap vissza­szakadjon oda, ahonnan jött. Amit se Isten, se ember nem tudott összeteremteni, a költő megtette. A széthúzó, egymás­sal nyelvelő és egymás szemét kikaparni akaró osztályokat, ré­tegeket, felekezeteket és foglal­kozásokat egyetlenegy­ egésszé tömörítette és géniusza elé tér­­deltette. Ezt az egységet az új­esztendő küszöbén­ a karjaink­ba fogjuk és mint a legértéke­sebb ajándékot, amellyel az egek e nemzetet meglephették, keblünkre szorítjuk és vele in­­dulunk el az ismeretlenségbe kanyargó útra. S bármit tarto­gat számunkra ez az út,­ a karjaink között pihenő aján­dékra­ fogunk pillantani,­­ erőt ad a küzdelemre, a kétség­­beesést elhessegeti és a hitet fel­támasztja. Ez mindig arra fog emlékeztetni, h­ogy a magyar nemzet igenis össze tud olvadni egyetlenegy gondolatban,­ mil­lió és millió szív képes ugyan­abban a pillanatban ugyanazt a Viteluját dobogni s van valami, mi a gyűlöletet a sarokba pa­ncsolja és a viszály párducait ’■'ékesség bárányaivá változ­at. A gond és nyomorúság gomolyognak 1923 an 1 kligieknél még nagyobb ést rejteget ménében v etek meg, magyarok­­ arra az ajándékra, e­rre az angyalok ka­­'k s' akkor leptetek náthán megacélo­­­játok magatokat száz százfejű udnátok tépni. 7M sz0W»*f$aiós4*fl és a Jóvátétel szigorú teljesítése a béke záloga JUillerano válasza az ötévi üdvözlésekre. Németország egy emberöltőre szóló bért -ajánlatát nem fogadta el Franciaország Párizs, január 2 (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Hagyományos szokás szerint új­évkor délben az Elyséebe gyűltek a­ külföldi diplomaták tisztelegni a köztársaság elnökénél. Mint a dip­lomáciai kar doyenje Ceretti tol­mácsolta a jókívánságokat s az egész világ vágyódását a teljes és igazi béke után. Malerand így vá­laszolt : — Engem is az a vágy tölt el, hogy bárcsak elérhetnők ebben az évben a tökéletes békét, melyben az ige végre-valabára testet öltsön. Ez a béke csak a szerződések tiszteletének elvén épülhet föl. Meg vagyok győződve, hogy szö­vetségeseink, akikkel a világhá­ború eggyé forrasztott bennün­ket, nem fognak engem abban meghazudtolni, hogy ez ő legjobb szándékaiknak is tolmácsa va­gyok, mikor azt mondom, hogy ragaszkodnunk kell azokhoz a szerződé­sekhez, amelyekkel véget v­e­t­et­t­ü­­n­k az e­l­e­n­­s­é­g­e­s­k­e­d­é­s­n­e­k és hogy valamennyiünknek béke­­vágya meddő maradna, ha ed­digi ellenségeinket meg nem győzitek és nem szorítanék arra, hogy becsületesen kell tel­je­s­í­t­e­nt­i­ö­k a kötele­zettségeket, melye­ket i megpecsételt szer­ződésekben aláírtak.­­ Nem zárkózhatom el az elől a gondolat elől, hogy azok, akik al­áí­rás­­u­k­ka­l kötelezettségeket vállaltak, ígéreteiktől sza­badulni akarnak s min­de­n igyekezetük az, hogy­­ a felelősség alól kivon­­­­­ák magukat. Mindenkinek be kell látnia, hogy a háborúból eredő nagy problémákat igazságosan és jo­gosan csak a megkötött szerződések alapján leh­­­lhet megoldani, csak így fog h­elyreállani az igazi és tartós béke. U. Gy.no beszéde a németek megsttv­ort békeajánlatáról ’■amhnrgj­anuár ? (Wolff Ügynökség) Cuno kancellár A becsületes ke­reskedő«­ egyesületben ma h­osz­­szabb beszédet mondott, amelyben os egész jóvátételi­­problémát és Németország teljesítőképességét taglalta. Kifejtette, hogy a végleges meg­oldás nem lehet, egyéb, mint szakí­tás mindennemű szankcióval, re­torzióval vagy erőszakos intézke­déssel. Franciaországban a rajnai terü­let megszállásának szükségességét azzal is okolják meg, hogy tartani lehet Németország háborús szándé­kaitól. Hogy ennek alaptalanságát bi­zonyítsuk, a francia kormányt egy harmadik hatalom közvetítésével tudattuk, hogy Németország hajlandó Fran­ciaországgal egy emberöltőre ünnepélyesen kötelezettséget vállalni, hogy népszavazásból eredő külön felhatalmazás nél­kül ne vezessenek háborút egymás ellen. Sajnálatomra, Franciaország ezt az ajánlatot visszautasította. A kancellár végül kifejezte azt a re­ményt, hogy a régi esztendő az erőszak politikájának temetőjét jelenti. Ma délután két órakor kez­dődik a párizsi konferencia Nincs végleges francia és angol terv. Elejtik a katonai megszállás gondolatát. Francia­­ország kétéves moratóriumra hajlandó, a német pénzügyek szifjorű ellenőrzésével Párizs, január 3 (Az Est rendes tudósítójának lekfonjelentése Berlinen áll .Ma délelőtt, még a szövetségközi miniszterelnöki konferenciát meg­előzőleg minisztertanács lesz az Élyséeben, a szövetségesek mi­niszterelnökei pedig délután két órakor ülnek össze a hinni d’Or­­say-n. A belga delegáció, amely Theur­nis miniszterelnökből, Jaspin kül­ügyminiszterből, továbbá Guti miniszterelnöki kabinetfőnökből és Conte D’Avignon külügymi­niszteri osztályfőnökből áll, i­jév reggelén tíz óra 45 perckor érke­­z­­t Párizsba. Akkor m­ár együtt i­s a francia minisztertanács. Berns­?*» "*s államtitkár nyújtjj. ét­t újj német ja­­vaslatokat Dr. Mayer német nagykövet reg­gel megjelent Perd­fi­delis Itocca külügyminisztériumi politikai osz­tályvezetőnél és közölte, hogy Bergmann államtitkár, aki január 2-án érkezik Párizsba. Poincaré miniszterelnöknek, mint a szövet­ségközi konferencia elnökének át fogja nyúj­ni a német kor­mány új javaslatait. A Havas-ügynökség hivatalos jelentésben közli Brüsszelből, hogy Landsberg ottani német követ szintén tudatta Jaspar külügymi­niszterrel ezt és hozzátette, hogy a német jóvátételi tervet a birodal­mi kormány­­ német kereskedelem, ipar és bankvitá­t közreműködésével dolgozta ki és hogy a német kormány a köl­csönadóknak komoly kezességet kíván nyújtani. Bonar Law és Fock tábornok a katonai megszállásról A Matin ma reggel számának közlé­s szerint Bonar Law elvileg többé nem ellenzi a »produktív zá­logok megragadását« feltéve, hogy ezt, a lépést semmiféle olyan katonai rend­­zabály nem kíséri, amelyet ő veszedelmesnek tart. Ugyanez a lap tudni véli, hogy Focsi tábornagy azokon a konfe­renciákon, amelyeken Franciaor­szág követeléseit vitatták meg, olyan irányban érvényesítette, be­folyását, hogy nem szabad a meg­szállott területen túlságosan cse­kély katonai erőkkel fellépni, mert a rajnai terület sűrűn népesített iparvidék s az apró őrjáratokkal könnyen olyan összeütközések tá­madhatnának, amelyek aztán meg­torlásra­­vezetnének és­­m­agát a célt, a produktív zálogok lefogla­lását kockára tehetnék. A kor­mány a Matin szerint arra a vé­leményre jutott, hogy nem szükséges a Ruhr terüle­­tet katonai erőkkel megszállni a vámbevételek beszedése végett, elég a nagyobb városokban szö­vetségközi irodákat léte­síteni, amelyek egy központból kapnák az irányítást és ellen­őrizhetnék a vámbevételek pon­tos befizetését. X­­ • . • A-­­ Németország mulasztásá­nak megállapítása megle­petés volt Németország mulasztása a Pe­tit Parisien értesülése szerint már a­ miniszterelnöki konferenciámat első ülésén szóba fog kerülni. Az angol kormány rá akar mutatni.

Next